Minden háztartás számára elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, tovább bővül az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek száma, komplex programok segítségével növeli a kormányzat a hazai digitális írástudás elterjedését. Bódi Gábor, a Nemzetközi Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke a 18. Projektmenedzsment Fórumon olyan kormányzati infokommunikációs fejlesztésekről számolt be, amelyek az elkövetkező években a társadalom egészére jelentős hatást gyakorolnak majd.
A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek - a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is – mondta a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára.
A Programról szóló kormányhatározat tavaly novemberben jelent meg, és részletesen meghatározza az egyes kormányzati szereplők feladat- és hatásköreit: a Digitális Magyarország koordinációját a Miniszterelnökség látja el, míg az adminisztrációs feladatok a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség hatáskörébe tartoznak, a szakmai érdekegyeztetést a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács végzi a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács bevonásával.
Bódi Gábor az elkövetkező időszak feladatai közül az e-ügyintézés bővítését célzó programot emelte ki: ennek keretében kidolgozzák az átlátható és egyértelmű online ügyintézési folyamatok megvalósítását célzó szabályrendszereket, amelyeknek köszönhetően a közigazgatási szereplők mellett önkéntes alapon további közfeladatot ellátó intézmények is csatlakozhatnak majd szolgáltatásaikkal a digitális ügyféltérhez.
A helyettes államtitkár kiemelte: a Digitális Magyarország négy pilléréhez jelentős számú és összetett feladat kapcsolódik, így a projektmenedzserek szerepe ebben a szektorban is meghatározó.
A fentieket a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szakembere, Dr. Prónay Gábor egészítette ki:
- Az előrejelzések 2020-ig Németországban 1,6 millió, Japánban 2,6 millió, Indiában 9 millió, Kínában 25 millió projektmenedzsment állást mutatnak. A HTE által végzett kutatási eredményekből is jól látszik, hogy különösen a senior és a képzett projektmenedzserek igénye nő rendkívüli módon – hangsúlyozta a projektmenedzsment szakma egyre erősödő szerepét.
