November 17-én világszerte tartja a Microsoft a globális fogyasztóvédelmi napját, amelynek célja, hogy felhívja a felhasználók figyelmét az illegális szoftverhasználat veszélyeire. A redmondi szoftvercég ennek érdekében tette közzé a Harrison Group és a Lionbridge által végzett kutatások eredményeit. A vizsgálatok során legális és kalózforrásból származó Windows és Office szoftverek működését elemezték. Az illegális változatokat fájlcserélő oldalakról, különböző üzletekből és utcai árusoktól szerezték be Kelet-Európa és Kína különböző pontjain.
A Harrison Group összefoglalójából kiderül, hogy a nem jogtiszta operációs rendszerek egy negyede vált fertőzötté már a telepítés során oly módon, hogy automatikusan vírusokat töltött le az internetről. A hamisított szoftverek negyede egyáltalán nem is tudott frissítéseket letölteni, és az alkalmazások futtatása során energiaigényük háromszorosára nőtt a legális szoftverekéhez képest. A legális szoftverek jóval gyorsabban töltődtek be, és a dokumentumok megnyitása, mentése is rövidebb ideig tartott. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a legális szoftverhasználat jelentősen javítja a számítógéppel végzett munka hatékonyságát.
A tesztek során kiderült az is, hogy mind a Windows XP, mind a Windows 7 operációs rendszerek illegális változatai már a telepítés során különböző vírusokat juttattak a számítógépekre. A Harrison Group által jegyzett Fehér Könyv 25 ezer felhasználót felölelő kutatása szerint az emberek 55 százaléka tudatában van az illegális szoftverhasználat veszélyeinek, ám ennek ellenére 10 szoftverből 4-et továbbra is jogszerűtlenül telepítenek a számítógépekre. A Harrison Group kutatásáról további információ itt (PDF) található.
Árt a gazdaságnak?
Az illegális szoftverek használata azonban nem csupán a felhasználók számára hordoz veszélyeket. Az IDC kutatótársaság 2011 májusában közzétett elemzése szerint jelenleg Magyarországon 41 százalék az illegális szoftverek aránya, amely az ország gazdaságára is igen komoly negatív hatással van. Az IDC kutatása szerint, ha 10 százalékponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat Magyarországon, akkor az a következő kedvező hatásokkal járna: közel 900 új munkahely létesülne, több mint 49 milliárd forinttal nőne a magyarországi GDP, s csaknem 12 milliárd forinttal nőne az adóbevétel.
Azzal, hogy a szoftverhamisításnak milyen gazdasági hatásai vannak, többnyire a felhasználók is tisztában vannak. AHamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idén, a magyar lakosság körében végzett felmérése szerint, az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. A válaszadók közel fele gondolja azt, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ennek ellenére, a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenei tartalmat vagy szoftvert az internetről. 6 százalék bármikor megtenné ezt, míg 20 százalék talán így cselekedne. A fiatalok körében jóval magasabb azok aránya (40 százalék), akik nem zárkóznak el a letöltéstől. A fiatal középkorúak 34, az idős középkorúak 18, míg az idősek 6 százaléka nem zárkózik el az illegális tartalom letöltésétől.
