Az Európai Unióban 2007 óta létezik az a rendelkezéssorozat, mely versenyt kívánt létrehozni az addig alig kompetitív európai mobilkommunikációs piacon. Noha ennek köszönhetően sikerült egyre lejjebb és lejjebb szorítani a beszélgetések és az internetezés roaming díjait, mindmáig nem mondható olcsónak egy másik tagállamban élővel telefonálni. A témáról bővebben itt olvashat.
A szabályozás legújabb és egyben utolsó fázisa a mai napon lép érvénybe. Július elsejétől a külföldi mobilozás tarifái a következőképp alakulnak. Egy, az EU tagállamai közötti hívásért nem kérhet percenként nettó 35 centnél többet (de kevesebbet igen) bármely, az Európai Unió területén tevékenykedő mobilszolgáltató. Ugyanez hívásfogadás esetén nettó 11 cent (az adatok ÁFA nélkül értendőek).
Kevésbé szigorúan szabályozza a direktíva a roaming internetezés díjait. Itt csupán a nagykereskedelmi árat határozta meg az EU-s bizottság: két mobilszolgáltató közötti adatforgalom esetén nem lehet megabyte-onként 50 centnél többet kiszámlázni a mai naptól. Ugyanakkor a szolgáltató ügyfelei számára akár ennél jóval többet is felszámolhat - és teszi is ezt, a napi gyakorlat szerint. Így egy rövid webezést követően - melynek során akár több 10 MB adat is beérkezhet okostelefonunkra - könnyen sok (tíz)ezer forintos számlával találhatjuk szembe magunkat.
Továbbra is fennáll tehát az a furcsa gyakorlat, hogy külföldön két-három nagyságrenddel többet kell fizetni az internetezésért, ha azt hazai szolgáltatónál vásárolt SIM kártyás mobiltelefonon keresztül akarjuk megtenni. Éppen ezért nem dőlhet hátra nyugodtan Neelie Kroes, a mobilkommunikáció szabályzásért felelős EU biztos, aki be is jelentette, hogy jövő ilyenkorra további csökkentésre számítsunk: már dolgoznak a frissített roaming szabályokon. Tervek szerint 2015-re a nemzeti és a nemzetközi tarifák közötti árkülönbségnek nullára kell csökkennie, vagyis ugyanannyiért használhatjuk majd internetezésre telefonunkat Tenerifén vagy Koppenhágában, mint Budapesten.