A szakembert (Telenor Magyarország, szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgató), aki eddig is bekapcsolódótt az IVSZ tevékenységébe, az utóbbi évek munkájának főbb eredményeiről, valamint a jövőbeli tervekről kérdeztük.
Computerworld: A 2013-as év értékelésekor Laufer Tamás elnök a következőket mondta: „Az egyes tagozatok, munkacsoportok, mint az IVSZ működésének alapkövei, kiemelkedően hasznos tudással és felkészültséggel járultak hozzá, hogy az országos szintű szakpolitikai egyeztetéseken az általunk képviselt gazdasági szereplők érdekei érvényesülhessenek a döntéshozatali folyamatok során.” A távközlési piac mely érdekeinek érvényesülésében sikerült komoly eredményeket elérnie az IVSZ-nek, és hol nem jártak sikerrel?
Kőrösi Szabolcs Gábor: A 2013-as évben alapvetően pozitív változásokat tapasztaltunk a szektor és a kormányzat közötti együttműködésben. Egyre többször hallgatták meg, kérték ki a véleményünket. A frekvenciahasználati jogosultságok tavalyi meghosszabbítása bebizonyította, hogy igenis kialakítható win-win megoldás a kormányzat és a szolgáltatók között, amelynek az előfizetők a haszonélvezői. Reméljük, hogy az idei évben a véleményünket egyre többször építik be a stratégiák, koncepciók kialakításakor, a jogszabályok megalkotása során. A kapcsolatok szorosabbá válását, a kormány szándékait a két távközlési szolgáltató és a kormányzat között létrejött stratégiai partnerségi megállapodások is tükrözik.
CW: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kíván a Távközlési tagozatot érintő stratégiáján valamiben változtatni az IVSZ? Ha igen, miben?
KSzG: A szabályozási kérdések továbbra is a fókuszban maradnak, hiszen ezek a szektor fejlődésének kulcsai. A szektorspecifikus adók, a túlburjánzó, költséges és jelentős adminisztratív terhet jelentő szabályozási környezet változtatását, lebontását, a deregulációt a jövőben is a zászlónkra tűzzük. Mindamellett az IVSZ elnöksége javasolta az üzleti/stratégiai kérdések hangsúlyosabb képviseletét, aminek a távközlési tagozat örömmel tesz eleget.
CW: Jelenleg (július első napjai) nem hozták még nyilvánosságra az infokommunikációs szektor kormányzati irányításának struktúráját, illetve a felelős vezető(k) személyét. Hogyan jellemezné a kormányzattal kialakítandó gyümölcsöző együttműködést? A Távközlési tagozat szempontjait figyelembe véve változtatna valamin az előző ciklus gyakorlatához képest?
KSzG: Fontos lenne, hogy minél gyorsabban végbemenjen az igazgatás belső átalakulása, valamint tisztázódjon a szektor irányításának hierarchiája. Jelenleg nem látunk tisztán, hiszen a területen a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is feladatokat kapott. Az elmúlt években sajnálattal tapasztaltuk, hogy egyre szűkül azon szakemberek köre, akik szakmailag is felkészültek, és döntési helyzetben is vannak. Lényeges lenne, hogy a fejlesztési tárcánál államtitkári szinten kezeljék a területet, ugyanakkor az is kiemelt jelentőséggel bír, hogy a korábban megkezdett és többnyire sikeres párbeszédek tovább folytatódhassanak. Ehhez az eddigi vezetői/szakértői szint (helyettes államtitkár/főosztályvezető) szakértelme nélkülözhetetlen.
CW: Elégedettek a hosszas előkészítés után megvalósított egységes közterületi mobilparkolási rendszerrel?
KSzG: A puding próbája az evés. A július 1-jei indulás után, tehát az első tapasztalatok alapján látjuk majd, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által kialakított rendszer hogyan muzsikál. Bízunk benne, hogy a kormányzat által kitűzött cél, a szolgáltatási portfólió bővülése megvalósul. Ez ismételten win-win helyzetet eredményezhet. Ugyanakkor nem rejthetjük véka alá, hogy a sok egyeztetés ellenére sem sikerült az elmúlt években olyan szabályozást kialakítani, olyan helyzetet teremteni, amely nem hordozza magában jelentős problémák kialakulásának a lehetőségét. Csak remélni tudjuk, hogy ezen szolgáltatások igénybevevői, az ügyfeleink a szolgáltatás indulásakor, a korábbi üzemeltető EME Zrt. és az új rendszer üzemeltetőjének lezáratlan vitája miatt nem tapasztalnak majd kellemetlenségeket.
CW: A távközlési szektort sújtó különadókkal kapcsolatban vannak folyamatban tárgyalások a kormányzattal? Látszik valós esély a változtatásra? Mit tartanának elfogadható megoldásnak?
KSzG: Bízunk benne, hogy rövid időn belül ezen adóterheket mérsékli, majd hosszú távon akár ki is vezeti a kormányzat. Jelenleg Magyarország világelső ezen szektorspecifikus adóterhek vonatkozásában. Ez a helyzet az előfizetők, valamint a szolgáltatók mellett a kormányzat számára is kedvezőtlen, hiszen az adók rövid távon ugyan jelentős bevételt hoznak a kormányzat részére, ugyanakkor hosszú távon mindenképpen gátolják a GDP növekedését, hiszen elveszik a piaci szereplők kedvét a befektetésektől.
CW: Mivel szeretne az IVSZ Távközlési tagozata kiemelten foglalkozni a közeljövőben?
KSzG: Kiemelkedő feladat a kormányzati kapcsolatok további bővítése, megszilárdítása. Szakmai feladatként a szektorspecifikus adók mérséklése mellett a szektor szabályozásának teljes felülvizsgálatát tűztük ki célul 2014-re.
CW: Milyen civil szervezetekkel tartja kiemelten fontosnak a jó együttműködést, illetve milyen szempontok alapján kooperálnának?
KSzG: Nem szeretnék kiragadni egy vagy több ilyen szervezetet. Minden olyan társasággal szeretnék együttműködést kialakítani, amely tud és akar is tenni a szektor fejlődésének előmozdítása érdekében.
CW: Mi az oka annak, hogy a Távközlési tagozat – a tagok számát tekintve – kis létszámú? Igaz, hogy a nagy távközlési szolgáltatók ott vannak, de a kis cégek hiányoznak (vagy esetleg más tagozatban szerepelnek). Természetes így, vagy esetleg jó lenne változtatni?
KSzG: Valóban igaz, hogy a Távközlési tagozat tevékenységében főként a nagyobb szolgáltatók vesznek részt, ugyanakkor az Magyar Kábelkommunikációs Szövetségen keresztül a legkisebb kábelszolgáltatók is képviseletet kapnak. Ezen kívül az elmúlt hetekben az IVSZ számos kis szolgáltató felvételéről szavazott.
CW: Mennyire különül el az IVSZ-en belül az egyes, tevékenység szerinti tagozatok munkája? Hol, milyen területeken, milyen pontokon van létjogosultsága a megosztásnak, illetve hol nincs?
KSzG: Számos átfedés van. Az ezekben rejlő szinergiákat a jövőben igyekszünk egyre inkább kihasználni. Példaként jelölném a szerzői jogi munkacsoportot, amelynek a tevékenysége (például az üreshordozó jogdíjak tekintetében) szinte valamennyi tagozat tevékenységét érinti. Az IVSZ-ben a tevékenység szerinti tagozódás mellett létezik egy másik, a vállalkozások mérete szerinti tagozódás is. Ezekben a tagozatokban (Mikro és Start-up, KKV, Nagyvállalati, Multinacionális) a különböző tevékenységet folytató vállalkozások igyekeznek a méretükből fakadó kérdéseket közösen megvitatni, megoldani.
