Christopher Laska: A mobilinternet dinamikus növekedését. A többszereplős verseny rendkívül dinamikussá teszi a piacot. A szolgáltatók nagyon sokat ruháztak be hálózataik fejlesztésébe. A Telenornál mérföldkőnek számított a 42 megabit/másodperc névleges letöltési sebességű Hipernet augusztusi bejelentése és decemberi országos átadása. Nagy eredmény, hogy 2011 karácsonyára befejeztük az új generációs mobilhálózat kiépítését, azaz minden olyan településre eljutott a Hipernet, ahol már rendelkezésre állt a 3G-hálózat. Ezzel párhuzamosan olyan szolgáltatáscsomagokat alakítottunk ki, hogy mindenki találhasson a használati szokásaihoz illeszkedő, megfizethető mobilinternet-csomagot. Mindemellett tavaly áprilisban indított Klikk szolgáltatásunkkal olyan készülékeket is bevontunk az internetszolgáltatásba, amelyekkel korábban többnyire csak beszéltek, SMS-eztek az ügyfelek.
Computerworld: Jelenleg a lakosság hány százaléka éri el a Hipernetet?
CH.L.: Körülbelül a háztartások 75 százaléka. Célunk, hogy minden ügyfelünk hozzáférjen a nagy letöltési sebességet biztosító mobilinternethez, aminek a Hipernet 42 a legfelső kategóriája. Néhány év alatt a mobilinternet-lefedettséggel bőven 90 százalék fölé szeretnénk menni.
CW: Tapasztaltak a világpiaci mobiltrendektől eltérő tendenciákat Magyarországon?
Ch.L.: Nem, nagyjából ugyanaz történt a magyar piacon, mint a világ többi részén. Az egyik legszembetűnőbb jelenség, hogy az okostelefonok iránti kereslet Magyarországon is hatalmas mértékben megnőtt. A jelenlegi eladások több mint fele már okostelefon, várhatóan egy-két év alatt ezen a téren is felzárkózunk a nyugat-európai átlaghoz.
CW: Nemsokára piacra lép a negyedik, saját hálózaton szolgáltató versenytárs. Mit várnak ettől?
Ch.L.: Mindig üdvözöljük a versenyt, legyen szó új belépőről, virtuális mobilszolgáltatóról, vagy bármilyen más konstrukcióról. Számunkra egyetlen dolog a fontos: legyen a verseny fair. A verseny önmagában nem probléma, sőt inspiráló számunkra. Ennek megfelelően nem is az új szereplő megjelenése miatt folyamodtunk jogorvoslatért, hanem azért, mert magát az aukció folyamatát tartjuk aggályosnak, és erre szerettük volna felhívni a jogalkotó figyelmét is.
CW: Megítélése szerint tehát a kis magyar piacon elfér egymás mellett négy társaság, plusz néhány virtuális szolgáltató?
Ch.L.: Mi a saját üzletünk építésére összpontosítunk, nem vagyunk felelősek mások üzleti terveiért, és még nem ismerhetjük a negyedik szolgáltató terveit. Ha azt kérdezi, mit ajánlanék a Telenornak egy olyan piacon, ahol a meglévő három szolgáltatóval 100 százalék fölötti a penetráció, akkor a válaszom egyértelmű „nem” volna.
CW: Milyen kormányzati lépéseket tart szükségesnek a mobilpiac egészséges fejlődése szempontjából?
Ch.L.: Mivel a Telenor hosszú távú befektető a magyar piacon, a kiszámíthatóság nagyon fontos számunkra. Csak akkor tudunk jól működő pénzügyi tervet készíteni, csak úgy tudjuk a befektetéseinket és a működési költségeinket egyidejűleg menedzselni, ha a jobb és a rosszabb eshetőségekre is előre felkészülhetünk. Itt van például a távközlési adó, ami az egész távközlési piac, sőt a teljes értéklánc számára nem a kiszámíthatóság irányában hatott. Mindazonáltal megértjük, hogy a kormány válságidőben kénytelen rövid távra fókuszálni, de a szabályozás terén rendkívül fontos a kiszámíthatóság. Párbeszédben vagyunk a kormányzati szervekkel, és velük partnerségben, az összes szereplő bevonásával azt szeretnénk elérni, hogy a megtett lépések a gazdaság fejlődését és a felhasználók érdekeit szolgálják.
CW: Melyek manapság az üzleti ügyfelek legfőbb elvárásai a mobilszolgáltatások terén?
Ch.L.: Amikor a Telenor néhány évvel ezelőtt úttörőként megjelent az M2M, azaz a gép-gép szolgáltatásokkal, továbbá felhőalapú alkalmazásokat is bevezetett, a magyar piac nagyon óvatosan fogadta az újdonságokat. Ez tulajdonképpen nem volt meglepő, hiszen a magyar felhasználók köztudomásúan óvatosak minden új termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. A gazdasági válság azonban az üzleti piacon érezhető változást hozott. Megnőtt a hatékonyságnövelő új szolgáltatások, így például az IT-hosting, a cloud computing, a végponttól végpontig terjedő megoldások iránti érdeklődés. Ezért ezeket a szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesztjük, és a szolgáltatások körét bővítjük.
CW: Ez év márciusában adatközpont-szolgáltatást indított a Telenor. Miért csak most?
Ch.L.: Meg kellett várnunk, amíg szervezetünkben kialakítjuk az adatközpont-szolgáltatáshoz szükséges képességeket. Maga a technológia és a műszaki tudás csak az egyik feltétel, de az ügyfelek számára vonzó ajánlatok nélkül nem szabad belevágni az üzletbe. Most jutottunk el oda, hogy a szolgáltatás kereskedelmi oldala is vonzó. A mi megközelítésünk egyébként is rendkívül óvatos, csak néhány pilot felhasználóval indulunk. A szolgáltatás fogadtatását szigorúan nyomon követjük, és a tapasztalatokat felhasználva építjük tovább portfóliónkat. Nagyon sok tárgyalást folytatunk például ügyfeleinkkel a biztonsági kérdésekről, ez köztudomásúan az egyik legfontosabb szempont az üzleti ügyfelek számára. Mindig hangsúlyozzuk, és most is kiemelem, hogy a Telenor mint szolgáltató nem fér hozzá az adatközpontban tárolt adatokhoz.
CW: Milyen ügyfélkört tekintenek az adatközpont-szolgáltatás fő célcsoportjának? Hány ügyfelük van jelenleg?
Ch.L.: Nagyon széles a potenciális ügyfélkör. A kisebb cégek ugyanúgy szóba jöhetnek, mint a nagyobbak. Vannak érdeklődők Budapestről és vidékről is. Jelenleg, úgy egy hónappal a szolgáltatás indulását követően hat-hét üzleti ügyfelünk van.
CW: Az első évben milyen üzleti elvárásaik vannak az adatközpont-szolgáltatással szemben?
Ch.L.: A bevételekre vonatkozóan nem publikusak a becsléseink. Ügyfeleink számát szeretnénk megkétszerezni. A jövőben is jelentős, hosszú távon megtérülő beruházásokat tervezünk.
CW: Vannak változások az üzleti ügyfeleknek kialakított tarifapolitikájukban?
Ch.L.: Igyekszünk testre szabott ajánlatokat kínálni a nagyobb vállalati ügyfeleknek, de az üzleti ügyfeleknek szóló teljes tarifarendszerünket is folyamatosan felül kell vizsgálnunk, hasonlóan ahhoz, ahogy a lakossági piacon tesszük. Az egyes üzleti szegmensekben más-más igények merülnek fel, és ezt a tarifarendszerünkben is figyelembe kell venni. Egyre több vállalat szeretne például „önkiszolgáló” opciókkal rendelkezni, és folyamatosan nő azon cégek száma, ahol meg is van az ehhez szükséges szakértelem. Ha pedig egy ügyfél saját magát szolgálja ki online, akkor jogosan szeretne alacsonyabb árakat.
CW: Hogy látja a mobilszolgáltatók szerepének változását a világon és Magyarországon?
Ch.L.: Tény, hogy a mobiltársaságok a hagyományos, hozzáférési szolgáltatásoktól egyre gyakrabban mozdulnak el a különféle értéknövelt szolgáltatások irányában. Itt vannak például a pénzügyi szolgáltatások, ahol világviszonylatban és Magyarországon is vannak már kézzel fogható eredmények. Azonban ezek a szolgáltatások is szigorúan szabályozottak, így lehetőségeinket nagymértékben meghatározza a szabályozói magatartás. A technológia nem probléma, a hálózat minden további nélkül alkalmas ezekre a szolgáltatásokra, alkalmazásokban sincs hiány, ráadásul Magyarországnak nagyon sok kiváló, kreatív fejlesztője van. A pénzügyi szolgáltatások terén egyébként rendkívül fontos, hogy az egész értéklánc együttműködjön. Jó példa erre a MasterCard Mobile, amely attól függetlenül teszi lehetővé a bankkártyás fizetést, hogy valaki melyik mobiloperátor, illetve melyik bank szolgáltatását veszi igénybe. De említhetem az NFC-technológiát is, amelynek berobbanására már nem kell sokat várni. Úgy vélem, hogy e téren Magyarország lehet a térség egyik vezetője.
CW: Milyen lehetőségeket lát a mobil egészségügyi szolgáltatásokban?
Ch.L.: Az m-Health M2M portfóliónk fontos része. Folyamatosan építjük szolgáltatásainkat az egészségügyi szektor számára. A téma az egész Telenor-csoportnál a fókuszban áll. Vannak globális megoldásaink, amelyeket a helyi piacok igényeihez igazítva értékesítünk. Ugyanakkor magyar fejlesztőkkel is dolgozunk, különböző mobilplatformokon, és az ő megoldásaik is bekerülnek globális portfóliónkba. A velünk dolgozó magyar fejlesztőknek is lehetőségük van tehát rá, hogy belépjenek a globális piacra.
