Immár hivatalosan kijelenthetjük, hogy a gépek okosabbak az embereknél, legalább is, hogyha a Mindent vagy semmit (angolul: Jeopardy) vetélkedőről van szó. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépe ugyanis megnyerte azon speciális, háromfordulós versenyt, amelyben a mesterséges intelligencia a kvízműsor két örökös bajnokával csapott össze.
Watson mellett Ken Jennings és Brad Rutter foglalt helyet. Utóbbi versenyző arról vált híressé, hogy megnyerte a három legnagyobb Mindent vagy semmit versenyt, míg Jennings korábban 74 adásban győzedelmeskedett zsinórban.
A tegnapi napon tartott utolsó fordulóban az IBM szuperszámítógépe feltette az i-re a pontot, hiszen a második fordulóban összeszorgoskodott tetemes előnyét tovább növelve, esélyt sem adott emberi vetélytársainak. Watson összesen 35,734 dollárt szorgoskodott össze a műsorban, míg a két bajnok együttesen csak 15,200 dollárt ért el. Így a verseny végére Brad Rutter 21,600 dollárt, Ken Jenninges 24 ezer dollárt, míg a mechanikus alkatrészekből álló Watson 77,147 dollárt gyűjtött össze.
Watson valódi arca
Az adásban a nézők csupán egy álló LCD monitort láthattak, amelyen egy földgömb szerű avatár testesítette meg Watsont. Valójában azonban az IBM szuperszámítógépe teljesen másként néz ki. A gép ugyanis igazából rengeteg szerver összessége, amelyek a kvízműsor alatt a színfalak mögött voltak elrejtve egy megfelelő hűtéssel rendelkező hatalmas szobában. Watson valójában 10 darab 100 IBM Power 750 szervert rejtő rackben testesül meg, így ereje 2800 darab erőteljes számítógépnek felel meg. Példának okáért belső memóriáját 15 terabájtosra méretezték.
A fair küzdelem érdekében Watsont a verseny ideje alatt nem csatlakoztatták a világhálóra. A tudását korábban töltötték fel a tárhelyére az IBM mérnökei. E tekintetben viszont a gépnek nem volt jelentős előnye, mivel a versenytársainak a műveltsége is kiemelkedőnek számít. A szuperszámítógép ereje inkább a bevitt információ gyors feldolgozásának és az arra adott válasz sebes reakciójának köszönhető.
A gyakorlatban, amikor Watson egy elektronikus szövegként érkező feladvánnyal szembesül, akkor meglehetősen komplex algoritmusokkal elemzi a szövegben megtalálható kulcsszavakat, azok viszonyát, illetve a beérkező mondat felépítését. Ezt követően lehetséges válaszokat állít fel, s elvet más ötleteket, amely jól látható formában is megjelenik. Watson földgömb szerű avatárja ugyanis annál gyorsabban pörög, minél erősebben dolgozik, illetve piros színnel jelenik meg, ha rossz választ ad, s zölden, ha magabiztos. A magabiztossága egyébként a kiértékelt válaszoktól függ. Watson ugyanis minden egyes kiértékelés után három lehetséges eredménnyel számol. Ha ezen trió közül a gép számítása alapján 97 százalék valószínűsége van az egyik válasz sikerességére, akkor magabiztos, ha csak 51 százalék, akkor már kevésbé.
