Az Eurostat, az Európai Unió hivatalos statisztikai hivatala által évente közétett jelentés alapján a dán célok messze nem tűnnek megvalósíthatatlannak. A legutolsó elérhető adatok szerint a 2008-as uniós vezető szerepüket ugyan 2009-ben kénytelenek voltak átengedni a hollandoknak (37,7 százalék), de a dán 37,2 százalékos szélessávú penetrációs adat még így is kiemelkedőnek számít világviszonylatban is. Az átlagos sávszélesség messze 6 Mbps felett van, amivel Dánia az ötödik a 27 uniós ország viszonylatában, a 2 Mbps feletti előfizetések aránya pedig eléri az 50 százalékot. Lefedettség tekintetében is hasonlóan jó a helyzet. 2009 közepén a 2,8 millió dán háztartásból mindössze 9000 nem rendelkezett szélessávú hozzáféréssel, a kormányzati tervek szerint azonban 2010-re ezen háztartások számára is hozzáférhető lesz a világháló.
Nem mellesleg a dán célok egybecsengenek az európai 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel, amelyek szerint 2020-ig 30 Mbps vagy annál nagyobb sávszélességű hálózat lesz elérhető az EU teljes területén, valamint az európai háztartások 50%-a rendelkezik majd 100 Mbps vagy annál gyorsabb szélessávú eléréssel.
A dán kormány jó gazda módjára a program elindulásától számított hét éven belül egy független szakértőkből álló testület segítségével felméri az eredeti célok megvalósulását és ahol szükséges - elsősorban a gyors technológiai változások tükrében - módosít azokon. A szélessáv fejlesztések azonban önmagukban nem elegendőek egy fejlett információs társadalom kialakulásához, ahhoz elengedhetetlenek a keresleti oldal stimulálására vonatkozó kormányzati programok is, így a motiváció, az érdeklődés felkeltése, vagy az oktatási rendszer fejlesztése. A dán kormány ebben sem akarja magára hagyni a piacot és számos állami hatáskörbe tartozó kérdésben kívánja segíteni a piaci folyamatok érvényesülését. Cél például, hogy beruházásbarát környezetet biztosítson a telekommunikációs cégek számára, erősítse a szélessávú lefedettséget a spektrumpolitika segítségével, valamijnt hogy élénkítse a keresletet az elektronikus közszolgáltatások iránti igény felkeltésével.
(A cikk a Computerworld hetilap EU tükör rovatában is megjelent.)