Kevés a tehetséges fejlesztő, ennek ellenére a jelenlegi 12,9 trillió dollárról (ami a globális GDP 17,1 százalékát teszi ki), a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően 2025-re 23 trillió dollárra nőhet a globális digitális gazdaság értéke. A digitális transzformáció szempontjából legfejlettebb országok listáját az Egyesült Államok vezeti, Magyarország a 30. helyen áll a rangsorban, állapítja meg a kínai mobileszköz-gyártó legújabb felmérése.
Intelligens kapcsolatok
Ötödik éve vizsgálja az országok digitális transzformációjának fejlődését a GCI Index, idén már 79 országot vettek górcső alá. Az index kialakítása során 40 különböző indikátort elemeznek a Huawei Technologiesnél, hogy meghatározzák a fejlődést az infokommunikációs beruházásoknál a technológia alkalmazása, a felhasználói élmény és a piaci fejlődés területén. Az elmúlt öt évben a GCI többek között nyomon követte az infokommunikációs infrastruktúra fejlődési trendjeit, valamint a digitális érettség és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot is. Az egyes országok digitális transzformációjának állását rangsoroló listában 20 ország került az élenjáró, 37 az alkalmazkodó és 22 a kezdő kategóriába.
Az idei tanulmány azt vizsgálta, hogy az országok hogyan használják/telepítik a szélessávú hálózatokat, és hogyan fektetnek be azokba a technológiákba, amelyek az ipar, a városok és a kormányzatok digitális átalakulását hajtják. A kutatás öt fő területen - mobilszélessáv, adatközpontok, felhő, big data és IoT - nézi az IKT-befektetések és felhasználásuk gazdasági hatását, amelynek során az egyenletben új, hangsúlyos elemként jelenik meg a mesterséges intelligencia.
- Az elemzés is arra világít rá, hogy a mesterséges intelligencia az egyik következő nagy technológia, amely paradigmaváltást hozhat a gazdasági és ipari tevékenységekben, mondta Su Wei, a Huawei Technologies műszaki igazgatója az infokommunikációs roadshow-n. - A tanulmány szerint a különböző iparágak mind a négy kulcstechnológiában alkalmazzák a mesterséges intelligenciát azért, hogy a jelenlegi kapcsolataikat intelligens kapcsolatokká alakítsák, és hogy új üzleti modelleket, termékeket és szolgáltatásokat alakítsanak ki.
A legjobbak sem tudják
Ahhoz, hogy hatékonyan és nagy léptékben lehessen használni a mesterséges intelligenciát, az egyes országoknak három egyenlően fontos építőelemet kell rendbe tenniük: a számítási teljesítményt, a jelölt adatokat és az algoritmusokat. A GCI egyik alindexe emellett azt is megmutatja, mennyire áll készen egy ország a mesterséges intelligencia alkalmazására. Ez három területen alapul: számítási képesség, amely magában foglalja az adatközpontokat és a felhőt; a jelölt adatot; valamint az algoritmusokat (szoftverfejlesztők és MI-befektetés). Robusztus IKT-infrastruktúrájuknak köszönhetően mindhárom területen a legfejlettebb országok járnak az élen, de még ők is messze vannak attól, hogy teljesen ki tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, ugyanis az országok mindhárom csoportjában nagy kihívást jelent a tehetséges MI-fejlesztők hiánya.
Ezért egyfelől újra kellene gondolniuk a kormányoknak az oktatási rendszereiket, hogy azok jobban felkészítsenek a jövő munkahelyeire, amelyeket már a mesterséges intelligencia határoz meg. Másrészt el kellene kezdeni az egészséges, együttműködő és nyitott MI-ökoszisztéma kiépítését, hogy vonzzák, és képesek legyenek megtartani a tehetségeket.
A GCI 2018-as jelentése olyan országokban állapított meg jelentős GDP-növekményt, amelyek az IKT-infrastruktúra fejlesztésére és alkalmazására koncentráltak. Azok az országok, amelyek kevésbé proaktívan vettek részt a fejlesztésekben, rosszabb eredményeket értek el. A tanulmány szerzői megjegyzik, attól függetlenül, hogy egy ország hol helyezkedik el a GCI-rangsorban, az egypontos előrelépés a GCI listáján akár 2,1 százalékos versenyképességi növekedést, 2,2 százalékos innovációs növekedést és 2,3 százalékos produktivitási növekedést is jelenthet az egész gazdaságban.
Néhány ország akár három ponttal is tudta javítani GCI-eredményét az elmúlt év során, a szélessávú lefedettség javításával, a sávszélesség növelésével vagy a felhős tárolás és adatfeldolgozás fejlesztésével. A 2017-es jelentésben a GCI új egyenlőtlen növekedési trendet fedezett fel, melyet Matthew Effectnek neveztek el. Eszerint az élenjáró országok infokommunikációs infrastruktúra-befektetései olyan előnyökhöz juttatják az érintett nemzeteket, hogy pozíciójuk később megtámadhatatlan lesz.
