Rohamléptekben terjed a dolgok internete, így nem meglepő, hogy élénk mozgolódás tapasztalható az internethez csatlakozó tárgyakat kiszolgáló technológiák, kommunikációs megoldások világában. A potenciális szereplők között megtalálhatóak a mobiltársaságok, amelyek meglévő hálózataikon futtathatják az IoT-re optimalizált Narrow Band (keskenysávú) IoT-t (NB-IoT). Az új, szabványosított mobiltechnológiával nagyszámú, olcsó, kis energiaigényű, tehát hosszú ideig működőképes szenzor csatlakoztatható a hálózathoz. Az NB-IoT-vel a hálózati lefedettség a kis jelerősségű területekre (például erdőkbe, csatornákba) is kiterjeszthető.
A licenchez kötött spektrumokban működő technológia mellett keresik a helyüket a nem engedélyköteles ISM- (Industrial, Scientific, Medical) sávot használó technológiák is, mint például a LoRaWAN (Long Range Wide Area Network) vagy a SigFox. Szakértői vélemények szerint mindkét iránynak van létjogosultsága és jövője, megférnek egymás mellett, jóllehet adott esetben egymás konkurenciájaként is felléphetnek a piacon.
Mobilszolgáltatói lépések
A Deutsche Telekom az idei barcelonai világkiállításon jelentette be, hogy egész Európában folytatja az NB-IoT technológia bevezetését. A szolgáltatás kereskedelmi indulása 2017 második negyedévében várható Németországban, ugyanakkor az okosmérés, az okosparkolás és eszközkövetés területén már számos pilotot folytatnak a vállalat nagy ügyfeleivel. A tervek szerint Magyarországon a Deutsche Telekom 2017-ben tovább bővíti a meglévő NB-IoT lefedettséget. Budapesten a Magyar Telekom már tesztel egy olyan technológiát, amely az NB-IoT segítségével alkalmas nyilvános parkolók digitalizálására . Ehhez a parkolóhelyeken olyan szenzorokat helyeznek el, amelyek egy NB-IoT modult és áramforrást foglalnak magukban. A szenzor akkor ad jelet, ha egy autó beáll az adott parkolóhelyre. A szolgáltatás igény szerint kiegészíthető olyan applikációval is, amely segít az autósoknak megtalálni a szabad parkolóhelyeket. A továbblépés egyik eleme, hogy a Magyar Telekom - a Kitchen Budapesttel együttműködésben, az Ericsson hálózati támogatásával - pályázatot hirdetett, amelynek keretében többek között a közlekedés, az utazás, az esemény-orientált megoldások, az otthoni környezet, illetve a logisztika területéről várnak NB-IoT-alapú ötleteket. A pályázat beadási határideje 2017. június 5.
Figyelemreméltó, hogy a Telenor Norvégiában idén április elején bejelentette: új IoT-eszközök és -szolgáltatások fejlesztéséhez ingyenes LoRaWAN hálózatot bocsájt startupok és diákok rendelkezésére, amely a későbbiekben más technológiákkal is bővülhet, mint például 2G/3G/4G, NB-IoT vagy eMTC (enhanced Machine Type Communication). Célja, hogy Norvégiában elősegítse az olyan élvonalbeli technológiák terjedését, mint a mesterséges intelligencia, az IoT és a big data.
A Vodafone az NB-IoT technológiát Magyarországon is teszteli. Számos teszt és próbaüzem mellett Spanyolországban idén január óta már élesben működik, Írországban pedig idén nyáron indul el a kereskedelmi NB-IoT hálózat, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkező időszakban akár több mint 100 millió új eszköz csatlakozhasson a dolgok internetéhez.
LoRaWAN - kereskedelmi próbálkozások
Az NB-IoT, illetve a licenchez kötött mobilfrekvenciákkal és -hálózattal rendelkező mobiltársaságok mellett több fronton is jelentkezik az ISM-sávot használó LoRaWAN. Ezek egyike az a balatoni hálózat, amelyet az Antenna Hungária (AH) épít. Első szolgáltatása az AH háttér-infrastruktúrájára, a ChipCAD Kft. által szállított eszközökre, valamint a NauBit iSol Kft. alkalmazására épül. A NauBit SmartBoatot a balatoni hajósok előreláthatólag már idén tavasszal elérhetik. Potenciális felhasználóknak elsősorban a magánhajókat tekintik, de a Bahart Zrt. vízi járművei vagy akár a vízibicikli-kölcsönzők is igénybe vehetik a szolgáltatást. Mivel a hálózat a Balaton-partot is eléri, számos egyéb alkalmazási lehetőség is felmerülhet (például biciklisták számára).
A ChipCAD Kft. 2016 februárjában kezdte el kiépíteni LoRaWAN technológiájú hálózatát, amely jelenleg Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár, a Velencei-tó, Érd, a Dunakanyar és Kecskemét térségében érhető el. A kísérleti és oktatási célok mellett a hálózat ez év eleje óta már kereskedelmi szolgáltatások nyújtására is alkalmas.
Lehetőségek a hazai fejlesztők számára
Egy LoraWAN technológiájú hálózat három alapelemből épül fel: végberendezésekből, átjárókból, valamint hálózati és alkalmazásszerverekből. A végberendezésekbe a rádióchipek mellé megfelelő tudással felruházott, beágyazott rendszerek kerülnek. Egyes gyártók olyan modulokkal, valamint azokhoz kapcsolódóan olyan oktatási anyagokkal jelentek meg a piacon, amelyek segítségével a mikrovezérlőkben jártas szakértők könnyen és gyorsan el tudják sajátítani a LoRa végberendezések tervezéséhez és építéséhez, illetve az alkalmazások fejlesztéséhez szükséges tudást. A hálózati és alkalmazásszerverek feladata, hogy a végkészülékekből érkező adatokat azonosítsák, feldolgozzák, majd ezekből a végfelhasználók számára használható adatokat hozzanak létre.
- Mivel nyilvános, szabványos megoldásról van szó, a technológia legtöbb láncszeme kereskedelmi forgalomban elérhető. Sok cég próbálkozik a LoRaWAN-nal, de üzletszerű alkalmazást egyelőre keveset látok. Olyan komplex hálózati technológiáról van ugyanis szó, amelyhez nem elég, ha valaki a hálózatfejlesztés szakértője, vagy kiváló informatikai tudással és megoldásokkal rendelkezik. A LoRa-alkalmazásokhoz felhasznált készülékek egyedi igényekre szabottak, ezért tervezésükhöz, fejlesztésükhöz, gyártásukhoz speciális tudásra is szükség van. A hazai ipar szereplői tehát fontos szerepet tölthetnek be mind a LoRa-alapú kommunikációt folytató végberendezések fejlesztése és gyártása, mind az alkalmazások, alkalmazásszerverek kialakítása terén. Tulajdonképpen az átjárók és hálózati szoftverek hazai előállítása is elképzelhető, de a magyar ipar jelenlegi fejlettségi szintjén ezeket talán érdemes a bő világpiaci kínálatból beszerezni. Valószínűleg mindenki jobban jár, ha a hazai cégek a technológia hiányzó láncszemeire fókuszálnak - vélekedik Holman Tamás, a ChipCAD kft. ügyvezetője.
Privát és nyilvános hálózat
LoRaWAN technológiájú hálózatot építhet egy szervezet saját magának, de arra is van lehetőség, hogy a felhasználók valamely szolgáltató hálózatán, mintegy a felhőből vegyék igénybe a szolgáltatást. A privát vagy nyilvános, pontosabban virtuális magánhálózat dilemmájának eldöntésekor a rendelkezésre álló, illetve megvásárolandó szakértelem feltérképezése mellett azt is érdemes megfontolni, mekkora munkát és beruházást igényel a technológiai lánc fizikai kialakítása. A hálózati átjárókat például viszonylag magas pontokon kell elhelyezni, és noha a rádiókészülékek kis energiaigényűek, jó internetkapcsolatuk alapkövetelmény. Nagyobb - regionális vagy országos - hálózatok esetén tehát célszerűbb lehet jó távközlési infrastruktúrával, kiterjedt internetkapcsolattal rendelkező cégekhez fordulni. A saját, privát hálózat építése jellemzően kisebb területeken (például egy lakóparkban vagy gyártelepen) lehet valós alternatíva.
- Az ISM sávon egyetlen felhasználó, hálózat, illetve technológia sem élvez kizárólagosságot, miközben a mobilszolgáltatók vásárolt spektrumaikon kizárólagosan nyújthatják szolgáltatatásaikat, így az NB-IoT-t is. A kétfajta megközelítés, illetve az azokat képviselő szereplők és technológiák - minden előnyükkel és hátrányukkal - tekinthetők egymás konkurenciájának is. Az IoT-megoldások azonban olyan óriási ütemben terjednek, hogy mind a mobilszolgáltatók által preferált NB-IoT megoldásoknak, mind a LoRaWAN-nak, a SigFoxnak és társaiknak bőven lesz helyük a piacon - fogalmaz Holman Tamás.
JÖN AZ AKTÍV ADATROAMING
A LoRaWAN a LoRa rádiós modulációs eljárás kiegészítése olyan hálózati protokollal, amellyel nagy hatótávolságban nagyon sok kis energiaigényű eszközt lehet egyidejűleg kiszolgálni (azaz az LPWAN, tehát a Low Power WAN technológiák egyike). Mivel a LoRa rendszerek szórt spektrumú modulációt alkalmaznak, nagy az interferencia-, illetve zavartűrő képességük. A LoRaWAN hálózatok tipikusan néhány száz bites információcsomagok továbbítására alkalmasak.
A LoRa rádió fizikai rétegét 2012-ben szabadalmaztatták. A rádiómegoldás gyakorlatilag egy kaliforniai félvezetőgyártó, a Semtech kezében van. A technológia kiépítésében már több szereplő vesz részt, köztük például a hálózati végberendezések rádiós kommunikációs egységeit szállító Microchip, a hálózati átjárókat gyártó francia Kerlink vagy a hálózati kiszolgáló szoftvereket fejlesztő és szolgáltatást nyújtó Loriot. Az érintettek célul tűzték ki, hogy nyílt szabványt hoznak létre a technológia sokirányú kiszolgálására. Megalakították a LoRa Alliance-t, amely tevékeny részt vállalt a szabvány kezdeti kialakításában. A munka eredményeként 2015 júniusában kijött a hálózati szabvány 1.0 verziója, majd 2016 novemberében annak kicsit módosított változata, az 1.0.2. A szövetségnek mára több száz tagja van, munkabizottságokban dolgoznak az új ötleteken. Ez év végére komoly továbblépés várható: az új szabványba bekerül az aktív adatroaming. Ez lehetővé teszi, hogy az eszközöket ne csak saját hálózati szerverük, hanem más szolgáltatók hálózati szerverei is ki tudják szolgálni.
MAGÁNHÁLÓZATI KÖLTSÉGEK
A Loriot európai nyilvános kiszolgálójára építve hazai cégek is létrehozhatnak LoRaWAN technológiájú hálózatot. Egy átjáró és két végberendezés esetén a belépésnek nincs induló költsége. Több átjáró esetén átjárónként 35 euró havidíjért lehet bázisállomásokat csatlakoztatni a hálózati szerverhez. A végberendezések indulóköltsége 65 eurócent havonta. Minél nagyobb a hálózat, annál kisebbek a fajlagos költségek.
