A tanulmány szerint a negyedik mobilszolgáltató hálózatépítésének költségei most mintegy 160 milliárd forintot tennének ki. A tanácsadó úgy következtet, hogy a különadóval terhelt, stagnáló piacon ezért egy új mobiltársaság megjelenésére kevés a valós esély. Ugyanakkor az állam -- az állami tulajdonú társaságok már meglévő gerinchálózatainak, valamint az új technológiáknak a felhasználásával -- sokkal költséghatékonyabban teremtheti meg a negyedik mobilhálózatot. Újfajta modellről volna szó, korlátozott állami szerepvállalással, valamint egy új magánszolgáltató részvételével. Az így létrehozott hálózatot aztán a jelentkező virtuális szolgáltatóknak bérbe lehetne adni.
Mivel az Európai Unióban egységes célkitűzés a 100 százalékos szélessávú lefedettség, az államok különböző formákban maguk is szerepet vállalnak a hálózatok megteremtésében. A magyar állam, akárcsak időszakos szerepvállalása tehát nemzetközileg is indokolható volna.
Az OECD országokat vizsgálva megállapítható, hogy egy ország mobilszolgáltatóinak száma csupán az egy főre jutó GDP-vel mutat összefüggést, a szolgáltatás árszínvonalával nem. Magyarországon a szolgáltatók számának növekedésétől a mérsékelt árcsökkenésen kívül a szolgáltatások élénkebb versenye, valamint a 100 százalékos szélessávú lefedettség minél gyorsabb elérése várható - fogalmazott Turi Ferenc, a Capitol Consulting ügyvezető partnere.
