Elkerülhetetlen, hogy a digitálisan átalakuló vállalatok hibrid informatikai környezetre építsenek, mivel ügyfeleik eredményes megszólításához egyre újabb innovatív szolgáltatásokat és működési modelleket kell bevezetniük, mutatott rá az International Data Corporation (IDC) áprilisban közreadott előrejelzésében (Worldwide Datacenter Installation Census and Construction Forecast, 2019-2023), amelyben az új üzleti modellek adatközpontok tervezésére, építésére és felügyeletére gyakorolt hatását vizsgálja.
A meglévő és a leendő munkaterhelések a házon belül kialakított hagyományos és felhőalapú informatikai környezetek, a szervezetek saját adatközpontjai mellett a peremhálózatokat és a külső szolgáltatók felhőit is benépesítik.
- Annak érdekében, hogy elérhessék az üzlet által megkövetelt sebességet és agilitást, az IT-vezetőknek és csapataiknak házon belül és azon kívül működő dedikált rendszereken, valamint megosztott felhőkben is elérhetővé kell tenniük az erőforrásokat - mondta Richard Villars, az IDC adatközponti és felhőkutatásokért felelő alelnöke. - Olyan stratégiát kell kidolgozniuk ehhez, és ez az egyik legnagyobb kihívás számukra, amellyel a legjobb technológiákra, támogató szolgáltatásokra és üzemeltetési, gazdasági modellekre építve optimálisan oszthatják el a munkaterheléseket a különböző informatikai környezetek, rendszerek, adatközpontok és felhők között.
Szárnyaló szolgáltatók
Beletartozik ebbe a legtöbb szervezetnél a meglévő adatközpontok - és a bennük működő informatikai rendszerek - korszerűsítése is, de gyakorlatilag mindegyikük megkezdi a munkaterhelések kiköltöztetését a külső szolgáltatók adatközpontjaiba, valamint a peremhálózati környezetekbe és olyan, késleltetésre érzékeny helyszínekre, mint például a gyárak és a kórházak. A digitálisan átalakuló vállalatok és intézmények sikeres tevékenysége ezért informatikai szolgáltatásokat működtető környezeteik hatékonyságán is múlik, ahhoz közvetlenül kötődik.
Minthogy sok üzletkritikus munkaterhelést nem a házon belül kialakított adatközpontok tudnak a követelményeknek megfelelően kiszolgálni, a vállalatok ma már korlátozott hajlandóságot mutatnak meglévő létesítményeik nagyobb bővítésére vagy újak építésére, húzta alá az IDC. Számos innovatív munkaterhelés az adatok és az IT-erőforrások villámgyors elérését, az azonnali válaszadás képességét feltételezi, a szervezetek ezért egyre gyakrabban külső szolgáltatók távközlési központokhoz és nagyvárosokhoz közel kialakított agilis adatközpontjait használják. A dolgok internetére épülő alkalmazások például kis késleltetéssel és nagy rendelkezésre állással szolgáltatnak adatokat, valamint azok elemzéséből nyert információkat helyi felhasználók és eszközök széles körének - térhódításuk ezért felgyorsította a kis rezsiköltségű helyi felhők és mikroadatközpontok elterjedését is.
Az IDC előrejelzése szerint a szolgáltatók továbbra is lendületesen bővítik majd adatközponti kapacitásaikat, hogy támogathassák az új felhőszolgáltatásokat és a vállalati IT-erőforrások vándorlását a kolokációs létesítményekbe. Az adatközpont-építések üteme stabilizálódni fog 2020-ban, amikor világszinten mind a szolgáltatói, mind a házon belüli, vállalati adatközpontok alapterülete megközelíti a 46 millió négyzetmétert. E fordulóponton túl azonban a szolgáltatói adatközpontok alapterülete nőni, a házon belülieké viszont csökkenni fog - előbbi 2023-ra eléri a 65 millió négyzetmétert, utóbbi valamivel több mint 18,5 millió négyzetméternyire szűkül.
Okosan a megawattokkal
Közismerten nagy energiafogyasztók közé tartoznak az adatközpontok - és ezen belül az informatikai rendszerek és a létesítmények hűtése -, ezért a klímaváltozás fényében mind fontosabb szemponttá válik fenntarthatóságuk javítása a hűtés optimalizálásán keresztül.
- Az informatika egyre több termék és szolgáltatás lényegi elemévé válik, ezért az IT- és az adatközponti vezetők a mind hatékonyabb informatikai környezetek kialakítására összpontosítanak - mondta Eckhardt Fischer, az IDC európai szervercsapatának kutatásvezető elemzője. - Erőfeszítéseik jelentős részben a lehető legegyszerűbben működtethető, de legjobb hatásfokú hűtés megvalósítását célozzák, amiben a mesterséges intelligenciával bíró dinamikus vezérlés nagy segítségükre lesz.
Napjainkban a legtöbb adatközpont légkondicionáló (CRAC) és légkezelő (CRAH) egységeket használ a szervertermekben a hőmérséklet szabályozására, amelyeket szenzorokról érkező adatok alapján vezérel. A mesterséges intelligencia (AI) képességeivel a dinamikus hűtés azonban továbbmegy ennél - előrejelzi, hogy hol milyen mértékű hűtésre lesz szükség, és azt automatikusan beállítja, mutatott rá jelentésében (Market Perspective: Cooling Strategies in European Datacenters, 2018 december) az IDC. Fejlettebb formájában az AI-alapú dinamikus hűtés az időjárás-előrejelzést és a környezeti körülmények tényleges alakulását is számításba veszi az előrejelzéshez szükséges elemzések és szimulációk során, így elejét veszi a túlhűtésnek és -költésnek, amivel mérhetően kihat az adatközpontok működési hatékonyságára és fenntarthatóságára.
