Fontos tisztáznunk, hogy a lobbizás nem illegális, rossz cselekedet. Csupán hazánkban társult hozzá egy negatív asszociáció. Vagyis e tevékenység nem egyenlő a megkenéssel, a zsírozással, vagy más titkolandó cselekedettel, a lobbizás a Wikipédia megfogalmazásával élve a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, a negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Azaz a lobbisták nem trükkökkel, vagy lekenyerezéssel, hanem ész érvekkel igyekszenek meggyőzni a törvényhozókat a saját igazuktól. Persze ennek érdekében a kedvük szerint keverik a kártyákat, de ez az ellen lobbistákra is igaz.
Az Egyesült Államokban ennek megfelelően a lobbizás egy társadalmilag elfogadott munka, olyannyira hogy a cégek és a szakmai szervezetek általában nem titkolják, hogy mennyi pénzt fordítanak e tevékenységükre. Az amerikai szenátus vonatkozó adatbázisa alapján az informatikai iparágban 2010-ben e téren a Verizon volt a legaktívabb (16,7 millió dollár), míg a második helyen az AT&T (15,3 millió) található. A tengerentúli telekommunikációs iparág prominens képviselőit a Microsoft követi, amely 6,91 millió dollárt költött el e célra, ám a nyomában már szorosan ott lohol a Google, amely az elmúlt évhez képest 29 százalékkal növelte meg e kiadásait, így elérve az 5,16 millió dollárt.
Érdekesség, hogy tavaly így a Google többet költött a képviselők meggyőzésére, mint a Yahoo, a Facebook és az Apple összesen. A közösségi oldal körülbelül 350 ezer dollárt, Steve Jobs cége 1,6 millió dollárt, míg a Yahoo 2,2 millió dollárt fizetett ki a lobbistáinak. Emellett érdemes még az Intel washingtoni jelenlétéről is megemlékezni, a chipgyártó ugyanis 3,6 millió dolláros lobbi kerettel rendelkezik.
