Vállalatuk túléléséről kell gondoskodniuk a döntéshozóknak a mostani helyzetben, ami óriási terhet ró vállukra. Bár a digitális átalakulás már a járvány előtt is napirendre került sok szervezetnél, a világjárvány nyomán kialakult válságban, amely megakasztotta a működés és a munkavégzés eddigi menetét, és megkérdőjelezte a hagyományos modelleket, a transzformáció létkérdéssé vált.
A gazdasági bizonytalanságban azonban az IT-beruházásoknak minden eddiginél meggyőzőbben kell bizonyítaniuk értéküket, vagyis azt, hogy a fejlesztések valóban közelebb viszik az üzletet stratégiai céljaihoz, és segítik alkalmazkodását az új normalitáshoz, mutatott rá az International Data Corporation elemzésében (IDC Technology Spotlight: Remixing Your Business Priorities), amelyet az Oracle megbízásából készített Közép-Kelet-Európában. A tanulmány a felmérés eredményeit összegzi, amely 2020 harmadik negyedében készült nyolc országban, 165 cseh, görög, horvát, magyar, lengyel, román, szerb és szlovák közép- és nagyvállalati döntéshozó körében a verseny- és a közszférában.
Bizonytalan időkben gyakran a költségcsökkentés a vállalatok első válaszlépése, az IDC ugyancsak térségünkben készült Digital Pulse kutatása szerint azonban sok nagyvállalat más lehetőségeket mérlegel, és a költségcsökkentés szükségét igyekszik a hosszú távú értékteremtés igényével egyensúlyozni.
A vállalat intelligens magja
Hasonlóan vannak ezzel a most megkérdezett közép-kelet-európai vezetők is. Szinte mindegyikük (91 százalékuk) egyetért abban, hogy innováció nélkül nincs esély az üzlet fennmaradására, a vállalat állóképességének erősítésére, a rugalmas alkalmazkodásra és a növekedés új lehetőségeinek megragadására, mondta Wiktor Markiewicz, az IDC Europe elemzője az Oracle online sajtótájékoztatóján, de a gyorsabb fejlesztés útjába több akadály gördül.
Üzleti céljaik közül a válaszadók a teljesítmény fokozását, a költségcsökkentést és az ügyféligények jobb kiszolgálását emelték ki dobogós helyen. Mindhárom törekvésnek közel azonos fontosságot tulajdonítanak (a válaszok 72-71 százaléka utal erre), utánuk a kiberbiztonság és a munkavégzés elősegítése, a munkaerő támogatása következik a prioritások listáján 69 és 62 százalékkal. Az arányok jól tükrözik, hogy térségünk vállalati döntéshozói milyen kompromisszumokra kényszerülnek, amikor egyszerre kell tenniük a nyereséges működés fenntartásáért és az üzlet hosszú távú jólétéért. Figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek az új piacok megcélzását, valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetését hátrébb sorolták céljaik között, ami a jelenlegi helyzetben nem okoz meglepetést, de hosszú távon aligha fenntartható.
A közép-kelet-európai vállalatok a kutatás szerint mindenesetre tisztában vannak adataik értékességével. A megkérdezett vezetők közel háromnegyede (72 százaléka) az adatokat állította az üzlet középpontjába, mint a stratégiai célok elérését elősegítő legfontosabb tényezőt. Az ehhez szükséges technológiák közül a válaszadók az adatmenedzsment-megoldásokat emelték ki első helyen (a válaszok 72 százaléka), az üzleti alkalmazások (68 százalék), valamint az automatizálás és a működés összehangolása előtt (60 százalék).
Wiktor Markiewicz, az IDC Europe elemzője
Régiónkban is jól látják eszerint a döntéshozók, hogy olyan informatikai környezetet kell kialakítaniuk, amely az adatok gyűjtését, elemzését és a felismerések hasznosítását szolgálja. Az IDC meghatározásában ez a vállalat intelligens magja, amely köré a digitális átalakulás (DX) platformja épül. Adatokat kezelő technológiáival és folyamataival a DX platform jövőbemutató architektúrát alkot, amely felgyorsítja a digitális kezdeményezések megvalósítását, a digitális termékek, szolgáltatások és élmények létrehozását és piacra vitelét, miközben nyomatékkal visszahat az intelligens mag, a belső IT-környezet folyamatos korszerűsítésére is. A DX platformjukat ezzel a megközelítéssel kiépítő szervezetek az elemző szerint 3-5 éven belül üzletüket is átalakítják, és a digitális gazdaságra termett vállalatként bontakoznak ki.
A megvalósítást és az értékteremtést azonban több tényező is hátráltatja térségünkben. A megkérdezett döntéshozók rossz hatásfokú folyamatokkal, elavult technológiákkal és információs silókkal folytatott küzdelmekről számoltak be. Az öröklött rendszerek ellehetetlenítik az adatok összesítését és valós idejű elemzését, de megnehezítik az adatok menedzselését is, ami következetlenséghez és téves döntésekhez vezet. A válaszadók több mint harmada (38 százaléka) panaszkodott az analitikai erőforrások és képességek, szakemberek hiányára, amiben még az adattárak és az üzletágak, szervezeti egységek egymástól elszigetelt működésénél (37 és 36 százalék) is nagyobb problémát látnak.
Technológia mint üzleti képesség
Az IDC szerint a vállalatok négy lépésben fokozhatják innovációs erejüket.
Technológiai adósság felszámolása: ennek a teendők listáján az első helyek egyikére kell kerülnie, mivel a kamat terhe veszélyezteti az eredményességet, és sérülékennyé teszi a szervezetet. Miután stratégiai prioritást és vezérigazgatói figyelmet kapott a projekt, a szervezet fejlesztési ütemtervének része lesz, és megkezdődhet az adósság módszeres felszámolása.
Dinamikus infrastruktúra kiépítése: olyan infrastruktúráé, amely felveszi az üzlet dinamikáját. Az infrastruktúra nemcsak technológiai, hanem üzleti képesség is. A digitalizáció a vállalat egészét áthatja, amihez az infrastruktúrának alkalmazkodnia kell, ezért nagyon fontos a helyes szolgáltatási modell megválasztása. A technológiai architektúrának, a szervezeti kultúrának és a fejlesztésnek a házon belüli környezetet a felhővel kell egyensúlyoznia az adatközponttól a peremhálózatig a kívánt méretezhetőség, rugalmasság és megbízhatóság eléréséhez.
A döntéshozás fejlett analitikai támogatása minden szinten: az alkalmazottak adatműveltsége nélkül a vállalat aligha boldogulna a mesterséges intelligenciával, a robotokkal és a folyamatautomatizálással. A legjobb analitikai megoldások könnyen értelmezhetővé, megjeleníthetővé és használhatóvá teszik az adatokat, nem utolsósorban elérhetővé ott és akkor, ahol és amikor a jogosult felhasználónak szüksége van rájuk a munkavégzéshez. Az adatsilókat le kell bontani ehhez, de a sikerhez az adatvezérelt cselekvést jutalmazó szervezeti kultúra is szükséges.
Szerepkeresés a platformgazdaságban: minthogy a szervezetek partnerek, beszállítók, ügyfelek és más szereplők egyre kiterjedtebb ökoszisztémájára támaszkodnak, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat személyre szabhassák, a platformszerű működés válik uralkodóvá. A platformgazdaság egyúttal a földrajzi határokat is feloldja, így a vállalatok könnyebben terjeszkedhetnek.
A technológiai adósság felszámolása azonban bonyolult és hosszas folyamat, csakúgy, mint a szükséges adat- és analitikai képességek kiépítése. Hogyan gyorsíthatják és egyensúlyozhatják a két, párhuzamosan futó kezdeményezést a vállalatok?
- A DX platform kialakítása komplex folyamat, amely nem megy végbe egyik napról a másikra, válaszolta kérdésünkre Wiktor Markiewicz. - A feladat nehézségét mutatja, hogy világszinten a felhőmigrációba vágó vállalatok 75 százaléka vallott már kudarcot kezdeményezésével. Fontos ezért, hogy a vállalat hozzáértő partnerrel lásson munkához, és módszeresen haladjon.
- Felkészült partner-ökoszisztémánk mellett a komplexitás kezelését az Oracle felhőben elérhető önvezérlő megoldásokkal segítjük, fűzte hozzá Roman Biller, az Oracle térségbeli technológiai értékesítési alelnöke, az online esemény másik előadója. - Közép-Kelet-Európát a képzett szakemberek elvándorlása is sújtja, ezért az itteni vállalatoknak is érdemes mérlegelniük, hogy az intelligens, automatizált megoldásokba épített, megvásárolható tudásra is támaszkodjanak digitális átalakulásukban.
Roman Biller, az Oracle térségbeli technológiai értékesítési alelnöke
Napelemek a felhőben
A magyar vállalatok az IDC kutatásában az üzleti teljesítmény növelését és a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálását nevezték meg legfontosabb céljukként, ennek eléréséhez pedig az üzleti alkalmazásokhoz, adatmenedzsmenthez és autonóm rendszerekhez fűződő informatikai projekteket kezelik kiemelten.
- Mindegyik területeken kínálunk felhőalapú megoldásokat, így a régióban számos projektet kísérhettünk végig, mondta Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója. - Szembetűnő, hogy a költségek csökkentésén túl egyre inkább az üzleti folyamatok modernizálására és az ügyfelek jobb kiszolgálására irányulnak a kezdeményezések.
Hazánkban az E.on például a Seacon megoldásával menedzseli több mint 2300 járművet számláló flottáját. Az Oracle Autonomous Database-en futó partnerfejlesztés a biztonság és a rendelkezésre állás rendkívül szigorú követelményeinek tesz eleget, és a felhőben bármikor, bárhonnét, többféle eszközről elérhető. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2017 óta használja az Oracle Cloud szolgáltatásait, szuperszámítógépes, mesterségesintelligencia- és önvezérlő technológiáit. A legújabb közülük, az Oracle Database 21c verziója idén januárban mutatkozott be (lásd erről Az adatbázis összetart című cikkünket).
Katowice városa teljes egészében az Oracle felhőjében építette fel a fényképalapú 3D modellt, amely a meglévő napelem-telepítések mérését és változáskövetését, valamint az újabb installációk tervezését segíti - ez a projekt a maga nemében Lengyelországban és Európában is egyedülálló. A regionális fejlesztéseket felügyelő lengyel minisztérium ugyancsak az Oracle felhőjében, az önvezérlő tranzakció-kezelő adatbázison (Autonomous Transaction Processing Database) alakította ki uniós támogatások elosztását kezelő alkalmazását. A megoldás Európában elsőként használ nyilvános IaaS és PaaS szolgáltatásokat erre a célra.
Cikkünk a Computerworld magazin 2021. február 10-ei lapszámában (LII. évfolyam 3. szám) jelent meg.
