Ezen a héten Spilkó József a Schneider Electric magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója kommentálja szakcikkünket.
A vállalatok számára mindinkább elengedhetetlen az integrált fenntarthatósági stratégiák megalkotása és alkalmazása, hiszen a fenntarthatóság napjainkban már nem csupán egy klímaváltozásról szóló fogalom, hanem az üzleti működés elengedhetetlen eleme, melyet négy kulcsfontosságú terület - pénzügyi, szervezeti, információs, szabályozás - változó dinamikája tart mozgásban. Ahhoz, hogy egy szervezet minél fenntarthatóbbá váljon, integrált stratégiára van szüksége, amely a pénzügyi célokkal összhangban kiterjed a hatékonyság maximalizálására.
A vezetési tanácsadással, technológiai szolgáltatásokkal és tevékenységek kiszervezésével foglalkozó Accenture felmérése(1) szerint a vállalatok 78 százaléka egyetért abban, hogy a fenntarthatóság nélkülözhetetlen a jövőbeni üzleti növekedéshez. Ennek kialakításához azonban többre van szükség, mint csupán a hagyományos üzleti gondolkodáson túlmutató hajlandóságra. A hatékonysághoz minden szempontot figyelembe kell venni a vállalatirányítástól, a kockázatkezeléstől és a munkaügyi gyakorlatoktól az ellátási lánc optimalizálásán át egészen az energiahatékonyságig és az erőforrás-gazdálkodásig.
Mérhető fenntarthatóság
A vállalati fenntarthatóság ma már auditált adatokkal mérhető hatással van a pénzügyi eredményekre.
A fenntarthatóság gyakorlati alkalmazása során a technológia és az egyes szoftverek használata döntő szerepet játszanak a fenntarthatósági program kézzelfoghatóvá és mérhetővé tételében. Egy integrált szoftvermegoldás képes egyesíteni a különálló rendszereket, továbbá lehetővé teszi a vállalati szintű erőforrások követhetőségét és ellenőrzését, ami elengedhetetlen a fenntarthatóság sikeréhez.
Üzleti motivációk
Amellett, hogy a fenntarthatóság ösztönzi a növekedést, a költségeket is optimalizálja: az Ernst & Young tanácsadó cég egy kutatásában(2) a válaszadók 74 százaléka a költséghatékonyságot nevezte meg a szervezeti fenntarthatósági törekvések elsődleges ösztönzőjeként. A részvényesek és a befektetők ezáltal üzleti szempontból is mindinkább érdekeltek a fenntarthatósági kérdésekben.
A költséghatékonyságon túl a profitnövelés is fontos szempont. A fenntarthatósági projektek kiváló hozamteljesítményt eredményeznek: 2006 óta a Carbon Disclosure Leadership Indexen (CDLI) jegyzett vállalatok hozama 67,4 százalék, amely a 31,1 százalékos Global 500 megtérülésének több mint kétszerese(3). A vállalatok számára tehát a pénzügyi eredményesség mellett a környezeti felelősségvállalás és a társadalmi igazságosság elveit szem előtt tartó üzleti stratégia hosszú távon kifizetődő.
A vállalatok a fogyasztói elvárásoknak is igyekeznek megfelelni: az Accenture szerint 62 százalékuknál a fogyasztói igény szüli a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket. A fenntarthatóságért felelős vezetők nem feledkezhetnek meg versenytársaikról sem: az Ernst & Young jelentése(2) arról számolt be, hogy a milliárd dolláros tőkével rendelkező Egyesült Államokbeli cégek 70%-a már energia-mix stratégiája szerint működik.
Integrált fenntarthatósági stratégia
Nem kérdés tehát, hogy a fenntarthatóság előnyös a vállalatok számára. A fentiekben említett érvek kapcsán egyre több szervezet ismeri fel egy jól strukturált, üzleti hatékonyságot növelő fenntarthatósági stratégia fontosságát, ám sokan még mindig nem egységes, integrált megközelítéssel hajtják végre a feladatokat. A Schneider Electric amellett, hogy az energiamenedzsment nemzetközi szakértőjeként maga is elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, olyan átfogó fenntarthatósági stratégia kialakításában nyújt segítséget a vállalatok számára, melyek a legeredményesebben szolgálják üzleti céljaik megvalósítását.
(1) Accenture, Long-Term Growth, Short-Term Differentiation, and Sustainable Products and Services
(2) Ernst & Young survey in cooperation with GreenBiz Group, Six Growing Trends In Corporate Sustainability
(3) Carbon Disclosure Project; Ernst & Young Report, Cleantech Matters
