A pandémia korai szakaszában a szervezetek igyekeztek minél gyorsabban elosztott működésre váltani, peremközpontúvá válni, és mi hozzásegítettük őket hálózatuk kiterjesztéséhez, hogy távmunkásaikat, ügyfeleiket és új eszközeiket csatlakoztatva a rendkívül decentralizálttá váló világban is folytathassák tevékenységüket, írta blogbejegyzésében Kumar Sreekanti, a Hewlett Packard Enterprise technológiai vezérigazgatója, aki kollégáival közösen adott technológiai előrejelzéseket 2021-re.
Egyes vállalatok kénytelenek voltak a járványhelyzet szorításában eldönteni, hogy miként és milyen mértékben költözzenek át a felhőbe. De akár most léptek a migráció útjára, akár meglévő stratégiájuk megvalósításán gyorsítottak, a vállalatoktól távol áll, hogy mindent a felhőbe vigyenek. Az IDC felmérése (Cloud Pulse 1Q20 Survey Findings, 2020) szerint tíz évvel az új szolgáltatási modell megjelenése után az alkalmazások 70 százaléka továbbra is a nyilvános felhőn kívül marad, akár az adatgravitáció, az alkalmazások szoros és bonyolult integrációja, akár a késleltetéssel, a biztonsági kockázatokkal vagy a törvényi megfeleléssel összefüggő aggodalmak miatt.
Kumar Sreekanti szerint azonban a digitális átalakulás következő hullámában a vállalatokat már nem is az foglalkoztatja majd, hogy előnyben részesítsék-e a felhőt vagy sem, mert a leckét a mindenütt megjelenő felhők fogják feladni. Végéhez ért ugyanis az információs korszak, amelyben igyekeztünk minél nagyobb adatvagyonra szert tenni, és belépünk a felismerés korába, amelyben a digitalizáció is új prioritásokat kap. Olyan platform kiépítése kerül fókuszba, amely az adatközponttól a felhőn át a peremhálózatig ível, minden adatforrást összekapcsol az összes adat védelméhez és elemzéséhez, ezáltal agilitást kölcsönöz az alkalmazásoknak, és a valós idejű válaszadás képességével ruházza fel a szervezeteket.
Hibrid felhők, HCI 2.0 architektúra
A hibrid felhős megközelítést kezdetben a felhőt első helyre emelő stratégia első szakaszának tartottuk, napjainkban azonban - miként arra az IDC felmérése is rávilágított - az üzlet igényeiből kiinduló vállalatok stratégiai és gazdasági szempontból is a hibrid modellben látják a legjobb megoldást. A HPE szerint 2021-ben ez a szemlélet még több hívet szerez. A járványhelyzet gazdasági körülményei között azonban a vállalati informatikai osztályok - amelyek egyébként is tartanak attól, hogy az adatok nyilvános felhőből való visszavételét terhelő magas költségek a szolgáltatóhoz láncolhatják őket -, a hibrid modellben gyakran nem a cél érdekében bevethető eszközt keresik, hanem azt következményként fogadják el.
Idén a szervezetek informatikai csapatai a digitális átalakulás útján újabb nagy lépést tesznek az intelligens peremhálózatok irányába, és a szükséges infrastruktúrák kiépítésén fognak dolgozni. Nem pusztán azért, hogy az alkotóelemeket a felhőbe vigyék, a dolgok internetére kössék, sokkal inkább foglalkoztatja majd őket a felhasználók és az IoT-eszközök kapcsolata, az élmények és eredmények, amelyeket a peremhálózaton keletkező adatok segítségével hozhatnak létre és érhetnek el. A járványhelyzetben az IT-csapatok érthetően a kulcsfontosságú képességek kialakítására összpontosítanak a távmunkások és az üzletfolytonosság támogatása érdekében. A kilábalást követően azonban az intelligens peremhálózatok és a szolgáltatásalapú (as-a-service) felhasználási modellek fogják megadni a szervezeteknek mindazt a rugalmasságot, biztonságot és betekintést, amelyre nagyon is szükségük lesz az új normalitás hihetetlenül dinamikusnak ígérkező üzleti környezetében.
Működésbe lépnek az első exaflops teljesítményű rendszerek 2021-ben, amelyek a jelenlegi leggyorsabb rendszereknél ötször-tízszer nagyobb sebességű feldolgozást tesznek lehetővé, és ezzel új korszakot nyitnak a szuperszámítógépes alkalmazások, a világ működésének megértését segítő szimulációk és a modellezés világában. A vállalatok 99 százalékának persze aligha lesz szüksége ilyen nagy teljesítményű rendszerekre analitikai, AI, ML, mérnöki vagy adatkutatási munkaterheléseinek futtatásához. A HPE szerint a szervezetek e helyett a jövőben olyan rendszereket használnak majd adatközpontjaikban - legyenek azok saját telephelyeiken, kolokációs létesítményekben vagy a nyilvános felhőben -, amelyek az exascale teljesítményű szuperszámítógépekével megegyező technológiákra épülnek. Az exascale korszak technológiái eddig nem látott képességekhez juttatnak majd minden vállalatot, akár egyetlen rack szekrényben vagy egyetlen szerveren, amely szuperszámítógépes teljesítményt ad, és felhőként fut.
Üzletkritikus alkalmazásaikhoz és kevert munkaterheléseik méretezéséhez a nagy- és a középvállalatok egyre inkább olyan megoldásokat keresnek majd 2021-ben, amelyek a hiperkonvergens infrastruktúra (HCI) egyszerűségét a teljesítmény, az állóképesség és a hatékonyság tekintetében is nagyobb rugalmassággal ötvözik. A HPE szerint ez az igény életre fogja hívni az alkotóelemeire bontott HCI 2.0 architektúrát, amelyet disaggregated HCI-nek nevez. A dHCI megtartja a hiperkonvergens infrastruktúrát jellemző egységes felügyeletet és VM-központú működést, ugyanakkor lehetőséget teremt a feldolgozási és a tárolókapacitás egymástól független méretezésére, ami a nagyobb rugalmasságot, teljesítményt és rendelkezésre állást alacsonyabb birtoklási összköltséggel fogja ötvözni.
Előfizetés az új vásárlás
Egészen a közelmúltig jellemző volt, hogy a legújabb technológiai megoldások több éves késéssel jelentek meg és terjedtek el Magyarországon, de ezt a görgetett csúszást mára többé-kevésbé ledolgozták a nagyvállalati technológiát kínáló szállítók és azon ügyfeleik, például a pénzintézetek is, amelyekkel napi kapcsolatban állunk - mondta Szpisják Tibor, a Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, aki egy sajtóbeszélgetésen a hazai piac tükrében tekintette át az anyacég trend-előrejelzéseit.
A HPE magyarországi képviselete, amely erre a feladatra külön innovációs csapatot is létrehozott, a felzárkózás elősegítésében jelentős szerepet vállal, és az oktatástól kezdve a közlekedésbiztonságon át a közigazgatásig megannyi területen teszi elérhetővé a legfrissebb technológiákat, segíti a szervezeteket a gyorsabb digitális átalakulásban, mondta az ügyvezető.
Bár elismerik a felhőmegoldások értékeit, adataik és alkalmazásaik többségét a hazai nagyvállalati vezetők sem kívánják felhőbe költöztetni, biztonsági és teljesítménybeli megfontolások miatt inkább olyan hibrid megoldásokban gondolkodnak, amelyekben a házon belül bevezetett, helyben, fizikailag jelenlévő technológiaplatformokat a felhőmegoldásokkal ötvözhetik, mondta Szpisják Tibor. A technológiai vállalatok ennek megfelelően keresik a módját, hogy a felhőélményt - a rugalmasságot, a könnyű elérhetőséget, a platformokon és rendszereken átívelő működést, a teljesítményt és az előfizetéses modellt - a vállalatok helyi adatközpontjaiban is elérhetővé tegyék.
Az ügyvezető szerint az előfizetéses konstrukcióban elérhető - nem csupán felhőalapú - informatikai megoldásokat különösen vonzónak találják a vállalatok. Segítségükkel ugyanis saját munkatársaiknak és ügyfeleiknek is mindig a lehető legfrissebb technológiai képességekre építő szolgáltatásokat adhatják, méghozzá anélkül, hogy ehhez költséges beruházásokat, bonyolult projekteket kellene megvalósítaniuk. A fogyasztásalapú konstrukciót választó vállalatoknak ugyanis csak az aktuális igényeiknek megfelelő számítási és tárhelykapacitás tervezhető költségeivel kell számolniuk, ráadásul annak tudatában, hogy ezeket a kapacitásokat igény szerint bármikor akár nagyságrendekkel is megnövelhetik. Szpisják Tibor szerint ezért az informatikában a hazai piacon is az előfizetéses szolgáltatásmodellé a jövő.
Cikkünk a Computerworld 2021/06. számában, március 24-én jelent meg.
