A wifi gyökeresen átalakította azt a módot, ahogy a mobileszközöket és a számítógépeket használjuk. Persze nem tökéletes, hiszen nem visz túl messzire, és a falakat sem szereti. Emellett könnyű meghekkelni, és bár a sávszélességét évről évre növelik, könnyen túlterheltté válnak a hozzáférési pontok, ha túl sokan akarják egyszerre használni őket.
A Li-Fi (Light Fidelity) egy feltörekvő új vezeték nélküli protokoll, amely a látható fény tartományában továbbítja az adatokat. A Li-Fi transzmitterek LED fényeket használnak a fényerősség modulálására, és jeleket egy fényérzékeny vevő olvassa le.
A LED-ek kimenő jelét lapka vezérli, és erősségét akár másodpercenként több milliószor is változtatni lehet, így a megoldás elvileg százszor gyorsabb adatátvitelre képes, mint a wifi.
A LED égők a világítás mellett a jeltovábbítás gondját is megoldják. (Forrás: EyeMix, Pixabay)
A Li-Fi nem helyettesíti, hanem kiegészíti a wifit. Ott lesz a helye az okostelefonokban, a tabletekben és a laptopokban, amelyeket már a közeljövőben a Li-Fi jel adásához és vételéhez szükséges speciális adó-vevővel, illetve a jeleket kódoló/dekódoló lapkákkal szerelnek majd fel.
Legyen világosság!
A fény adatátviteli alkalmazása nem új ötlet, hiszen így működnek például a tévés távirányítók. De ezek infravörös fényt használnak, amelynek hatótávolsága és átviteli képességei is korlátozottak.
A Li-Fi-t a 2011-es TEDGlobal konferencián mutatta be Harald Haas professzor, a University of Edinburgh tanára, és a Li-Fi piaci elterjesztésén dolgozó cég, a pureLi-Fi nevű cég társalapítója.
Haas a Siemensnél 4G-n dolgozva szembesült azzal, hogy a rádiófrekvenciás sáv a multimédiához kevés. Később kifejlesztette az első Li-Fi dongle-t, és a francia Lucibel lámpagyártóval létrehozták az első teljesen integrált Li-Fi világítógestet, amit Mobile World Congressen mutatott be.
A hagyományos LED és a Li-Fi égők közt a legfontosabb különbség a vezérlőáramkör a Li-Fi égőkben, amely vezeték nélküli jeleket küld és fogad, és fényerősség-változásra fordítja le az adatokat. A Li-Fi kétirányú kapcsolatot hoz létre, ami azt jelenti, hogy mindkét oldalon fényérzékelőkre is szükség van: egy a LED égőben, egy másik a mobileszközben, vagy az erre csatlakozó dongle-ban.
Mennyezeti lámpákból jön a jel
A Li-Fi legfőbb korlátját a fényforrások hatótávolsága jelenti. Egy irodai lámpa fénye 2-4 métert világít be rendesen, azután gyengülni kezd. Ez azonban kijátszható azzal a megoldással, hogy több mennyezetlámpa továbbítja a vezeték nélküli adatokat. Így nagyobb terület is lefedhető oly módon, hogy a különböző Li-Fi fények között mozogva eszközünk automatikusan érzékeli a legerősebb fényforrást, és erre áll át.
A Li-Fi nagy előnye, hogy viszonylag olcsón hozzáadható a meglévő eszközökhöz. A technológia kiötlője úgy véli, az okostelefonokban és más eszközökben két-három éven belül megjelenthetnek a Li-Fi jellapkák. Haas szerint a Li-Fi jelenleg körülbelül ott tart, ahol a wifi tizenöt éve, és öt-tíz éven belül ugyanolyan elterjedt lesz, mint a wifi ma.
