A Széchenyi István Egyetemen átadott hírközlési labor az NMHH egyetemeket támogató programjában egy új szakasz kezdete: az egyetem távközlési kara egy csúcstechnológiás hírközlési laborral lett gazdagabb a hatóság 12,3 millió forintos támogatásának köszönhetően. A műhely kialakításakor fokozottan figyelembe vették a hallgatók igényeit, akiknek többsége az űrtávközlésre, a műholdas technológiákra szavazott. A labor, amely egy 3 méter átmérőjű parabolaantennából, antennafejből, rögzítőből, antennaforgató motorból, adó-vevőből és a hozzá tartozó irodabútorokból áll, lehetővé teszi, hogy a hallgatók szoftverfejlesztéssel szélesítsék annak felhasználási területeit, így számos kísérleti, tanulási, mérési feladatban segítséget nyújthat, és hatékonyan támogatja a diákokat a naprakész szakmai ismeretek megszerzésében.
Karas Monika, az NMHH elnöke az átadáskor elmondta: örül a hallgatók választásának, hiszen a műholdak távközlési használata egyre nagyobb teret kap, a globális űriparban és a magyar űrstratégiában is kiemelt szerepe van a távközlésnek és a navigációnak. Hozzátette: a labor szerves része a hatóság hírközlési tehetséggondozó programjának, amelynek keretében szeptember óta több egyetemmel együttműködve hírközlési ösztöndíjprogramot is indítottak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012 óta országszerte tizenegy egyetemnek adományozott médiaműhelyeket, ahol a médiával foglalkozó egyetemisták a legmodernebb számítógép- és szoftverparkkal végezhették feladataikat, idén pedig a győri hírközlési laborral az infokommunikációval foglalkozó tanszékek támogatását is megkezdték.
Földesi Péter, az egyetem rektora köszönőbeszédében hangsúlyozta, az egyetemnek sokat jelent a hatóság támogatása, hiszen a technológia költséges ágazat. A rektor elmondta, az új helyiség a kutatásban és a műszaki fejlesztésben fontos szerepet fog betölteni, és reményei szerint bebizonyíthatják, hogy a technikai fejlődés lehet környezetbarát is, így szolgálva az emberek javát.
Pados László az idei Dr. Magyari Endre-díjazott
A világnap alkalmából Karas Monika, az NMHH elnöke a győri rendezvényen átadta a Dr. Magyari Endre-díjat, amelyben 2015 óta részesülhetnek olyan elhivatott szakemberek, akik a magyar hírközlési szektorban végeznek kiemelkedő, több évtizedes munkát. Az idei díjazott Pados László lett, aki aktív szerepet vállalt a STIR frekvenciagazdálkodási szoftverrendszer kidolgozásában, ő irányította a digitális műsorszórás bevezetésekor a teljes engedélyezési folyamatot, és hatékonyan képviselte hazánk érdekeit a nemzetközi távközlési szervezetekben.
A díjat az 1900 és 1968 között élt Dr. Magyari Endréről, a magyar rádiózás egyik elindítójáról nevezték el, aki elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót, és nevéhez kötődik a "híradástechnika" szó meghonosítása is. 2015-ben Bartolits István és Fiala Károly, 2016-ban Győrbíró László és Somogyi András, 2017-ben Bölcskei Imre és Bugyi József lettek gazdagabbak a kitüntetéssel, 2018-ban pedig Madarász Erika és Bánhidi Zoltán részesültek e szakmai elismerésben.
NMHH-s előadások az egyetemi szimpóziumon
Az átadó utáni szakmai szimpóziumon két előadás hangzott el az NMHH képviseletében: Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató áttekintette a frekvenciagazdálkodás elmúlt ötven évét, a Posta Rádió Műszaki Igazgatóságon 1969-ben létrejött Frekvenciagazdálkodási Osztálytól a 2010-ben mai formáját elnyert Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságig, valamint Bartolits István technológia-elemző főosztályvezető a küszöbön álló technológiai szingularitást és a jövő infokommunikációs trendjeit foglalta össze. A rendezvényen bemutattak egy kisfilmet is, amelyet az egyetem NMHH-s ösztöndíjasai által készített interjúkból állítottak össze, és amelyben a frekvenciagazdálkodás elmúlt ötven évének meghatározó alakjai beszélnek a szakterület múltjáról és jelenéről.
A távközlés nemzetközi világnapját ötven éve, 1969 óta rendezik meg világszerte a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1865-ös megalakulására emlékezve május 17-én. Magyarország az ITU alapító tagja.
