Első ránézésre a szoftver csak egy újabb, bár határozottan kényelmes megoldás a desktopmegosztásnak a köztudatban leginkább csak a webkonferenciák szervezőit, esetleg a rendszergazdákat érintőként ismert problémájára. A join.me mégis azon kevés innovatív termékek közé tartozik, amelyek ténylegesen képesek lehetnek nemcsak kielégíteni a meglévő felhasználói igényeket, de újakat is teremteni. Éppen a kezelhetőség, a folyamat gyorsasága, a végletekig leegyszerűsített és egyértelművé tett felhasználói felület jóvoltából vezethet az alkalmazás paradigmaváltáshoz a közös munkához és a hétköznapi internetes kommunikációhoz kötődő felhasználási szokásokban.
Hogyan?
A join.me oldalra ellátogatva rögtön két opció közül választhatunk: share, azaz megosztás, és join, azaz csatlakozás. Semmi fölösleges sallang: azonnal tudjuk, hogy mit kell tennünk. Ha mi kívánjuk megosztani valakivel a (Mac vagy Windows) desktopunkat, a gép letölt egy mindössze 1 megabájt(!) nagyságú alkalmazást, s ha ennek elindulásakor kapunk egy egyedi kódot, amelyet akár e-mailben, akár chatprogramon keresztül, akár szóban megoszthatunk munkatársainkkal, s ha csatlakoztak, már kezdődhet is a közös munka. Az egész folyamat mindössze pár másodpercet vesz igénybe, nincs se hosszadalmas telepítgetés, se körülményes beállítgatás, s az ingyenes verzió használatakor még regisztrációval sem kell bíbelődnünk. Ráadásul a munka végeztével ugyanilyen könnyen meg is szabadulhatunk a szoftvertől. Ha csak mi nem választjuk azt a lehetőséget, hogy megtartjuk, a join.me kilépéskor nyomtalanul távolítja el önmagát a gépről.
A kezelőfelület mindössze 5 ikonjával már az ingyenes verzióban is gyakorlatilag teljes funkcionalitás áll rendelkezésünkre: bármikor megállíthatjuk és újraindíthatjuk a megosztást, bármikor átadhatjuk vagy visszavehetjük az irányítás jogát, chatelhetünk akár egyszerre az összes, akár külön-külön bármelyik vendégünkkel, file-okat oszthatunk meg, megváltoztathatjuk azonosító nevünket, de akár az automatikusan a szobánkhoz rendelt konferenciavonalat is használhatjuk.
A fizetős verzió ezt a palettát olyan funkciókkal egészíti ki, mint például a saját, személyes szobánk létrehozásának lehetősége állandó linkkel, a meetingnaptár vagy a zárt meetingek létrehozásának lehetősége.
Annak, aki egyszer is próbálta a join.me-t, kézenfekvő megoldásként fog eszébe jutni, nem csak távoli közös munka, de egy sor más, körülményesnek tartott, megoldani vélt probléma esetében is. Miért kellene egy egyszerű dokumentumnak napokig keringenie, amire mindenki elvégzi benne a szükséges változtatásokat, ha egy negyedórás meeting alatt mindenki hozzáteheti a saját munkáját anélkül, hogy a dokumentum számtalan variációban, számtalan gépen megsokszorozódna? Ha egy elkészült munkára a főnöknek csak rá kell bólintania, miért kellene a nagyméretű file-okat csatolgatnunk és küldözgetnünk, ha pár másodperc alatt megmutathatjuk és jóváhagyathatjuk vele? Miért kellene a személyes megbeszéléseken vagy akár az osztályteremben kivetítővel bíbelődni, laptopokat körbemutogatni, vagy éppen diktálni, ha mindenki a saját gépén követheti nyomon és csatlakozhat be egy szempillantás alatt a munkába? Sőt, miért kellene kompresszálnunk és feltöltögetnünk a nyaraláson készült képeinket, ha pár másodperc alatt már mutogathatjuk is őket a barátainknak?
Merre tovább?
Bár a join.me igazán hatékony munka- és kommunikációs eszközzé válhat, most, pár nappal a szolgáltatás indulása után még hiányzik egy-két fontos funkció: nem tud az alkalmazás például hangot közvetíteni, és az egyes munkafolyamatokat, meetingeket sem tudjuk rögzíteni, illetve visszanézni, és ami a legfájóbb, a Flash-alapú megoldás egyelőre nem használható mobileszközökön.
Merrefelé halad a fejlesztés? Kiknek szánják a join.me-t? Miért a join.me kapcsán hallunk először a magyar a sajtóban a 2003 óta létező, magyar fejlesztőközponttal rendelkező LogMeInről? Mindennek a fejlesztőcég budapesti irodájában jártunk utána.
Interjúnk Láng Andrással, a LogMeIn join.me-ért felelős termékfejlesztési igazgatójával, a Computerworld 44-45. számában olvashatják.
