Az internetes pénzkeresés legkézenfekvőbb módja, ha valamilyen webes áruházat nyitunk, netán sikerül egy jól menő, nagy látogatottságú oldalt készítenünk - ekkor a vásárlóknak, illetve a hirdetőknek köszönhetően dőlni fog a pénz. A módszer egyetlen hátránya, hogy rengeteg munkát kell befektetnünk, és még akkor sem biztos, hogy sikerül pénzt kinyerni a vállalkozásból, ha megvan hozzá a kellő szakértelmünk és elszántságunk. Mi azonban kezdetnek tegyük fel, hogy mindehhez túl lusták vagyunk, és a lehető legkevesebb munka árán szeretnénk - ha meggazdagodni nem is, de - némi pluszbevételre szert tenni. Amint azt látni fogjuk, erre is van lehetőség. Ám a legtöbbet persze akkor hozhatjuk ki a történetből, ha van valamilyen weboldalunk, és némi kreativitásnak sem vagyunk híján.
Fő az óvatosság
A világhálót böngészve időnként belebotlunk olyan hirdetésekbe, amelyek elmondása szerint minimális energia befektetésével, könnyedén kereshetünk pénzt. Reméljük, senkinek sem mondunk újat azzal, hogy ezek java része átverés. Tipikusan ilyen volt néhány évvel ezelőtt a Cashfiesta nevű próbálkozás, amely azzal kecsegtetett, hogy a vállalkozó kedvűeknek semmit sem kellett tenniük, csak ülni a gépük előtt, böngészni, és közben „dől a lé".
A lényeg az volt, hogy a regisztrációt követően egy szoftvert kellett telepíteni a gépre, amely aztán lefoglalta magának a képernyő egy meghatározott részét, és itt folyamatosan különböző hirdetésekkel bombázták a felhasználót. Ahhoz pedig, hogy ebből pénz is teremjen, csak az egeret kellett mozgatni, ugyanis ez alapján ítélte meg a program, hogy tényleg a gép előtt ücsörög-e a felhasználó, és látja a felbukkanó mesés ajánlatokat. Az ígéret szerint legalább 100 dollárt kellett gyűjteni ahhoz, hogy átutalhassák azt számlánkra. Néhány élelmes programozó még segédalkalmazásokat is írt a rendszer kijátszására, amelyek adott időközönként egy picit arrébb vitték a kurzort, így akkor is úgy tűnt, hogy a gép előtt ügyködünk, amikor mondjuk éppen az igazak álmát aludtuk. Ez a kis mozgás munka közben szinte fel sem tűnt, viszont a szoftveren megjelenő kis figura ennek hatására folyamatosan talicskázta nekünk - legalábbis virtuálisan - a pénzt.
A rendszer valójában piramisjátékhoz hasonló felépítésű volt: ha új tagot toboroztunk, akkor az általa megszerzett javak egy része nekünk íródott jóvá. Természetesen az Amerikából kiindult vállalkozás gyorsan elterjedt hazánkban is, és főleg kollégiumokban - az áramért még nem kellett fizetni - volt népszerű. Ám mi nemcsak hogy olyan emberrel nem találkoztunk még, aki pénzt kapott volna ezért, de még olyannal sem, aki legalább annyit állított volna, hogy ismer valakit, aki igen.
Azt nem sikerült kideríteni, hogy az egész „játékot" csak a felhasználók adatainak megszerzésére találták-e ki, vagy egy jó szándékú, ám befuccsolt ötletről volt szó, amelynek bukásához a felhasználók is hozzájárultak az egér manipulálásával.
Jövedelmező levelek
Az iméntihez hasonló könnyű pénzkereseti lehetőséggel kecsegtetett egy amerikai cég, a Boss-Mails. Ők az ingyenes regisztrációt követően az érdeklődési körünknek megfelelő hirdetéseket tartalmazó leveleket küldenek, amelyek fogadásával pénzhez juthatunk. A leírás alapján az a szisztéma, hogy a cég hirdetőket keres, aztán azok hirdetéseit továbbítja a tagoknak, majd a befolyt összeg 35 százalékát megtartja magának, a többit pedig arányosan osztja szét a regisztrált tagok között. Kifizetés havonta történik, de ehhez legalább 150 dollárnyi bevétellel kell rendelkezni, aminek híján a már meglévő összeg áttolódik a következő hónapra.
Utánajártunk kicsit a dolognak, és úgy fest, Amerikában tényleg működik a dolog - arról viszont megint csak nincs információnk, hogy történtek volna magyarországi kifizetések. Az mindenesetre némi gyanakvásra ad okot, hogy - amint az a hazánkban terjedő, az oldalt hirdető anyagban is szerepel - a regisztrációnál .hu végződésű e-mail címet nem fogadnak el, csak valamilyen com-os megoldás jöhet szóba. Ez is azt bizonyítja - ami egyébként is nyilvánvaló -, hogy a cég hirdetői elsősorban Amerikára fókuszálnak, vagyis a külföldieknek nem jósolunk nagy jövőt. Természetesen meg lehet próbálni, különösebb kockázatot nem vállalunk vele, ugyanis a fizetést csekken is kérhetjük, ezért nevünkön és címünkön kívül semmilyen személyes adatunkat nem kell kiszolgáltatnunk.
Ilyen és ehhez hasonló ajánlatokat nem nehéz találni, akár mobilunkra is kaphatunk hirdetéseket SMS formájában. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy azért, mert könnyen belefuthatunk csalókba, még nem mindegyik az - érdemes próbálkozni. Azt tanácsoljuk azonban, hogy mielőtt bármi ilyenbe belevágnánk, tájékozódjunk egy kicsit a cégről, biztosan találunk egy olyan fórumot, ahol nálunk tapasztaltabbak fejtik ki a véleményüket.
Feltétlenül ajánlott továbbá külön levelezőfiókot nyitni valamilyen ingyenes szolgáltatónál, így ha próbálkozásunk befuccsol, nyugodtan elfelejthetjük azt, nem kell megküzdenünk a mindennap használt levelesládánkba nagy valószínűséggel özönlő spamek és egyéb kártevők áradatával. Ha kellőképpen tájékozódtunk, és találtunk egy megfelelőnek tűnő céget, a bankszámlaszámunkat még akkor se adjuk ki, és mindenképpen a csekkes kifizetést válasszuk!
Házhoz jön a hirdető
A honlap-üzemeltetésben kicsit is járatosak tudják: még egy jól menő, nagy látogatottságú oldal esetében sem könnyű hirdetőket találni, azok helyzete pedig egyenesen kilátástalan, akik csak viszonylag szűk réteget céloznak meg weboldalukkal. Ezen a felálláson változtat az etarget (célirányos internetmarketing), amely szó szerint házhoz hozza a hirdetőket. Mielőtt rátérnénk arra, hogyan lehet ebből pénzt csinálni, érdemes megismerkedni a működési elvével a másik - hirdetői - oldalról.
Az etarget célzott hirdetést kínál ügyfeleinek, ily módon szinte kizárólag a célközönséghez jut el az ajánlat. Ha hirdetni szeretnénk, nem kell más tenni, csak regisztrálni az www.etarget.hu oldalon, a formanyomtatvány kitöltése után 10 000 forinttal feltölteni virtuális számlánkat, és megadni a hirdetési paramétereket. Ekkor kiválaszthatjuk, hogy felhívásunk mely típusú oldalakon jelenjen meg, mennyit szánunk a hirdetésre, amit akár napi szinten is limitálhatunk. A dolog különlegessége, hogy nem a hirdetés megjelenése után kell fizetnünk, hanem csak akkor, ha valaki rákattint, és valóban ellátogat oldalunkra, vagyis sokkal költséghatékonyabb a hagyományos bannereknél, amelyek esetében akkor is fizet a hirdető, ha a reklám fel sem tűnik az olvasóknak.
Fizetnünk tehát csak a hirdetés lekattintása után kell - s hogy mennyit, azt magunk határozhatjuk meg. Egy kattintás ára alapesetben minimum 20 forint, ami a körülményektől függően több vagy kevesebb is lehet. Ez többek között függ attól, milyen intenzíven és hol szeretnénk megjelenni. Kezdő vállalkozások beindításához különösen hasznos megoldás, hiszen napi pár ezer forintért több száz érdeklődőt is szerezhetünk, ami hagyományos hirdetési megoldásokkal nagyságrendekkel többe kerül.
Ahhoz, hogy a másik oldalából, azaz az ezért fizetett hirdetési pénzből mi is részesülhessük, első körben egy saját weboldalra van szükség. A kezdeti időszakban az etarget különös figyelmet fordított arra, hogy csak és kizárólag nagy látogatottságú oldalakra kerüljenek ki a hirdetések. Napjainkban azonban ez már nem alapfeltétel, próbálnak minél szélesebb tábort kialakítani, hiszen a hirdetők úgyis eldönthetik: szeretnének-e megjelenni az oldalunkon, vagy sem. Ma már csupán az oldal tartalma és formai kialakítása számít, amelyet minden esetben külön bírálnak el.
Ettől nem kell megijedni, nem nehéz kedvező elbírálásban részesülni. Természetesen vannak olyan, főleg felnőtteknek szóló és kalóz szoftver-, zene- vagy filmtartalmat kínáló oldalak, amelyeknek hiába nagy a látogatottságuk, nagy valószínűséggel nem jön létre az üzlet, hiszen érthető okokból a legtöbben nem szívesen hirdetnek ilyen honlapokon. Ha nyélbe ütöttük az üzletet, és mi is az etargettel kooperáló hirdetésifelület-kínálók egyike vagyunk, akkor már csak a kapott kódsor honlapba való integrálása van hátra, továbbá az, hogy várjuk a hirdetőket, valamint a jól megérdemelt pénzünket.
A leírtak jól hangzanak, de a legfontosabbról nem esett szó, nevezetesen arról, hogy mennyi bevétel várható. Nos, ez több dolog függvénye: az egy kattintásért járó fizetség elsősorban a hirdetés elhelyezésétől függ - ezt a szerződéskötésnél egyeztetik a felek -, másodsorban pedig attól, hogy a hirdető mennyit szán a megjelenésre, amelyen majd az etarget és a honlap tulaja osztozik. Értelemszerűen annál többet kereshetünk, minél nagyobb a látogatottságunk, hiszen több emberrel számolva nagyobb az esély a több kattintásra. Amint azt az etarget munkatársától megtudtuk, partnereik bevétele a havi pár száz forinttól kezdődően akár milliós nagyságrendű is lehet - utóbbi eléréséhez persze rengeteg látogatóra és azok kattintására van szükség.
Jövedelmező hobbik
Az internetezők közül szinte mindenki ismeri a lap.hu oldalakat, azzal azonban már csak kevesen vannak tisztában, hogy azokkal bizony pénzt is kereshetünk. A kutya.lap.hu-tól kezdve a számítástechnikához kapcsolódó oldalakig számtalan linkgyűjtemény létezik, amelyeket szinte kivétel nélkül lelkes amatőrök kreáltak. Ezek látszólag nem mások, mint egyszerű linkgyűjtemények, ahol az oldal gazdája által az adott témában összegyűjtött, kategóriánként csoportosított weboldalak listája szerepel, amelyet az időnként bővít, vagy a már halott linkeket eltávolítja belőle.
Ilyen oldalt bárki létrehozhat, és csokorba szedheti az érdeklődési körének megfelelő hivatkozásgyűjteményt. Ehhez nem kell mást tenni, mint kitalálni saját oldalunk számára egy még nem létező, ám lehetőleg jól csengő és sok embertársunk érdeklődésére számot tartó nevet - talán az egészben ez a legnehezebb. Aztán ha a név már megvan, regisztráljuk a lap.hu oldalán, és gyűjtsük össze az induláshoz szükséges 200 darab hivatkozást, amelyeket persze nekünk is valamilyen szempontok alapján alkategóriákba (például magyar és külföldi oldalak) kell sorolnunk.
Az oldal létrehozása önmagában még nem jelent bevételi forrást, viszont munkánkért cserébe hirdetési felületet kapunk az üzemeltetőtől. Sajnos kezdetben, a lap felfutásáig ezzel nem sokra megyünk, hiszen vajmi kevés az esélye annak, hogy bárki is pont egy induló oldalon és éppen nálunk fog hirdetni - de nem veszítünk semmit, ha próbálkozunk. Ennél kényelmesebb megoldást jelent, ha az oldal tulajdonosának jelezzük igényünket, hogy etarget hirdetéseket szeretnénk elhelyezni. Ekkor a már fentebb ismertetett módon nem nekünk kell hirdetőkre vadászni, hanem majd azok jönnek hozzánk.
Igaz ugyan, hogy esetünkben a látszólag egyébként is kevés bevételen még a lap.hu-k tulajdonosával, a Sanomával is osztozkodni kell, de ahogy a mondás is tartja: sok kicsi sokra megy. Az oldal felfutását követően pedig már saját hirdetési felületeinkre is könnyebben találhatunk érdeklődőket, az abból származó bevétel pedig csak minket illet, senkivel sem kell osztozni rajta.
A Google ebből is kiveszi a részét
Akiknek van saját honlapjuk, azoknak a Google is kínál fizetett hirdetéseket az úgynevezett AdSense keretében. Ez némiképpen az etarget megoldására hasonlít, itt azonban - talán a nagyobb felhasználói tábor miatt - érzésünk szerint könnyebb és szabadabb az oldalak regisztrálása, a pénzhez hozzájutni viszont kicsit kacifántosabb. Ez szintén arra vezethető vissza, hogy rengeteg oldallal állnak kapcsolatban.
Az AdSense esetében a kifizetéseknek van egy minimuma - 100 dollár -, ennek elérése után kapjuk kézhez a csekket, vagy utalják azt a már megadott számlára. Az, hogy könnyebb regisztrálni, természetesen korántsem jelenti azt, hogy bármiből pénzt csinálhatunk, hiszen itt is megvannak a kötöttségek - ezekről részletesen a honlapon olvashatnak az érdeklődők. Nézzük inkább, miként épülnek be a hirdetések oldalunkba! A Google hirdetései minden esetben az oldal témájának megfelelően jelennek meg, ebből fakadóan az egyes aloldalak témájának változásával együtt a hirdetések tartalma is módosul. Azok formai megjelenését és színvilágát a rendelkezésre álló sablonok alapján könnyedén az oldal megjelenéséhez igazíthatjuk, nem kell attól tartani, hogy elrontják az összképet.
A hirdetések mellett a Google keresőmotorja is beépül az oldalba, amelyet a megszokott módon használhatnak a látogatók. A hirdetéseken és a motoron felül egy igazán hasznos kiegészítő szolgáltatás is rendelkezésünkre áll, amellyel nyomon követhetjük a látogatók szokásait. Megnézhetjük, honnan érkeztek az oldalra, mire kattintottak, mit kerestek. Ezáltal átfogó képet kaphatunk a betérők szokásairól, és megtudhatjuk, milyen irányba kellene fejleszteni, többlettartalmat generálni. Figyelmesen átolvasva az AdSense oldalt, néhány tippet kapunk arról, hogyan tehetnénk szert nagyobb közönségre, és melyek azok a fontos elemek, amelyek figyelembevételével a keresők előrébb helyezik oldalunkat a konkurenciáéval szemben.
Pénzkeresés játszva
Nem telik el nap, hogy valamelyik médium ne taglalná hosszan a számítógépes játékok gyerekekre gyakorolt káros hatásait. Többnyire arról van szó, hogy újra és újra előhozzák ugyanazokat az indokokat, és természetesen néhány - vélt vagy valós - példával is alátámasztják az elmondottakat. Ezzel nem is lenne baj akkor, ha a szenzációhajhászás közepette időnként figyelmet szentelnének a másik oldalnak is. A lövöldözés és száguldás mellett bizonyos játékokkal mi, felhasználók is gyarapodhatunk.
Tipikus példa erre a Second Life nevű online játék, melynek igazi érdekessége az, hogy megszerzett javainkat oda-vissza konvertálhatjuk a valós életben is használható pénzzé. Ezen tényt kombinálva a gyakorlatilag végtelen számú lehetőséggel, már elő is készítettük az ideális talajt a multinacionális cégek megtelepedéséhez: némi befektetéssel egy virtuális leányvállalat ugyanúgy hozhat pénzt és elismerést, mint bármely más, „valós" cég. Az IBM például saját szigetet vásárolt, ahol épületeit és egyéb eszközeit építi: mi több, a foci-vb-n már bizonyított HawkEye technológia segítségével valós időben közvetít teniszmérkőzéseket.
A multik mellett a kisemberek számára is számos érvényesülési lehetőség kínálkozik: ám ehhez némi befektetés mellett egy nagy adag kreativitásra is szükség lesz. Példának okáért vásárolunk egy üres telket a játékban, amire felépítjük álmaink lakását - csak a telekért kell fizetni, a többi alkotóelem ingyen van -, amelyet azután, ahelyett, hogy elégedetten szemlélnénk, megpróbálunk eladni. Ha elég jól sikerült a házikó, nem lesz nehéz találni egy „balekot", aki az eredeti telek árának többszöröséért megveszi tőlünk. Természetesen ez a megoldás kezdettől fogva magában hordozza a bukás lehetőségét, hiszen még a telek árát is elveszíthetjük, de próbálkozni mindenképpen érdemes, ugyanis a több millió dolláros tranzakció sem ismeretlen a Second Life történetében.
A lakáspiac mellett számos egyéb pénzszerzési lehetőség is van, de érdemes körültekintőnek lenni. Noha a Second Life-nak általában mindenhol csak a jó oldalát emelik ki, lévén valósághű „életszimulátor", a sötét oldal is erősen képviselteti magát. Remek példa erre, hogy egyesek itt is a könnyű pénzre vágynak, eszükbe sem jut építeni, újat alkotni, helyette virtuális testük áruba bocsátásával próbálkoznak. Amint megtudtuk, erre is komoly kereslet van. Sokan virtuális nőkre költik pénzüket, mit sem törődve azzal, hogy a szőke bombázót esetleg egy 60 éves bácsi irányítja, aki elégedetten dörzsölgeti a markát, az így szerzett dollárok számolgatása közben.
Napjaink egyik legismertebb és legszélesebb körben játszott internetes játéka a World of Warcraft, amelyben szintén rejlik üzleti lehetőség - ennek kiaknázását azonban nem ajánljuk, két okból sem. Egyrészt a játékban megszerzett javaink áruba bocsátását tiltja a felhasználói szabályzat, másrészt a befektetett munka és az így megszerezhető javak közel sem állnak arányban egymással. Természetesen a negatívumok ellenére ez is egy virágzó ágazat, ám csak a tőlünk jóval keletebbre és sanyarúbb körülmények között élő embertársaink számára jelent megélhetési formát, illetve főleg az őket alkalmazó pár embernek.
A WoW-ból élőknek alapvetően három szintje van, s ezek közül a legalsón állnak azok a zömmel fiatalemberek, akik napi 10-12 órán át ülnek a gép előtt. Ők játékbeli fizetőeszközt, azaz aranyat, vagy ritka, éppen ezért értékes tárgyakat keresnek, esetleg bérmunkában fejlesztik a lusta nyugatiak karaktereit, akik ezáltal átugorhatják az unalmas kezdeti részt és azonnal egy bivalyerős harcossal kezdhetik meg az online kalandozást. Ilyen úton nagyjából havi 200 dollárhoz (körülbelül negyvenezer forinthoz) lehet jutni. Ez azért idehaza nem elég a létfenntartáshoz, de ez az összeg néhány ezer kilométerre keletre viszonylag tisztes megélhetést jelent.
Az összegyűjtött javakat nem ők árulják, csak továbbítják a következő „szintre" azoknak, akik különböző aukciós oldalakon árulják azokat. Ezek az árusok mesterségesen szinten tartják az árakat, mindent felvásárolnak, ami olcsó, így csak az ő áraikon juthatunk hozzá az áhított fegyverekhez, alapanyagokhoz. Ez a kereskedés már komolyabb bevételi forrást jelent, ám közel sem annyit, hogy bármelyik nyugati ország sarja ezzel próbálkozna.
Ők a legfelsőbb szintet képviselik, akik magukat már brókereknek titulálják és például az ebay-en kínálják portékáikat. Ehhez kapcsolódik, hogy nemrégiben az ebay betiltotta az ilyen jellegű kereskedést az oldalon, ám a próbálkozás sikertelen volt, hiszen a virtuális portékákat továbbra is árulják, mindössze az eladók virágnyelven fogalmazzák meg hirdetéseiket.
