Azzal a céllal, hogy az EU felzárkózzon az egyre élesedő globális technológiai versenyben, Brüsszel hatalmas támogatási programot indított a félvezetők, azaz a mindenféle elektronikus eszközt működtető, az ellátási lánc zavarai közepette értékes árucikké vált chipek számára.
Az EU Chips Act elnevezésű program keretében az Európai Bizottság 11 milliárd euró közpénzt kíván elkülöníteni a félvezetők kutatására, tervezésére és gyártására, és 2030-ig összesen 43 milliárd euró köz- és magánbefektetést kíván mozgósítani.
A 11 milliárd euró a meglévő uniós eszközökből - például a Horizont Európa kutatási programból és a fellendülési alapból (EU következő generációja) -, valamint a tagállamok által hazai szinten bevezetni tervezett pénzügyi tervekből származik majd. A 43 milliárd eurós határ elérése attól függ, hogy az EU mennyire lesz vonzó a magánbefektetők számára.
2020-ban a blokk a chipgyárakba irányuló globális beruházásoknak mindössze 3%-át vonzotta, de tavaly az Intel Corp. azt mondta, hogy az elkövetkező években több mint 80 milliárd eurót hajlandó befektetni az európai félvezetőiparba.
Az Európai Bizottság végső célja, hogy az EU globális piaci részesedése a jelenlegi 9%-ról 2030-ra egészen 20%-ra nőjön. Ez az ambiciózus cél egyre nehezebben lesz teljesíthető, mivel a világszintű kereslet fokozódik, és a kormányok egyre bőkezűbben nyújtanak közvetlen támogatást.
"A legfejlettebb chipek ellátásának biztosítása gazdasági és geopolitikai prioritássá vált" - mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos.
A brüsszeli bejelentés mindössze néhány nappal azután történt, hogy az amerikai képviselőház elfogadott egy törvénycsomagot, amely 52 milliárd dollár (45,5 milliárd euró) értékű támogatást és segélyeket tartalmaz az amerikai chipgyártás fellendítésére. A törvényt még a szenátussal kell megtárgyalni, mielőtt Joe Biden elnök aláírná.
A mikrochipek egzisztenciális kérdéssé váltak a fejlett gazdaságok számára, amióta a koronavírus világjárvány megzavarta az ellátási láncokat, és feltárta a gyártási hiányosságokkal és szállítási késedelmekkel szembeni sebezhetőségüket. Az olyan multinacionális vállalatokat, mint a Toyota, a Sony, a Ford és a Volkswagen, közvetlenül érintette a chiphiány, amely a mai napig sújtja az iparágakat és a fogyasztókat.
A válság rávilágított Tajvan szinte monopolhelyzetére is: a kis sziget 2020-ban a teljes gyártási bevétel több mint 63%-át szerezte meg. A nemzeti kolosszus, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) 54%-os részesedéssel rendelkezett a globális piacon, és olyan ügyfeleket szolgált ki, mint az Apple, a Qualcomm és az Nvidia. A dél-koreai Samsung messze a második helyen végzett, több mint 17%-os piaci részesedéssel, így a kínai, szingapúri, amerikai és uniós versenytársaknak csak egy kis töredék maradt.
Brüsszel számára ez a függőség különösen sajnálatos: az 1990-es években az EU a chippiac több mint 40%-át uralta. A 2000-es évek elejére ez az arány 24%-ra csökkent, és ma már alig éri el a 10%-ot.
Ez a visszaesés a stratégiai autonómia és a határozottabb állami beavatkozás iránti igényeket táplálta, amely elképzelést Franciaország támogatja, de olyan liberális országok, mint Hollandia, Svédország és Dánia ellenzik.
A Bizottság mindkét fél számára kielégítő, óvatos megközelítésre alapozva, "szigorú feltételek mellett" enyhíteni fogja az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, hogy "célzott" és "arányos" állami támogatást nyújtson olyan "első ízben megvalósuló létesítményekhez", amelyek az egész EU, és nem csak egy vagy két tagállam gazdaságának javát szolgálják.
"El kell kerülnünk a pályázati versenyt" - hangsúlyozta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos, aki szerint a chipekhez nyújtott állami támogatásnak "megkülönböztetés nélkül" és "csak akkor kell érkeznie, ha arra szükség van".
Az uniós chiptörvény egyik fő célkitűzése, hogy áthidalja a félvezető-kutatás - egy olyan terület, ahol Európa világelsőnek számít - és a piac közötti szakadékot, ahol a kontinens szerény termékei háttérbe szorulnak az ázsiai importtal szemben.
"Nincs digitális vagy zöld átmenet chipek nélkül" - mondta Vestager.
A bejelentésre reagálva az Európai Félvezetőipari Szövetség (ESIA) üdvözölte az uniós chipgyártásról szóló jogi aktust, a csúcstechnológiát képviselő szállítókra való összpontosítást és az állami támogatási szabályok kiigazítását.
"Ha az európai döntéshozók nem akarnak lemaradni a más régiókban gyorsan fejlődő ilyen programok mögött, akkor nem szabad tovább késlekedni az európai chipgyártásról szóló törvényben előterjesztett versenyképes és agilis eszköztárral" - áll az ESIA közleményében.
A Digital Europe, a technológiai iparágat képviselő brüsszeli székhelyű szövetség szintén elégedett volt a törvénnyel, és "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte, de "több egyértelműséget" kért a tagállamoktól és a magánszektortól érkező pénzek tekintetében.
2020-ban több mint egybillió mikrochipet gyártottak, amelyek mosógépekben, autókban, okostelefonokban, laptopokban, fényképezőgépekben, televíziókban, sőt még a COVID-19 betegeket kezelő lélegeztetőgépekben is megtalálhatók.
