A digitális sztrádán száguldó bitek tartalomhordozó tulajdonságairól, az üzleti értékeket rejtő byte-rengetegbeli eligazodásról és ennek tudományos értékű kutatási eredményeiről tartott egynapos szimpóziumot a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. A témakör Angliából, Hollandiából, valamint a főiskola kognitív informatikai kutatóműhelyéből érkezett világhírű kutatói tartottak bemutatót, bevonva a teljes hallgatóságot egy olyan esettanulmányba, amely felvillantotta az üzleti élet néhány jellemző problémáját, illetve azok megoldási lehetőségeit.
A konferencia fő célkitűzése az volt, hogy összehozza a kognitív tudományok kiválóságait a gazdasági és üzleti élet vezető szakembereivel, továbbá, hogy mindkét fél számára elősegítse a kölcsönös együttműködést. A rendezvény hosszú távú célja, hogy kétévenként ismétlődve állandó fórumot biztosítson az akadémikusok és a multidiszciplináris érdeklődésű szakemberek, szervezetek, vállalkozások számára a gazdasági folyamatok által teremtett kihívásokra adható üzleti szempontú válaszok és a kognitív tudományok e területen alkalmazható kutatási eredményeinek bemutatására.
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola bemutatkozó rendezvénye hagyományteremtő céllal indult, egyben csatlakozott az ICBM (International Conference on Business and Management) kétévenként megrendezett konferencia-sorozathoz, oly módon, hogy a főiskola rendezvényét ezután a páros években tartják. Az idei konferencia elsősorban az érdeklődést kívánta felkelteni, valamint a gazdasági élet szereplőinek figyelmét felhívni a tavalyi évben alapított kutatóműhelyre, ahol nemzetközi projektekkel együttműködve folyik a tudományos kutatómunka. Idén a konferencia előadói azon területekből adtak ízelítőt, melyekkel a főiskola műhelyének tagjai foglalkoznak.
Az elhangzott előadásokról
A holland szakember, Auke van Breemen „Az információ, a megismerés és a szemiotika” címmel tartott előadásában a Shannon-Weaver kommunikációs modellről, azaz a kommunikáció logikai keretbe ágyazott, matematikai fogalmakon alapuló elméletéről beszélt. A modellt Claude Shannon és Warren Weaver 1949-re dolgozta ki, a Bell Telephone Laboratories-nál folytatott kutatások alapján.
A modell szerinti adatátvitel az információ-átadás technikai szempontjából ragyogó megoldás, azonban a jelentéstartalom elemzésére, hatékony megjelenítésére kevésbé alkalmas. Gondoljunk például a kétértelműségre, amit a klasszikus példa-mondaton mutatott be: „Mary eats pizza with a fork”. Ez azt jelenti, hogy „Mari eszi a pizzát villával” – azonban a -val, -vel elöljáró utalhat eszközhatározóra és társhatározóra is!
De igazán találó példaként a szakértő a fordítógépek esetét hozta fel, és az „In the course of the talk I will” mondatot próbálta a forgalomban lévő programok közül hárommal magyar nyelvre fordítani. Az alábbi eredménnyel:
- Ennek során a beszélgetés fogok - http://translate.google.hu/#en/hu/
- Során a beszélgetés lesz - Microsoft Word 2010 beépített fordító
- Során a beszéd Én fog - http://onlinefordito.micom.hu/fordito.php
Auke van Breemen előadásában bemutatta, hogy a modell alkalmas eszköz a különböző tudásbázisok összevonására és együttes elemzésére; illetve rávilágított arra, hogy a modell képes a humán felismerési folyamat elméletének finomítására.
J. Janos Sarbo magyar származású holland szakember „A jelaspektusok működése” című előadásában C.S. Peirce kilenc jelaspektusát (beleértve a részvételi és a függőségi kapcsolatokat) mutatta be, továbbá példákon illusztrálta, hogy a kommunikációban milyen szerepet játszanak ezek.
E célból egy konkrét szöveg szemiotikai elemzésén keresztül foglalta össze a modell problémamegoldásra irányuló képességét, bemutatva és elemezve a korábban végzett kísérleteiket, azok eredményeit, illetve a levonható tanulságokat. Ezt megelőzően a közönség bevonásával egy roved kvíz-sorozatot folytatott le, amelyekben a gazdasági és az üzleti életben tipikusan előforduló csapdahelyzeteket mutatta be.
Farkas József, Gondolkodó bitek című előadásban a digitális sztrádán száguldó bitek tartalomhordozó tulajdonságairól, az üzleti értéket rejtő byte-rengeteg közötti eligazodásról és ennek tudományos értékű kutatási eredményeiről szólt. „A kitűzött célunk, hogy összehozzuk a kognitív tudományok kiválóságait a gazdasági és üzleti élet szakembereivel, hogy mindkét fél számára elősegítsük a kölcsönös megértést” – foglalta össze beszédében, mely során leszögezte: a rendezvény nem titkolt célja, hogy kétévenként ismétlődve állandó fórumot biztosítson az akadémikusok és a multidiszciplináris érdeklődésű szakemberek, szervezetek, vállalkozások számára a gazdasági folyamatok elemző módszereinek és a kognitív tudományok aktuális kutatási eredményeinek bemutatására.
