"Ez az internet jövőjének a győzelme" - nyilatkozta Jon vont Tezchner, az Opera Sofvare ASA vezérigazgatója, miután tavaly az Európai Bizottság helyt adott a szoftvercég azon trösztellenes beadványának, amelyben a Windows operációs rendszerek részét képező Internet Explorert támadták. A közel egy évig tartó huzavona végén a Microsoft szinte minden pontban engedett az unió képviselőinek, így az XP, a Vista és a Windows 7 operációs rendszerek tulajdonosok gépein megjelent az újonnan létrehozott böngészőválasztó képernyő, amely a felhasználó kérésének megfelelően átállította a rendszer alapértelmezett alkalmazását (például Internet Explorről Safarira).
A szabad böngészőválasztást az elfogadásért lobbizó Opera, a Mozilla Alapítvány és a Google egyaránt üdvözölte, és nagy reményt fűztek a megjelenése kapcsán. Sokan ekkor az Internet Explorer európai romba dőlését, a rivális böngészők felemelkedését, illetve más alternatív szoftverek elterjedését vizionálták, abból kiindulva, hogy a szabad böngészőválasztás miatt a felhasználók zöme el fog pártolni az alapbeállításon egyébként megjelenő Internet Explorertől. A március elejétől felbukkanó képernyők azonban mégsem hoztak radikális változást a böngészők piacán, sőt az adatokat nézve úgy tűnik, hogy a felhasználók egyáltalán nem foglalkoznak a szabad böngészőválasztással.
Nem volt földrengés
A Statcounter adatbázisa alapján ugyanis a böngészők európai részesedése csak kevesebb mint 1 százalékpontban tér el a globális változásoktól, azaz az öreg kontinens piaca együtt mozog a globális trenddel. Az Internet Explorer például míg Európában 5,25 százalékos piacvesztést könyvelt el január és október között (44,91 százalékról 39,66 százalékra), addig globális mértékben 5,92 százalékot vesztett részesedéséből, így elérve a 49,33 piaci súlyt október végére.
Forrás: StatCounter európai statisztikák
Ezen piacvesztést ráadásul nem csak kontinensünk szorgoskodta össze (azaz nem lehet kizárólag Európára és ezzel párhuzamosan a szabad böngészőválasztásra mutogatni). Észak-Amerikában ugyanis - ahol az Internet Explorer még mindig szorosan integrálódik a Windows operációs rendszerekbe - január óta szintén 1,37 százalékos piacvesztést kellett elkönyvelnie a Microsoftnak.
Forrás: StatCounter globális statisztikák
A böngészőválasztó képernyő megjelenésekor a sokak által nagy győztesnek vélt Firefox sem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel. Az globális trendhez hasonlóan ugyanis az öreg kontinensen is vesztett piaci részesedéséből a Mozilla megoldása. Európában 1,23 százalékkal (39,86 százalékról 38,63 százalékra), Észak-Amerikában 3,47 százalékkal, míg világszinten 0,41 százalékkal esett vissza a böngésző részesedése.
Az Opera azért jól járt
A január óta tartó időszak legnagyobb nyertese a Google Chrome, amely 6,4 százalékkal tudta feltornászni piaci részesedését, így elérve a 12,18 százalékos értéket. Ezt azonban szintén nehéz a böngészőválasztó képernyő javára írni, mivel Észak-Amerikában ugyanezen időszak alatt 4,55 százalékot, globálisan pedig 6,24 százalékot növekedett a Google megoldása.
Forrás: StatCounter észak-amerikai statisztikák
Végezetül, ha a többi böngésző részesedését nézzük, akkor talán csak e megoldásoknál érezhető a szabad választás jelenléte. Míg ugyanis globális mértékben az alternatív böngészők helyzete romlott, addig Európában javítani tudtak piaci részesedésükön. Így például a globálisan stagnáló Opera is 0,86 százalékkal tudott növekedni. Az egyedüli kakukktojás a Safari, amely az öreg kontinensen csak 0,05 százalékos növekedésre volt képes, miközben globálisan 0,8 százalékkal emelkedett meg a részesedése.
Összességében elmondható, hogy az európai szabad böngészőválasztás egyáltalán nem hozott semmiféle forradalmat, sőt még azt sem állíthatjuk, hogy felbolygatta volna a piacot. Utóbbi kijelentés egyébként Magyarországra is érvényes, ahol a Gemius adatai szerint szintén érvényesülnek a globális trendek. Azaz a Microsoft egyáltalán nem vesztett komoly részesedést azzal, hogy engedett az unió versenyjogi képviselőinek. Hogy ez miért történt így, az kérdéses, ám minimum négy lehetséges magyarázat lehet a böngészőválasztás érdektelenségére.
Elsőként azon felhasználók például nem találkozhattak a képernyővel, akik blokkolják a Windows Update szolgáltatáson keresztül érkező frissítéseket (például mert kalóz szoftvert használnak). Emellett az is megtörténhetett, hogy sokan gyorsan bezárták az ablakot, mielőtt gondosan végigolvasták volna. Sokan maradhattak a "Windows böngészőjénél" azon egyszerű okból is, mert megfelelő informatikai ismeretek híján nem akartak egy újabb szoftverrel megismerkedni. Végezetül az is elképzelhető, hogy az Internet Explorer korábbi európai felhasználó közül sokan nem azért használták a Microsoft megoldását, mert az járt a Windows mellé, hanem azért, mert azt preferálják.
