Képzelje el, hogy a napközben mogorvának tűnő rendszergazdát délután húsvéti nyúlnak öltözve látja viszont, az IT projektmenedzserrel a helyi idősek otthonában találkozik, ahol kertészkedéssel foglalkozik, az informatikai részleg vezetője pedig gyakran felbukkan az év végi időszakban, rögtönzött karácsonyi kórusokban dalokat énekelve. Furcsa lenne? Nos, az Egyesült Államokban közel sem az. A fentiek élő példák, ráadásul nem csak a munkavállalók önkéntességére világítanak rá, hanem munkaadójuk támogatására is. Mindhárman cégük beleegyezésével végzik tevékenységüket, melyre egyébként nem is olyan ritkán fizetett munkaidejükben kerítenek sort.
De miért éri ez meg a vállalat számára? Hiszen az alkalmazott közvetlenül a céges erőforrásokat csapolja meg azzal, hogy munkában töltött idejének egy részét „saját" céljaira fordítja. Nos, a helyzetnek több hozadéka van a vállalat számára, mint amennyibe kerül számára; egyrészt a munkavállaló ugyan valóban olyan célokért tehet, melyekkel egyetért, ám az a helyi közösség érdekeit szolgálja, többnyire annak a közösségnek az érdekeit, amely a vállalat ügyfélkörének egy jelentős részét adja. Ezáltal a cég reputációja is növekedhet abban a környezetben, ahol az önkéntes munka folyik. Ez akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a vállalat nagyobb érdeklődést váltson ki a fiatalabb, közösségi életre fogékonyabb és technikához jobban értő munkavállalók között.
Gördülékenyebb együttműködés
Az önkéntesség jó hatással van a „hivatalos" munkára is. Számos gazdálkodó szervezet felismerte már, hogy közvetlen kapcsolat van a közösség érdekében tett erőfeszítések és a munkavégzés termelékenysége illetve a csapatmunka fejlődése között. Hasonló előnyökkel szolgál a gondosan megválasztott önkéntes feladatvállalás, mint egy csapatépítő tréning. Utóbbi pedig a legtöbb cégnél valamilyen formában létező jelenség.
„A cégen kívül végzett önkéntes tevékenység lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy saját kollégáikat egy másik szemüvegen keresztül, más szemszögből nézhessék." - állította a jelenséget bátorító amerikai Reed Technology vállalat informatikai igazgatója, David Ballai - „A megszokottól eltérő környezetben kell helyt állniuk, egy közösség érdekeit szem előtt tartva. Miután visszatérnek munkájukhoz, sokkal holisztikusabb szemléletmódot vallanak kollégáikkal és ügyfeleikkel szemben is, jobban megértik, hogyan működik a világ. Nagyon jó csapatépítő [az önkéntes feladatvállalás]."
Ballai állítását erősítette meg Marcia Riley, az ESI Internationalnél emberi erőforrásokkal foglalkozó alelnök is. Elmondása szerint a 30 alattiak hajlamosak igazán önkéntes feladatvállalásra, gyakran rá is kérdeznek az ilyen lehetőségekre egy-egy állásinterjún. Riley elárulta, hogy 20 évvel ezelőtt nem találkozott ilyen igényekkel a felvételi elbeszélgetések során, vagyis egy relatíve új jelenségről van szó. „A fiatalabbak igénylik ezeket az előnyöket, a jó munkaadó pedig válaszol rájuk" - foglalta össze véleményét az ESI alelnöke.
Mi köze van az IT-nek az önkéntességhez?
A szektorban dolgozók nem csak húsvéti nyúlnak öltözve válhatnak önkéntesen a társadalom hasznára, hanem akár saját szakértelmüket kihasználva is segítségére lehetnek másoknak, például olyan gazdálkodó szervezeteknek, melyek ugyan rászorulnának erre a tudásra, de megfizetni nem tudják azt. Jó példát szolgáltat erre az USA-beli Comerica esete: a bank vezetői mindig úgy gondolták, hogy a pénzügyi tevékenység a bizalomról szól, ezért teret adtak alkalmazottaiknak önkéntes feladatvégzésre. Ennek során aktívan közreműködtek olyan csapatmunkákban, ahol szakértelmükre volt szükség. Így kaphatott a Detroiti Állatkert informatikai rendszere teljes átvilágítást és a szegényeket segítő helyi élelmiszerelosztó-központ osztályozórendszert a konzerv élelmiszerek katalogizálásához - ingyen.
Az ilyen tevékenységek során az alkalmazottak a megszokott környezetben tapasztalható nyomás, bizonyítási kényszer nélkül használhatják képességeiket. Anélkül tehetnek valamit a rászorulók informatikai igényeinek kielégítéséért, hogy ahhoz az „általános" munkavégzéskor megszokott és átélt stresszel kellene szembesülniük. Így egyfajta lazításra nyílik lehetőségük amellett, hogy használják tudásukat.
A csoportmunkát erősítő tényezőről számolt be az egészségügyben tevékenykedő Texas Health IT részlege is. A „Healing Hands, Caring Hearts" („Segítő kezek, gondoskodó szívek") mottót alkalmazó vállalat szintén felismerte az önkéntességben rejlő erőt, ezért havonta 8 órányi fizetett, de a közösség javára felhasználható munkának biztosít teret. Ennek pozitív hozadékáról Ed Marx, a vállalat informatikai szakértője számolt be.
„Nem csak a közösségtudatosság tekintetében voltak nagy hatással ránk feladataink, de az önkéntesen vállalt tevékenységek szemléletformálónak is bizonyultak. Felfrissülve láttunk neki munkánknak, amit nagyban elősegített az is, hogy tisztába kerültünk azzal, cégünk nem „csak" egy munkahely. Már tudjuk, mi a szerepünk az egészségügyben, és azt is, hogy ezen belül mi az IT feladata" - lelkendezett az informatikai vezető.
Emellett olyan képességekre derült fény, ami a hétköznapi munka során rejtve maradt. Egyes alkalmazottakból természetes módon tört elő a vezető, holott a mindennapok feladatvégzése során beosztottként tevékenykedtek. Marx fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az informatikai részlet vitálisabbá vált. Normál esetben a rendszergazdák egész nap csak ülnek a monitor előtt, kezelik a rendszer hibáit, rendellenességeit, a felhasználók panaszait - vagyis nem igazán mozgatják meg magukat. Ezzel szemben az önkéntes feladatvégzés (jelen esetben közösségi házépítés) akár alapos tornának is felfogható, így az alkalmazottak élete kiegyensúlyozottabbá vált.
A tapasztalatok szerint a mérnöki tevékenységgel és informatikai feladatokkal foglalkozókat nem közvetlenül szakirányú tudásuk miatt is szívesen látják az önkéntes feladatvégzésben. Ezek az emberek ugyanis jók probléma-felismerésben és -feltérképezésben. Az IT részlegen dolgozók gyakran szigorú határidőknek kell, hogy megfeleljenek, ráadásul sok tennivalójuk akad, amit viszonylag kevés pénzből kell megvalósítaniuk. Így képesek meglátni a lehetőségeket az önkéntes munkavégzés során is, illetve feladatukat hatékonyan tudják elvégezni.
Magyar helyzet
Ugyan 2011 az Önkéntesség Európai Éve, itthon ez mégis kevésbé jellemző munkavállalói oldalról, inkább vállalati szinten jelentkezik. Utóbbira rengeteg példát láttunk az elmúlt időszakban. Christopher Mattheisen, a Mindentudás Egyetemét alapító Magyar Telekom vezérigazgatója például idén januárban arról szólt, hogy az ME 2.0 a távközlési cég olyan CSR (Corporate Social Responsibility - vállalati társadalmi felelősségvállalás) tevékenysége, amivel felelősséget vállalnak a jövő társadalmáért. Úgy gondolták, hogy a gazdasági krízis ellenére is fenn kell tartani az efféle társadalmi felelősségvállalási tevékenységeket, sőt tovább kell bővíteni azt, mert a válságban talán még nagyobb szükség van az innovációra. Az ME 2.0 csökkenti a digitális szakadékot, népszerűsíti az e-learninget, javítja a társadalmi mobilitást, és végeredményben az ország versenyképességét.
Egyéni szinten is működik az önkéntesség a kommunikációs vállalat hazai leányánál. Erre szolgáltat példát az a 18 játszótér, melynek felújításához a cég alkalmazottai is hozzájárultak az ezredfordulón, többek között azzal, hogy a játszótér alapjainak kiásását saját maguk végezték el. 2005-ben a „Vigyázz a madárra!" program keretében három nemzeti parkban építettek fel túrapontokat és madármegfigyelő tornyokat. Ezt követte a 2007-es Ócsai Madárvárta Egyesületnek eljuttatott 4 millió forintos adomány, a leégett oktatóház újjáépítéséhez a dolgozók kétkezi munkájukkal is hozzájárultak.
A Samsung Electronics Magyar Zrt. képviseletében pedig Si Ho Jang, a jászfényszarui Samsung-gyár elnöke önköltségen 10 millió forint értékű adományt adott át a szeptember 30-án a 2010-es vörösiszap-katasztrófa során legnagyobb kárt szenvedett településeknek. Az adományt képező 189 Samsung televíziókészüléket és monitort a Magyar Kármentő Alapon keresztül Devecser, Somlóvásárhely és Kolontár kapja. A dél-koreai vállalat számára nem volt ismeretlen korábban sem az ilyen tevékenység, hiszen 2010-ben 20 millió forint értékű adományt juttattak el az árvízkárosultaknak, platina fokozatú támogatói a magyarországi SOS Gyermekfalvaknak és arany fokozatú támogatói a Magyar Olimpiai Bizottságnak immár 15 éve. A tavalyi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítése egyébként nem „fentről" indult kezdeményezés, hanem azt az alkalmazottak vetették fel, melyet felkarolt a vezetőség.
Említést érdemel a Bátor Tábor kezdeményezés, mely daganatos, cukorbeteg, krónikus ízületi gyulladással valamint haemophiliával kezelt gyermekek és családjaik részére nyújt rövid kilépést a kórral való küzdelemből. Noha számos céges támogató segíti munkájukat, néhány vállalat alkalmazottai „Cimboraként" is részt vállalnak a gyerekek felvidításában. Például a gyógyszeripari GlaxoSmithKline Kft. alkalmazottai feladatot vállalnak a táborokban, az üzletviteli és vezetési tanácsadással (is) foglalkozó Deloitte Magyarország munkavállaló pedig saját maguk vettek részt a hatvani tábor felújításában.
A hazai kezdeményezések javát a B&P Braun & Partners által életre hívott, idén negyedik évébe lépő Good CSR program fogja össze. A kutatás a hazai vállalatok körében térképezi fel a felelős vállalati működés állapotát, a társadalmi felelősségvállalás különböző formáinak elterjedtségét. Szerencsére a felmérés pozitív tendenciákat mutatott ki hazánkban. Amint írja, jellemző az átgondolt stratégiai tervezés a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programok megvalósításakor is. Ennek egy példája a vállalati önkéntesség, amelyre a február 1. és március 31. között zajló felmérésben részt vevő 53 cég kétharmadánál van jelenleg lehetőség. A Good CSR program megállapítása szerint a közösségi jellegű önkéntesség valamivel elterjedtebbnek tekinthető Magyarországon, mint a szakértői típusú.
