A 18 évesnél idősebbek csak így vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mivel a bankkártya méretű, a biztosított személyi adatait digitális formában tartalmazó új egészségügyi kártyák alapján lehet csak elszámolni az ingyenes családorvosi vagy kórházi szolgáltatásokat, illetve az árkedvezményes gyógyszereket az országos egészségbiztosítási pénztárnál (CNAS).
A román média jelentései szerint sok helyütt gondot okozott a kártyák aktiválása. Az áttérés a CNAS kirendeltségeinél is sorállást okozott, mert - bár több mint 14,3 milliót kiosztottak - még mindig több mint 800 ezer biztosítottnak nem sikerült kézbesíteni az egészségügyi kártyáját.
Sürgősségi ellátáshoz nem, családorvosnál, szakorvosnál, gyógyszertárban viszont kötelező a kártya használata. A szakorvosok hasznosnak tartják az új dokumentumot, mert rávezethetők a páciens betegségei és a kezeléséhez használt gyógyszerek, a beteg kérésére az is, hogy halála után kíván-e szervdonor lenni. Voltak visszaélések, főleg a gyógyszerek felírásakor, de a kártyával ezek kiküszöbölhetők, mert rajta lesznek a biztosított adatai – mondta az M1 reggeli műsorában Jeszenky Géza, gyergyószentmiklósi belgyógyász.
Hasznos a kártya a betegbiztosítási illeték kifizetésének nyomon követése szempontjából is: a munkavállalók általa ellenőrizhetik, hogy munkaadójuk valóban befizette-e a biztosítási járulékot, korábban nagyon sok esetben ugyanis csak a kórházban derült ki, hogy az alkalmazottnak nincsen biztosítása. Az Országos Biztosítási Pénztár közleménye szerint az egészségügyi szolgáltatásokra azok is jogosultak, akiknek valamilyen okból még nincs a kezükben a kártya. Ehhez igazolást kell kiváltaniuk a biztosító pénztártól, és a kártya megérkezéséig azzal helyettesíthetik.
Egyelőre azonban komoly fennakadásokat okoz a betegellátásban az egészségügyi kártyák alkalmazása – hangzott el az M1 reggeli riportjában. A romániai család-és szakorvosok azzal szembesültek, hogy nem működik a kártyaleolvasó rendszer, a konzultációra jelentkező páciensek kártyáit aktiválni sem tudták az új programmal.
Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosító pénztár igazgatója az M1 reggeli műsorában azt mondta: a rendszer egy több éves folyamat végpontjaként mostanra készen áll, sőt, az orvosi szolgáltatók három hónapig tesztelhették is a magyarországi taj-kártyánál komplexebb eszközt, amely már ott volt a biztosítottaknál. A szakember határozottan cáfolta azt is, hogy a kártyát a lakosság fele nem kapta meg, mint mondta, eddig 14 millió plasztiklapot juttattak el a biztosítottakhoz, 500 ezer pedig még várja a gazdáját.
A szakember hangoztatta, az elektronikus kártyának kettős szerepe van: a rendszer felismerheti, azonosíthatja tulajdonosát, és az illető beleegyezésével az egészségügyi állapotával kapcsolatos információkat is. A biztosítotti státust is egyértelműen jelző eszközzel a biztosított el is fogadja, validálja azokat a szolgáltatásokat, melyekben részesült, így kizárt, hogy valaki fiktív szolgáltatást számoljon el, visszaéljen annak értékével – hangsúlyozta az igazgató.
Ha a rendszer akadozik vagy nem használható, a szolgáltatónak lehetősége van 72 órán belül elszámolni a szolgáltatást – tette hozzá Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosító pénztár igazgatója az M1 reggeli műsorában.
