A mai napot Paul Ottelini az Intel elnök-vezérigazgatójának előadása nyitotta meg. Természetesen a főszerepet a már sokat emlegetett Penryn kódnevű CPU kapta. A november 12-én debütáló CPU először a csúcsteljesítményű asztali gépekbe szánt, illetve a kiszolgálókba szánt változatban jelenik majd meg a piacon. A mobil változatra még 2008 első feléig várnunk kell.
Ami a gyártástechnológiát illeti, a 45 nanométeres csíkszélességű Penyrn (képünkön Otellini a 45 nanométeres Penryn CPU-kat tartalmazó waferrel) előállításához egyáltalán nem használnak már ólmot - ez egyébként igaz a cég legtöbb 65 nanométeres csíkszélességű termékére is - és a 2008 végéig olyan tokozásra váltanak majd, amihez halogénre sem lesz szükség többé. Ami a csíkszélesség zsugorítását illeti, az Intel 1-2 évvel a konkurencia előtt jár. Erre ékes példa, hogy Otellini bemutatott egy 32 nanométeres technológiával készült tesztlapkákat hordozó szilíciumkorongot. Ezzel a technológiával 2009-ben kezdődik majd meg a nagyüzemi gyártás.
A jelenlegi csúcsot képviselő 45 nanométeres processzorokat az oregoni D1D, az arizonai FAB32 üzemek már gyártják, míg az izraeli FAB28 most épül és a jövő év elején kezdi meg a termelést, míg a mexikói FAB11X a jövő év második felében indul el.
Az Intel most első alakalommal mutatta be működés közben a jövő évben debütáló Nehalem kódnevű következő generációs processzor architektúrát. A 2008 második felétől elérhető processzorról már a márciusi IDF-en kiderült, hogy a végleges keresztségben QuickPath Interconnect nevet kapott integrált memória vezérlővel - ha valaki most azt mondta, hogy Alpha, akkor könyveljen el részünkről egy egyetértő mosolyt - bír majd. Ennek óriási előnye, hogy a memóriaműveletek sebességét nem sújtja a front side bus miatti késleltetés, ugyanakkor hozzáláncolja a processzort ahhoz a memóriatechnológiához, ami a tervezéskor az éppen aktuális.
Ha visszaemlékszünk, az AMD-t a DDR memóriákhoz kötötte az integrált memóriavezérlő, közben a piacon már kaphatóak voltak a gyorsabb - és akkora a magas késleltetés miatt már nem megkérdőjelezhető mértékű előnyt nyújtó - DDR2 memóriák is. Szintén már a tavaszi IDF-en terjedt a pletyka, hogy a Nehalem nyolc maggal debütál majd és visszahozza a Pentium 4-ek óta nem használt Hyperthreading technológiát is, "simultaneous multi-threading" néven, mely 16 különböző thread futtatását teszi lehetővé a nyolc fizikai maggal.
A Nehalem-et viszont most Windows XP futtatásával demonstrálták. Sokat nem produkált, mindössze a 2001 Űrodüsszeia Hal-jáéra emlékeztető hangon, egy a Media Player-el lejátszott állomány révén közölte, hogy "Ő Nehalem és bár még csak három hónapos, már beszél". Otellini úr színészi képességeinek köszönhetően a jelenet élőben sokkal tréfásabb volt, mint amilyennek így írásban felelevenítve tűnik. Viszont mint arról beszámoltak, a Nehalem fejlesztői "laboratóriumi körülmények között" már OS X-et is futtattak gyermekükön.
Otellini egy 25 wattos, kétmagos Penryn processzort is bejelentett, amely Montevina platform részeként lesz elérhető. Az új platform az Intel mobil WiMAX hálózati illesztőjét is magában foglalja. A Lenovo, Acer, Asus, Panasonic, Toshiba a Montevinára épülő notebookokkal jelentkezik, amint a platform elérhető lesz 2008-ban.
Hogy a mobil platformok úgy általában milyen fontosak, mi sem bizonyítja jobban, hogy az Intel szerint már 2009-ben több mobil CPU-t fognak szállítani a megrendelőiknek, mint asztalit, így egyértelműen a noteszgépek számítanak majd a "fő csapásiránynak".
Sajnos a tegnapi beharangozónkban említett Havok akvizícióval kapcsolatos kérdéseink ma nyitva maradtak és úgy fest, hogy nyitva is maradnak. Egyfelől vannak tények, amik azt tűnnek bizonyítani, hogy az Intel igyekszik "megágyazni" a grafikuskártya üzletágának. Egyfelől az október tizedikén debütáló legújabb és legfejlettebb asztali PC-kbe szánt X38 lapkakészlete két grafikuskártyát (2 x PCIe16) támogat, és ami a legfontosabb, hogy az NVIDIA SLI és az ATI Crossfire megoldásait egyaránt. Innentől kézenfekvőnek tűnik az Intel saját grafikuskártyáinak létrehozása.
Ugyanakkor ma az IDF-en megjelent Jeff Yayes, a Havok termékmenedzsmentért felelős alelnöke, aki az egyik ügyfelük - nevezetesen Josh Resnick, a Pandemic elnöke és társalapítója - segítségével demonstrálta, hogy mire is képes a fizikai motorjuk. Az erősen korai béta állapotú Mercenaries 2 meggyőző volt azt bizonyítandó, hogy mind látványban, mind a nyújtott szabadság tekintetében van hová fejlődni a jelenlegi first person shootereknek. Ezek mind együttesen azt a benyomást erősítették, hogy az Intel igenis a grafikuskártyák piacára igyekszik visszatérni. Ugyanakkor szóba került a Larrabee kódnevű... Nos, itt bajban vagyunk... GPU? Ugyanis Otellini csak annyit mondott, hogy "többmagos, grafikus alkatrész, megosztott gyorsítótárral, ami 2008-ban fog érkezni, de még nem érett meg a demonstrálásra", valamint annyit" hogy "csúcsteljesítményű eszköznek szánjuk". Ettől még bátran lehet chipsetbe integrált, vagy éppenséggel a Centrnio "szentháromsághoz" (CPU, chipset, vezeték nélküli hálózati vezérlő) hasonlóan egy új mobilgeneráció része.
A szörnyű az, hogy ebben az okoskodásban is van valami, hiszen az Intel nyilvánvalóvá tette, hogy a mobilszámítógépeket tekinti a közeljövő fő irányvonalának és miért is ne akarna véget vetni annak, hogy az integrált grafikus megoldásokat egyöntetűen mindenki, mint játékra alkalmatlant könyveli el. A játékosok pedig igenis fontosak a cégnek, hiszen csak az USÁ-ban hétmillióan játszanak konzolokkal online, míg nyolcvanmillióan PC-vel. Ezt a piacot óriási dőreség lenne nem kiszolgálni. Tehát biztosat nem tudunk, de a kérdés változatlanul izgalmas.
Most ősszel ünnepli az Intel az IDF tizedik születésnapját, melyet nem kisebb "vendég" felvonultatásával, mint az Intel egyik alapítójával, Gordon Moore-ral tett számunkra emlékezetessé. Az összegyűltek állva tapsolták meg a 78 éves férfit (képünkön középen, Dr. Moira Gunn-nal és Pat Gelsingerrel). Olyan fogadtatásban volt része, mint egy filmcsillagnak vagy rocksztárnak. A híres törvény (videót erről ld. a cikk végén) megalkotója számos anekdotát mesélt el és az interneten beérkező kérdések közül többre is válaszolt.
Például arra a kérdésre, hogy mi az, amire a hatvanas évek végén, az Intel megalapításakor sohasem gondolt volna, azt válaszolta: "Sohasem gondoltam volna, hogy a waferek ekkorára (300 mm) nőnek. Akkoriban háromhüvelykeseket (7,62 cm) használtunk és egyszer akkoriban olvastam egy előrejelzést, miszerint 2000-re 57 (kb. 145 cm) hüvelykeseket használunk majd."
Az Intel nevéről is hallhattunk egy anekdotát: "15-20 nevet is kitaláltunk, aztán 4 nevet is visszautasítottak, míg végül az Intelt New York és Kalifornia államban is elfogadták. Aztán rájöttünk, hogy van egy Intel nevű motellánc a középnyugaton." A szintén az interneten érkező, kérdésre arról, hogy mit szeretne még elérni, tréfásan és egyben meghatóan is válaszolt: "Rendbe tenni az irodai papírmunkát! De inkább elég soká élni ahhoz, hogy lássam, mi lesz abból aminek lefektettük az alapjait."
