Az űrkutatás szerelmesei számára örvendetes hír lehet, hogy a Microsoft és a NASA illetékesei bejelentették, a jövőben szorosan együtt működnek majd, hogy az amerikai űrügynökségnek minél több anyaga legyen elérhető az internetezők számára. Megállapodásuk értelmében ehhez a redmondi szoftvercég fogja biztosítani a szoftveres környezetet, míg a NASA az azon megjelenő tartalomért felel majd.
Sajtóközleményük szerint ez már jelenleg is több mint 100 terabájtnyi adatot kóstál, ami folyamatosan bővülni fog. Még az idén például elérhetővé teszik a különböző Mars expedíciók vörös bolygón készült fotóit, valamint a jelenleg is a Hold felszíne felett 30 mérföldnyire keringő műhold felvételeit is.
A felhasználók a Microsoft kutatói által készült WorldWide Telescope alkalmazást már ki is próbálhatják, vagy letöltve és telepítve a gépükre, vagy Silverlight alapon a böngészőben futtatva azt. Ennek apropóján nézzük, hogy mire is képes az alkalmazás, s miben különbözik a nagy vetélytárs Google Earth-köz képest, amely szintén rendelkezik űrböngészési lehetőségekkel.
Google Maps Vs. WorldWide Telescope
Elsőként is maradjunk a Földnél, amelyről a WorldWide Telescope szintén rendelkezik műholdfelvételekkel, de érezhető módon a fejlesztői nem e funkciójára koncentráltak, hiszen mesze elmarad a nagy vetélytárshoz képest. Igaz megtalálható benne egy éjszakai üzemmód, ami viszont a Google Earth ötös verziójából hiányzik még, s amellyel nagyon szépen kivehető, hogy a Földön hol mekkora az éjszakai fényszennyezettség.
A bolygónkról kilépve viszont sokkal nagyobb szabadság fogad minket, hiszen még a Google programjával csak a Marson kutakodhatunk, addig a Microsoft fejlesztőinek a programja már a Vénuszra, a Jupiterre, sőt annak még négy holdjára (Io, Europa, Ganymede, Callisto) is elvisz minket. Ha viszont csak a vörös bolygón szeretnénk körbenézni, akkor talán még mindig a Google Earth használata ajánlott, hiszen igaz, hogy a WordWide Telescope élesebb képet jelenít meg, a Google felhasználói viszont rengeteg megjegyzéssel látták el a naprendszerben utánunk következő bolygót.
Ha ezek után az égre tekintünk, akkor tapasztalataink alapján egyelőre ugyanazokat az égi alakzatokat tekinthetjük meg mindkét programban, ami érthető is, mivel még egy adatbázisból dolgoznak. Igaz itt is, hogy a Google alkalmazása sokkal több információt jelenít meg, de a WorldWide alkalmazása viszont mindig jelzi nekünk, hogy éppen mit érdemes megnézni ott, ahol éppen az univerzumban járunk. Ezt a folyamatosan frissülő kollekciók biztosítják, amelyek tartalmazzák kategorizálva az égitestekről készített képeket. Azokat, amiket a mostani bejelentés szerint folyamatosan bővíteni fognak.
Lépjünk a Marsra
A program egyik legérdekesebb húzása elvitathatatlanul a Photosync technológiára épülő panorámaképek felvonultatása. Itt megtalálhatjuk például a Marsra küldött PathFinder képeit is, amit az ő szemén keresztül tekinthetünk meg akár 360 fokban is elfordítva a képeit. A fotók ráadásul sokszor háromdimenziósak, ami egyfelől jó is, meg rossz is. Nagyon jó annak, aki rendelkezik 3D-s szemüveggel, hiszen ők gyakorlatilag a Marson találhatják magukat, ám bosszantó lehet annak, aki nem rendelkezik az eszközzel.
A WordWide Telescope mindemellett nem titkoltan leginkább oktatás céljából készült, hiszen alapesetben már megtalálható benne pár előadás (Guided tours), amelyen belül például egy 15 perces, jól illusztrált előadást tekinthetünk meg arról, hogy miként is fedezték fel például a Plútót. A felhasználók ráadásul saját bemutatókat és előadásokat is készíthetnek, aminek köszönhetően a jövőben jelentősen megnőhet a hozzá kapcsolódó tudásbázis mérete.
A program egyébként lehetőséget ad arra is, hogy rákapcsolódjunk egy valódi csillagvizsgálóra (Telescope), hogy azt lássuk, amit éppen ő is kémlel. Ehhez csupán egy pár megabájtos csomagot kell telepíteni, majd már adhatjuk is az utasításokat az óriási távcsőnek. Persze csak este, hiszen mikor mi próbáltuk, az adott amerikai csillagvizsgáló közölte, hogy most nem tud nekünk segíteni, mivel zárva van a teteje. Nappal volt.
Ki lesz az Univerzum királya?
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a Microsoft alkalmazásának a sikere nagyban múlik azon, hogy a NASA milyen fokú kizárólagosságot bizonyít számukra, s melyek lesznek azok az adatok, amelyek a Google alkalmazásában is megjelennek majd. Ha valóban arról van szó, hogy a NASA képeinek javát csak a Microsoft szolgáltatásán keresztül érhetjük el, akkor kimondható, hogy a WordWide Telescope lehet az űr böngészőinek királya. Míg a Föld egyelőre elvitathatatlanul a Google-é.
