Magyarország Környezetvédelmi Teljesítményértékelése szerint, amit az OECD harmadik alkalommal készített el, többet kell tenni a levegő- és vízszennyezés ellen is. Magyarországon a részecskekibocsátásból származó levegőszennyezésnek való kitettség az egyik legmagasabb az OECD-országok közül. Tíz emberből közel négyhez rossz minőségű ivóvíz kerül, és a népesség közel harmada olyan háztartásokban él, amelyek nincsenek szennyvízkezelő létesítményekhez csatlakoztatva.
Az értékelés megállapítja, hogy Magyarország megerősítette a környezetvédelmi szabályozását, azonban a jogszabályok alkalmazását hátráltatták a gyakori intézményi változások, és az országos szintű felelősségi köröknek a többszöri közigazgatási átszervezés nyomán kialakult széttöredezettsége. A jelentés ambiciózusabb környezetvédelmi célok meghatározását, a szabályozás betartatásában határozottabb fellépést, a vízügyi és környezetvédelmi irányítás közös intézményrendszerbe történő visszaszervezését, valamint a szabályozás betartatásáért és a környezetvédelmi ellenőrzésért felelős szakapparátus egy hatóságba történő átcsoportosítását javasolja.
"Az élénkülő ipari tevékenység és növekvő energiafogyasztás fokozza a környezetre nehezedő nyomást Magyarországon. Ugyanakkor a válság után újraindult gazdasági növekedés lehetőséget ad az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba való erőteljesebb befektetésre, a zöld növekedésre és a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítására" - mondta Anthony Cox, megbízott környezetvédelmi igazgató az értékelés budapesti bemutatóján.
Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. Az üvegházhatású gázok kibocsátása újra növekedésnek indult, miután 1990 és 2015 között 35%-kal csökkent, elsősorban a közlekedés, és kisebb részben a mezőgazdaság miatt. A magántulajdonú autók száma, alacsony kezdeti szintről, gyors ütemben növekszik, miközben a közúti közlekedésben használt üzemanyagok adóztatása az egyik legalacsonyabb az OECD-ben.
Magyarországon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó. A lakóépületek 80%-ában nincs modern, hatékony fűtésrendszer. A jelentés szerint az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével ezeknek az épületeknek az energiafogyasztását kevesebb, mint felére lehetne csökkenteni.
A szilárd tüzelőanyagok, köztük régi bútorok és hasonló hulladékok használata lakóházak fűtésére, a levegőszennyezés egyik jelentős forrása. A finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese.
Magyarország számottevő haladást ért el a biológiai sokféleség védelme területén. A legtöbb élőhely és faj védettségi helyzete javult az utóbbi években. Magyarország földterületének és belső vizeinek jelenleg több mint 22%-a védett, jóval felülmúlva a nemzetközileg megállapított célértékeket. Azonban, hasonlóan Európa nagy részéhez, a biodiverzitásra továbbra is nagy nyomás nehezedik, a fajok 62%-a kedvezőtlen állapotban van. A jövőben többet kell tenni a földhasználat megváltozásából, az élőhelyek töredezettségéből, a szennyezésből, az invazív fajok jelenlétéből és a klímaváltozásból adódó problémák enyhítéséért.
Az értékelés többek között az alábbi ajánlásokat teszi:
- Hatékonyabb és kevésbé szennyező fűtési és hűtési rendszerek bevezetésére és az épületek jobb szigetelésére van szükség.
- El kell indítani a környezetre káros állami támogatások szisztematikus felülvizsgálatának folyamatát.
- Ki kell vezetni a fűtési támogatásokat, a szegény háztartások más módon történő pénzügyi támogatása mellett.
- A környezetvédelmi szabályozók megalkotásában javítani kell az érdemi társadalmi részvétel lehetőségeit.
- Több vidéki területet kell a közösségi szennyvízkezelési infrastruktúrához csatlakoztatni.
- További ösztönzőkkel kell elősegíteni a települések hulladékgazdálkodásának javítását, és növelni kell a hulladéklerakási adó 2014-ben befagyasztott mértékét.
- Az energiaszektorban, a közlekedés, a turizmus, az ipar és a bányászat területén a biológiai sokféleség védelmére irányuló konkrét célkitűzéseket és mutatókat kell meghatározni.
