Munkához a technológiát
Először is döntsük el, milyen jellegű dokumentumokat kívánunk létrehozni! Igaz, hogy lézernyomtatóval is lehet fotót nyomtatni (vagy valami olyasmit), és egy hat alapszínű fotónyomtatóval is szép dokumentumokat állíthatunk elő, de nem mindegy, mennyi idő alatt és mennyi pénzből.
Amennyiben fekete-fehér, jobbára szöveges, néhány ábrát és táblázatot tartalmazó dokumentumokra van szükségünk, természetesen legkézenfekvőbb választás egy monokróm lézernyomtató. Ezeknek a készülékeknek az utóbbi években a 20-30 ezer forintos kategóriába süllyedt az áruk, így maga a beruházás talán nem lesz probléma. Utólag azonban sokat költhetünk még rá, ha túl kicsi nyomtatót vásárolunk. Eléggé csalhatatlan szabály ugyanis, hogy minél drágább egy készülék, fajlagosan annál olcsóbban és annál nagyobb terheléssel dolgozhatunk vele.
Sokszor éppen a másik oldalról esünk túlzásba, és mindössze havi egy-két alkalommal használunk egy napi igénybevételre tervezett irodai készüléket, gondolván, hogy jobban járunk, tekintve az alacsonyabb tintaköltséget. A hosszas üzemen kívül állás azonban megviselheti a tintasugaras masinákat, többször kényszerülnek automatikus fejtisztításra, és így már nem festenek olyan jól a költségarányok sem. Ráadásul mintegy százezret ruháztunk be egy olyan feladatra, amelyhez egy 15 000 forintos nyomtató is elég fürge és „ügyes".
Mindig takarékos a takarékos?
Irodai célra általában a lézernyomtató a megfelelő, de vannak modern irodai tintasugaras üzleti nyomtatók is, amelyek nemcsak dokumentumok, hanem fotók nyomtatására is alkalmasak. Az, hogy melyiket érdemes választani, attól függ, igényeljük-e a lézer extra kontrasztját, illetve ki lehet-e téve a nyomat nedvességnek (például postázáskor). Ezek a pontok a lézer mellett szólnak, némelyik irodai tintasugaras pedig költségekben lehet jobb, és fotónyomtatásra is alkalmasabb.
Fotók: melyik technika jobb?
Ha csak fotót nyomtatunk, akkor vagy hat alapszínű tintasugaras készülékbe érdemes beruháznunk, vagy hőszublimációs nyomtatóba. Utóbbi jobb árnyalatképzést biztosít, ám rosszabb az erős kontúrok vezetésében és dokumentumnyomtatásra abszolút alkalmatlan. Az alábbi táblázat egy kis támpontot nyújt a tintasugaras- éshőszublimációs technológiák értékeléséhez.
Ezek a folyamatos tónust nyújtó készülékek nem drágák, legalábbis kis, 10×15 centiméteres lapméret esetén.
Egzotikus környezet
Néha nem a sebességen vagy a költségeken bukunk el, hanem egyszerűen egy adott rendszerben nem tudjuk használatba venni a készüléket. Tipikus eset, hogy nem szabványos nyomtatónyelvű, hanem egy Windows grafikus (GDI) készüléket akarnak Windows- vagy Macintosh-környezetben használni - általában ez nem sikerül. Nem Windows operációs rendszerek alatt PostScript vagy PCL nyomtatónyelvvel általánosan jól elboldogulhatunk, de minden egyéb esetben tájékozódjunk a dokumentációban vásárlás előtt.
2007. júliusi lapszámunkban közzétett Nyomtatótechnológiák cikkünkben a technikai részletekbe is bepillanthatnak, és egy táblázat nyújt komplett, összegző vezérfonalat a választáshoz. Előzetesben csak annyit, hogy a várható terhelés és a nyomtatandók jellege együtt jól meghatározza, hogy milyen kategóriában érdemes kutakodnunk. Otthon fontosabb a sokoldalúság, a kompakt kellékanyag kezelhetősége, viszont nem annyira lényeges a sebesség és a terhelhetőség, amelyek viszont egy kisebb irodában már kulcstényezők.
