Egyre inkább összhangba kerül a digitális és a fizikai világ az alkalmazottak, partnerek és vásárlók számára. A technológia a jövőben minden üzleti tevékenységbe beágyazódik, mondta David Cearley, a Gartner alelnöke a vállalat Orlandóban megrendezett Symposium/ITxpo rendezvényén. A floridai eseményen a piackutató cég csokorba szedte a 2018-ban érvényesülő tíz legfontosabb technológiai trendet.
Mesterséges intelligencia
Egészen 2025-ig számottevően fogják ösztönözni a digitális projekteket a mesterséges intelligenciának a döntéshozatalt javító, az üzletfejlesztést támogató és a felhasználói élményt magasabb szintre emelő lehetőségei. Egy nemrégiben készült kutatás szerint bár a megkérdezett szervezetek 59 százaléka még mindig csupán információkat gyűjt mesterségesintelligencia-stratégiájának kialakításához, a többiek már jelentős előrehaladást értek el az MI-megoldások tesztelésében és bevezetésében.
Jelenleg főként a speciális feladatokra (például nyelvek megértésére vagy járművek vezetésére) optimalizált algoritmusokra épülő gépi tanulási, úgynevezett szűkített mesterségesintelligencia-alkalmazások vannak használatban.
Appok és elemzések
Néhány éven belül minden új alkalmazás és szolgáltatás tartalmazni fog valamilyen mértékben mesterséges intelligenciát. Az MI észrevétlenül fut majd a háttérben sok elterjedten használt alkalmazásban, és teljesen új appkategórák alapjául fog szolgálni fejlett analitikai és intelligens feldolgozási folyamatokat valósítva meg, melyeknek köszönhetően jelentősen javul a felhasználói élmény.
Az okos appok új, intelligens közvetítő réteget hoznak létre az emberek és az informatikai rendszerek között, alapjaiban alakítva át a munkavégzés körülményeit és a munkahelyi környezeteket, ahogy azt már most is megtapasztalhatjuk a virtuális vásárló asszisztenseknél. Az intelligens appokra Cearley szerint nem a hús-vér alkalmazottakat helyettesítő megoldásokként kell tekinteni, hanem mint az emberi tevékenységek hasznos kiegészítőire. Itt van például a stratégiailag igen fontos kiterjesztett analitika technológiája, amely gépi tanulást használ az adatelőkészítés automatizálására és az üzleti összefüggések feltárására.
Okoseszközök együttműködése
Az okoseszközök mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak az intelligensebb interakcióhoz az emberekkel és a környezettel. Egyes okosberendezések nem létezhetnének a mesterséges intelligencia nélkül, míg a többiek olyan meglévő eszközök (például kamerák), amelyeket mesterséges intelligencia tesz még hatékonyabbá. Ezek az eszközök félautomatikusan vagy automatikusan működnek felügyelet nélküli környezetben, meghatározott ideig, adott feladat végrehajtására (ilyen például a robotporszívó).
Ám a technológia fejlődésével a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyre több berendezésben jelenik majd meg az egészségügyi okoseszközöktől kezdve az automatikus betakarítást végző mezőgazdasági robotokig. Elterjedésükkel a különálló berendezésekből egymással együttműködő eszközök lesznek. Az új működési modellben több eszköz dolgozik majd együtt önállóan vagy emberi felügyelet mellett.
Digitális ikrek
Valós rendszer digitális megvalósítása a digitális iker. A dolgok internete területén a digitális ikrek valós objektumokhoz kapcsolódnak, és információt szolgáltatnak azok állapotáról, reagálnak a változásokra, javítják a működés hatékonyságát, és értéket teremtenek. Becslések szerint 2020-ra 21 milliárdnyi hálózatba kapcsolt végpont és szenzor lesz majd világszerte, amelyekhez több milliárdnyi digitális iker tartozik.
Használatukkal dollármilliárdokat jelentő üzemeltetési, karbantartási és javítási költség lesz megtakarítható, valamint lehetőség nyílik az IoT-eszközök működésének optimalizálására. Rövidtávon a digitális ikrek segítenek a vagyonkezelésben, igazi előnyeik azonban a működési hatékonyság növelésében, valamint a termékek használati módjának és tökéletesítési lehetőségeinek feltérképezésében bontakoznak majd ki.
A felhőből a peremekre
Az edge computing esetében az információk feldolgozása, valamint az adatgyűjtés és -szolgáltatás az információforráshoz közel zajlik. A kapcsolódási és késleltetési problémák, a szűk adatátviteli keresztmetszetek és a peremrendszerekbe épített kiterjedtebb funkcionalitás miatt előnyösebb lehet az elosztott megoldások alkalmazása. A vállalatoknak érdemes edge-dizájn elemeket beépíteniük informatikai infrastruktúrájukba, különösen, ha kiterjedt IoT-hálózattal rendelkeznek.
Bár jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a felhőalapú és a pereminformatika egymással versengő megközelítések, ez a koncepciók alapvető félreértelmezése, olvashatjuk a Gartner jelentésében. Az edge informatikai modellben a tartalom és a feldolgozás közelebb kerül a felhasználókhoz/eszközökhöz, vagyis a hálózat pereméhez. A felhő olyan rendszer, amelyben az informatikai szolgáltatásokat internetes technológiák segítségével nyújtják, de ez nem zárja ki a nem központosított szolgáltatásokat. A két megközelítés együttes alkalmazásakor a felhőt szolgáltatásorientált modell felépítéséhez használják, míg a pereminformatika kézbesítés típusú modellt valósít meg, lehetővé téve a felhőszolgáltatáshoz nem kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetését.
Társalgási platformok
Ezek a rendszerek képesek egyszerű válaszadásra (milyen lesz ma az időjárás?), és bonyolultabb műveletekre is (például asztalfoglalásra egy belvárosi pizzériában). Idővel ennél összetettebb feladatok ellátására is használhatóak lesznek, például szóbeli vallomások begyűjtésére bűncselekmények tanúitól, majd ezek alapján a gyanúsított fantomképének elkészítésére. Egyelőre komoly problémát jelent a társalgási platformok esetében, hogy használóiknak igen strukturált módon kell kommunikálniuk, ami gyakran okoz frusztrációt.
Magával ragadó élmény
A kiterjesztett valóság, a virtuális valóság és vegyes valóság technológiák alapvetően változtatják meg azt, ahogyan az emberek interakcióba lépnek a digitális világgal. A társalgási platformokkal kombinálva ezek a technológiák magával ragadó felhasználói élményt valósítanak meg. Az elkövetkező öt évben a Gartner szerint a hangsúly a vegyes valóságon lesz, amelynek használója úgy lép interakcióba a digitális és való világbeli objektumokkal, hogy közben fenntartja jelenlétét a fizikai világban.
Blokklánc
Egyes alkalmazásoktól és szereplőktől független nyilvános, elosztott és decentralizált főkönyv a blokklánc, amely egymást nem ismerő felek között is lehetővé teszi üzleti tranzakciók megbízható lebonyolítását. A technológia teljes iparágak megváltoztatását ígéri, és bár főként pénzügyi lehetőségeiről esik szó, alkalmazására sor kerülhet többek között a kormányzati szektorban, az egészségügyben, a tartalomterjesztésben és az ellátási láncokban. Jelenleg azonban sok blokklánc-technológia még kiforratlan és igen kevéssé szabályozott.
Eseményvezérelt megközelítés
Olyan jelentős állapotok vagy állapotváltozások tartoznak az üzleti események körébe, mint például a megrendelések teljesítése. Egyes üzleti események vagy azok kombinációja valamilyen speciális beavatkozást igényel, ezeket nevezik üzleti pillanatoknak. A legtöbb konzekvenciával járó üzleti pillanatok azok, amelyek több felet - partnereket, ügyfeleket, alkalmazásokat - érintenek.
A mesterséges intelligencia, az IoT és más technológiák megjelenése folytán az üzleti események gyorsabban detektálhatóak és részletesebben elemezhetőek. A vállalatoknak az eseményvezérelt gondolkodást digitális üzleti stratégiájuk részévé kell tenniük. A Gartner felmérése szerint az üzleti események valós idejű észlelése 2020-ra a digitális üzleti megoldások 80 százalékának kötelező funkciója lesz, és az új üzleti ökoszisztémák 80 százalékának támogatnia kell az eseményfeldolgozást.
Folyamatos és adaptív kockázatértékelés
A digitális vállalkozások összetett és állandóan változó biztonsági környezetet hoznak létre. Az egyre fejlettebb eszközök alkalmazása növeli a fenyegetettséget. Folyamatos, adaptív kockázat- és bizalomértékelés teszi lehetővé a hatékony védelmet nyújtó, valós idejű, adaptív válaszadást eredményező döntéshozatalt. A hagyományos, felügyeletre, nem pedig bizalomra épülő biztonsági technológiák nem lesznek működőképesek a megváltozott digitális világban. Az infrastruktúra- és peremvédelem nem biztosítja a pontos észlelést, és nem véd a belülről indított támadások ellen. Ehhez emberközpontú védelemre és a biztonsági szempontok messzemenő figyelembevételével végrehajtott fejlesztésekre van szükség.
