Az Explico tanácsadói szerint a mára igen népszerűvé vált drónok rengeteg kihívást jelentenek a jogalkotók számára, különösen mivel még abban sincs igazán egyetértés mi is nevezhető drónnak. Tény, hogy ezeknek a kisméretű repülőgépeknek a népszerűsége nem véletlen: egyrészt számtalan innovatív felhasználási módjuk van, másrészt olyan fejlesztésről beszélünk, amely viszonylag olcsón és könnyedén beszerezhető.
Nem csoda, hogy a drónok nagyon gyorsan tömegtermékké váltak, szinte bárki által és bármikor használhatóak. És mindenkit érdekelnek. A drónok megjelenése a fejünk felett ugyanis nem csak a légtérben teremt új helyzetet. Ha sokan kezdik használni magáncélra, az teljesen új élethelyzeteket, fogyasztói igényeket, valamint egy azokat kiszolgáló új piacot teremthet. A gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a „drónipar” a jövőben jelentős gazdasági húzóágazat lehet, amelyre azonban a jogalkotók is jelentős befolyással lehetnek. Az iparág jövője ugyanis nagymértékben függ attól is, hogy az egyes országokban a szabályozás és az innováció hogyan viszonyul egymáshoz.
Miért kell szabályozni a drónokat?
A drónok szabályozása elkerülhetetlen. Technikai sajátosságaik miatt jó néhány, a szabályozással kapcsolatos kérdést vetnek fel, mint például a légiközlekedés biztonsága, a megfelelő kártérítés, a magánszféra (privacy) védelme, valamint a bűncselekmények és terrorizmus elleni biztonság. Nem mindegy, hogy azonosíthatóak-e, hogyan kommunikálnak, ki irányítja azokat, és milyen szabványok és tanúsítványok alapján használhatók. Kétségtelen tehát, hogy a drónok új szabályozási környezetet teremtenek, amely számos kihívással szembesíti a jogalkotókat.
Amikor a kínaiak elkészítették az első sárkányokat, vagy amikor a Wright fivérek először a levegőbe emelkedtek egy merevszárnyú repülővel, még senki nem gondolt a légiközlekedés szabályozására. Persze a technológiai fejlődés időközben jelentősen felgyorsult, ami lefektette az újonnan meghódított terület, azaz a légtér használatának jogszabályi alapköveit. Hasonló fejlődés zajlik az életünket meghatározó jogszabályok területén is. Soha nem volt még annyi szabály, mint ma, és soha nem volt ennyire meghatározó egy technológia életében, hogy milyen szabályozás vonatkozik rá.
Akárcsak az autók elterjedésekor, ebben az esetben is különösen fontos kérdés, hogy hol húzzuk meg a határvonalat a közérdek és a magánérdek között, illetve hogy hogyan határozzuk meg az állam feladatait az új technológiával kapcsolatban. Az, hogy születik-e külön a drónokat szabályozó jogág, még kérdéses. Függ attól is, hogy valóban tömegtermékké, mindennapi használati tárgyakká válnak-e a drónok (mint egykor az autók), vagy inkább a cégek hasznosítják az új technológiát (mint a légi- vagy vasúti közlekedés eszközeit az egyes társaságok). A fogyasztók csak úgy részesülhetnek az innováció kényelmi és gazdasági előnyeiből, és kaphatnak mindemellett megfelelő szintű védelmet a visszaélésekkel és károkozásokkal szemben, ha a szabályozás képes megfelelő válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Ez csak a piaci szereplők, a felhasználók és a szabályozó közötti szoros együttműködéssel biztosítható.
Az időzítés és a szabályozás minősége sem elhanyagolható. A rosszul időzített vagy rossz koncepción alapuló szabályozás torzíthatja az innováció elterjedését vagy éppen ellenkezőleg, kiszolgáltathatja a társadalmat egy olyan technológia következményeinek, amelyre az még nem áll készen. Mindkettőre bőven akad példa.
A szabályozás során mérlegelni kell, hogy vajon a technológia veszélyei vagy a lehetőségei nagyobbak. A laikus felhasználók miatt korán meghozott szigorú szabályozás gátja lehet a piaci sikernek. Társadalmi szempontból a drónok kéretlenül beleshetnek a mindennapi életünkbe, sőt, ipari hasznosításuk révén felválthatják az emberi munkaerőt, ami munkanélküliséghez vezet. Ugyanakkor minőségi javulást hozhatnak a szállítás területén, segítségükkel új és óriási tudásbázist építhetünk (lásd kutatásban betöltött szerepe), de akár emberi életeket is menthetnek. A kérdés az, hogy egy adott ország, milyen hasznot lát benne. Magyarország számára például a jelfeldolgozás, a légi irányítás, a speciális eszközgyártás és a kutatás-fejlesztés területén jelenthetnek versenyelőnyt a drónok.
Mindezek ellenére nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos olyan kérdés van, amit a technológia születésekor fontosnak gondolunk, azonban később valamilyen okból egyáltalán nem lesz szabályozási szempont. A vízió fontos, de nem kőbe vésett. Amikor az első vonatok elindultak Angliában, még azt találgatták, hogy vajon az emberi test kibírja-e az őrült 30-40 km/h sebességet, miközben Japánban nemrég 603 km/h sebességet ért el a Sinkanszen. Ez ma már evidens, de az 1800-as évek elején még közel sem volt az. A szabályozásnak tehát megfelelően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a reális igényekhez, azaz fel tudjon adni olyan szempontokat, amelyek később esetleg jelentéktelennek bizonyulnak vagy értékelni tudja azokat, amelyek később válnak kritikussá.
