A Flash-alapú szilárdtest meghajtóknak (SSD) két olyan hátránya is van - magas árukon kívül -, mely lassítja elterjedésüket a vállalati szegmensben: az élettartamuk és kapacitásuk. A héten két olyan új technológiai bejelentés is napvilágot látott, melyek ezeket a gondokat hidalják át. Az új technológiák a mobilgépekbe épített SSD-kben is minden bizonnyal megjelennek majd.
Az első bejelentés a Sun-tól és a Micron-tól származik, akik az SLC-szervezésű SSD-k életciklusát tízszerezték meg és azok így egymillió írási ciklust bírnak ki. Ez óriási előrelépés és nyilvánvalóan eloszlatja a kételyeket, hogy az SLC-meghajtók alkalmasak lehetnek vállalati környezetben, kiszolgálókban történő felhasználásra. A dolog szépséghibája, hogy a bejelentés - vagy akár a Micron, akár a Sun weboldala -, egy szóval sem említi, hogy milyen technikával értek el ilyen óriási ugrást, csak azt, hogy a technológia az MLC-szervezésű meghajtókban is használható.
A másik fontos bejelentés a Toshibától érkezett, mely szerint fél terabájtos meghajtókat dobnak piacra. Az árat nem hozták nyilvánosságra, csak sebességadatokat, mely szerint az SSD-k maximális szekvenciális olvasási sebessége 240 megabájt másodpercenként, míg a maximális szekvenciális írási sebessége 200 megabájt másodpercenként. A két adat igencsak jónak számít különösen, ha a 2,5 hüvelykes, hagyományos, mechanikus merevlemez meghajtókhoz hasonlítjuk őket. Nem kérdés, hogy az 2,5 hüvelykes MLC meghajtók nem lesznek olcsónak mondhatók, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy ahogy egyre nagyobb kapacitású eszközök jelennek meg a piacon, úgy csökkennek majd az árak is és lesznek megfizethetőek a már használható kapacitású SSD-k a noteszgépek vásárlóinak számára.
