A Napi Gazdaság információ szerint, lemondott posztjáról az állami mobilszolgáltató üzemeltetésre létrehozott vállalat elnöke Kalmár István, valamint Schmidt Pál vezérigazgató. A Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest konzorciuma, az MPVI lett volna hazánk negyedik mobilszolgáltatója.
Mint ismeretes a MPVI tavaly január 31-én nyerte meg, a médiahatóság által a negyedik mobilfrekvenciára kiírt tendert. A Fővárosi Törvényszéken a Magyar Telekom valamint a Telenor Magyarország Zrt. is megtámadta az eredményt, az árverés eljárásában és a határozatban lévő jogi hibákra hivatkozva.
Bár áprilisban első fokon a bíróság az MPVI-nek kedvező döntést hozott, júniusban ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy az MPVI Mobil Zrt. „a 900 MHz-es frekvencia-árverés eredményeként született határozatból eredő jogait gyakorolja, mindaddig, amíg a felperes mobilszolgáltatók végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme jogerősen elbírálásra nem kerül”.
Ezek után a cég nem tudott érdemben munkát végezni, és végül szeptemberben a bíróság a médiahatóság döntését hatályon kívül helyezve elmeszelte az állami mobilcéget. Válaszul a médiahatóság a Kúrián támadta meg a bíróság döntését, ami februárban tárgyalja majd az ügyet.
A Napi Gazdaság cikke szerint elképzelhető, hogy a Kúria majdani jogerős ítélete helybenhagyja a Fővárosi Törvényszék határozatát, vagyis sem a negyedik szereplő, az állami MPVI Mobil Zrt., sem a jelenleg piacon levők nem kapják meg a frekvenciát, amelynek pályázatán eredetileg az állami konzorcium volt a nyertes.
Bár a MPVI hivatalosan nem kommentálta a Napi Gazdaság értesülését, az Index a mobilcég ügyeit közelről ismerő forrására hivatkozva arról ír, hogy a két vezető valóban felajánlotta lemondását, de a részvényesek még nem döntöttek arról, elfogadják-e. Hozzáteszik, a vezetőség az év végén javaslatokat tett arra nézvést, hogy a bírósági döntés után az MPVI más frekvenciatartományokban, más típusú tevékenységet végezgessen, erre azonban a részvényesek nem voltak fogékonyak. Ráadásul a mobilcégnél dolgozó 64 ember továbbra is felvette fizetését, noha a vállalatnak nem voltak bevételei, ezért év végén negatív mérleget produkált. A forrás szerint a cégvezetők úgy érezték elfogyott velük szemben a bizalom.
A vállalat indulásával kapcsolatban egyébként számos aggály volt, többek között az is, hogy ha a cég mégis elindulna, az állam elesik akár 50-70 milliárd forintos bevételtől, cserébe elkölt több százmilliárdot. Méghozzá úgy, hogy legjobb esetben is csak 2016-ban, ha viszont rosszul alakulnak a dolgok, akkor csak 2023 után lehet nyereséges.
Amennyiben a lemondásokról szóló hírek igaznak bizonyulnak, felmerül a kérdés, mi lesz a folytatás. Mivel az alapítók otthagyják a céget könnyen elképzelhető, hogy a projekt véget ér mielőtt elkezdhette volna a munkát. Bár nem túl valószínű, de azért az sem kizárt, hogy a részvényesek részéről egy új koncepció született, amihez új vezetésre van szükségük.
