Persze nem érdemes szidni magunkat, mert az igazság az, hogy nagyon is sokan tisztában vannak a virtualizációs megoldások hasznával, és bár kissé későn kapcsolva, de egyre gyorsulva zajlanak az átállások most már a hazai vállalkozásoknál is. Mondjuk inkább úgy, lépcsőzetesen, óvatosan és megfontolva haladtunk.
Ehhez lökést adott a válság, a zöld gondolkodásmód térhódítása és még sok más tényező, mint például egy magasabb szintű szervezési-tervezési kultúra kialakulása is. A vállalkozások eddig nem nagyon figyeltek oda ugyanis az energiafelhasználásban elérhető megtakarításokra vagy a kisebb karbantartási költségekre és időre. Egy új szerver beállítása például hagyományos alapon egy nap, virtualizált módon egy–négy óra között van. Ma már egyre többen veszik észre a virtualizáció három fő előnyét: kevesebb karbantartás, ergo kevesebb rendszergazda és szervizkiadás; gyorsabb beüzemelés és hibajavítás, azaz biztosabb üzletmenet; nem utolsósorban pedig jelentős energia- és költségmegtakarítás.
A virtualizációs projektek megtérülésének időtartamát hónapra pontosan meg tudják mondani a szakértők, ez a hardver állapotától függően a kisebb vállalkozások esetében egy, nagyvállalatoknál három év körüli. A nyugati cégek tehát nem sokáig hezitáltak, Magyarországon is a külföldi cégek leányvállalatainál készültek az első projektek. Persze náluk sem mindig az ésszerűség, hanem a megszokás, a félelem a bizonytalanságtól vagy egyszerű nemtörődömség vezethetett oda, hogy amíg például az egyik pénzintézetnél alkalmazták a virtuálizációt, a másiknál a hagyományos szervertechnológiákat kérték. A virtualizálást választó pénzintézettől megtudtuk: belátták, hogy egy bankautomata vagy az átutalási rendszer nem mindegy, hogy fél napokig, vagy csak egy órára áll le. Nem mellékes az ügyfelek számára, hogy például nyugdíjfizetési napon meddig nem tudják felvenni a pénzüket.
Az mindenesetre egyértelmű, hogy ahol van IT-stratégia, ott hamarabb voksol a döntéshozó a virtualizáció mellett. Ahol tehát nincs jól átgondolt IT-infrastruktúra, ott a szakértők első lépése az átvilágítás és az IT-konszolidáció.
A második lépés, hogy meggyőződjön a vállalkozás a beruházás megtérülési idejéről és döntsön annak időtervéről. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az a jó, ha egyszerre történik meg az átállás, sokkal inkább célravezető lehet a virtualizáció lépcsőzetes bevezetése. A tapasztalat szerint érdemes három szakaszban gondolkodni: először az üzletileg legkevésbé érzékeny folyamatokat ellátó szervereket célszerű virtualizálni, majd lépésenként az infrastruktúra többi kiszolgálóját, az ellátott feladatok kritikusságának sorrendjében.
Az informatika – bár még mindig egy szükséges rossz, és jelentőségét nagyon kevesen látják át az üzleti folyamatokban –, a projektek száma növekszik, mivel egy vállalkozás az átgondoltabb IT-infrastruktúra révén saját magának tud spórolni.
A szoftverek egyébként folyamatosan fejlődnek, ezek gyártói az elmúlt fél évben a teljes megoldásszállítás felé mozdultak el. Így nemcsak a virtualizációs, hanem a hibatűrő megoldások és mentések is készen, együtt kaphatók. Ezek a nagy rendelkezésre állást kínáló szolgáltatóknál (bankok, közműszolgáltatók stb.) kiemelkedően fontosak a redundancia és a katasztrófamentések miatt.
A jövő szempontjából érdekes, hogy a gyártók az elmúlt egy évben a kliensoldalt is virtualizálták. Nemcsak desktop-, hanem notebook-virtualizáció is zajlik, így a hordozható készülékeken biztonságosan elkülöníthető az otthoni és a vállalati felhasználás. Ez vezet majd várhatóan oda, hogy a mobileszközökön, tehát az okostelefonokon és táblagépeken is megjelenik ugyanez. Mivel ezek az okos készülékek már lehetővé teszik, hogy a dolgozók menet közben hozzáférjenek a vállalati információkhoz, a cégek gyakran adnak vállalati készüléket a munkatársaknak. A mobilok virtualizációja révén nem kell majd a saját és a céges mobilt, azaz két készüléket vinni, mert megoldott lesz egy eszközön a biztonságos szétválasztás a magán és az üzleti felhasználás között. Egy a hardver, mégis olyan, mintha kettő lenne.
