A mesterséges intelligencia alkalmazása az élet egyre több területén érzékelhető, és hatással van olyan alapjogokra, mint például az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz vagy a szólásszabadsághoz való jog, olvashatjuk az NKE közleményében. Ezen hatásokat elemzik az NKE kutatói az Alkotmánybíróság (Ab) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szakembereivel közösen a rendezvényen.
Az NKE, az Ab és a NAIH közös konferenciájának célja, hogy összegyűjtse a témában meglévő hazai tapasztalatokat, kutatási eredményeket és tudományos álláspontokat.
A közlemény szerint az információs technológia rohamos fejlődésével rendelkezésre álló digitális eszközök és megoldások egyre jelentősebb hatással vannak magára az emberre és az egész társadalomra. A lassan mindent átszövő digitalizációval együtt járó hatalmas adatmennyiség hasznosítása, különösen az erre épülő mesterséges intelligencia alkalmazása egyre több területen válik jellemzővé.
Ugyanakkor érzékeny kérdéseket vetnek fel azok a mechanizmusok, amelyek során a személyes és társadalmi viszonyokat befolyásoló döntéseket az adatokat automatizáltan értékelő vagy öntanuló algoritmusok támogatásával hozzák meg, vagy amelyek során maguk az algoritmusok hoznak döntést. Ezek a megoldások számos társadalmi előnnyel járnak, de újfajta kockázatokat is rejtenek.
Az algoritmizált döntéshozatali mechanizmusok alapjogokra gyakorolt pozitív vagy negatív hatásával egyre több nemzetközi fórum és dokumentum foglalkozik. Ezek a hatások megjelenhetnek a többi között a közigazgatásban, az egészségügyben, a pénzügyi vagy a munkaügyi területen, a szociális ellátórendszerben, a bűnüldözés területén és az online kommunikációban is - mutattak rá a közleményben.
