Az oktatási rendszer visszásságainak következtében fiatal felnőttkoruk kezdetére, a középiskola befejezésének idejére a kínai gyermekekből teljesen kigyomlálják a kíváncsiságot és a kreativitást – hangzik el gyakran a kelet-ázsiai országgal kapcsolatban. Ahogyan azt a tanulói teljesítményt értékelő, nemzetközi PISA-teszt eredményei is mutatják, a kínai diákok rendkívül jól teljesítenek a teszt-jellegű feladatok megoldásában, a saját véleményt, önállóságot és kreativitást igénylő, problémamegoldó készségeik azonban igencsak hiányosak. A gondot tükrözi többek közt az is, hogy az ország Nobel-díjasai közt a jelenleg 11 éves börtönbüntetését töltő Liu Hsziao-po (Nobel-békedíjat kapott 2010-ben) az egyetlen, aki az elismerés odaítélésének idején az ország területén élt – írja az MTI.
Modern kínai üzem. Nem a kreativitást keresik Forrás: made-in-china.com
A gondot a memorizálásra épülő rendszeren túl a felsőoktatás a minőségi helyett a mennyiségi képzésre alapuló jellege is nehezíti. Központi kezdeményezésre ugyan az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a diplomások száma, kevés ugyanakkor a mély tudású, szűkebb területre specializálódott szakemberek száma – mutatott rá a hét elején a Shanghai Dailynek nyilatkozva Csien Feng, a Kelet-Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem elnökhelyettese. Csien egyetértett a lap által ugyancsak megszólított Jang Csun-sivel, a délkelet-kínai Hsziamen egyetemi tanárával abban, hogy az oktatási rendszer reformja nélkül nincs esély egy „kínai Steve Jobs” kinevelésére.
A kreativitás hiánya az oka a kínai és nemzetközi vállalatok gyakori panaszának is, miszerint az egyetemről kikerülő kínai fiatalok túlságosan mechanikusak, nem képesek önálló munkavégzésre, szociális készségeik szintje alacsony. A társadalom elöregedése miatt a megfelelő munkaerő megtalálása már most is gondot jelent, ez a probléma csak fokozódik majd a jövőben, s különösen az innovatív iparágakban.
A kínai vezetés a rendszer reformját ígéri 2020-ra, de nem tudni, hogy ez pontosan milyen változásokat takar. A felsőoktatás 2011-ben már egy jelentős átalakításon ment keresztül, elkezdődött a mesterképzési szakok munkaerőpiaci igényekhez való illesztése. Ezt a célt szolgálja a leendő munkaadók és valódi elvárásaik közelebb hozása is: az egyetemi oktatási hivatalok a jövőben fokozott részt vállalását ígérik a hallgatók és a cégek közti kommunikáció segítésében.
