Nem számoltam utána, de elhiszem az IVSZ-nek: a magyar GDP közel 10 százalékát az infokommunikációs szektor generálja. Valószínűleg mindenki, aki ezt az újságot forgatja, így vagy úgy részese ennek (ezúton is köszönöm, a nemzetgazdaság nevében), de van az IT-üzletágnak egy jelentős szegmense, melyről valahogy minduntalan elfeledkezünk, és amely jóval magasabbra is tolhatná ezt a 10 százalékot - ez nem más, mint a játékipar. Sokmilliárd dolláros éves forgalom mellett a játék már nem játék, ideje lenne itthon is komolyabban venni.
A játékfejlesztők és játékkiadók kicsit olyanok, mint a belgák a régi viccben, akik hát hova is álljanak? A szórakoztatóipar számára a számítógépes játék (vagy hogy a világszerte jóval komolyabb bevételeket generáló játékkonzolokat se zárjuk ki: a videojáték) túlságosan technikai, az IT szemszögéből nézve pedig túl komolytalan - mindkét ellenérv vagy inkább ellenérzés teljesen irracionális, de a lényegen mit sem változtat: a játékipar páratlanul erőteljes társadalmi ellenszélben dolgozik, annak dacára, hogy világszerte hatalmas, és egyre nagyobb üzletet jelent.
Íme egy egészen aktuális példa: az április utolsó napjaiban megjelent Grand Theft Auto IV című játék egy hét alatt 500 millió dolláros bevételt termelt a Microsoft Xbox 360 és a Sony PlayStation 3 játékkonzoljain - ezzel pedig nem csupán minden korábbi játékot körözött le, de a legnagyobb mozifilmeket is. A filmiparban ugye rég megszokott dolog a bemutatók ügyes időzítése, de ez volt az első alkalom, amikor már egy játék megjelenésével is számolni kellett, hiszen a Grand Theft Auto IV megjelenése utáni napokat a mozik forgalma is megsínylette. Ez persze inkább csak a dolog aktualitása miatt érdekes, hiszen a Grand Theft Auto IV sikere kiugró példa. Ettől függetlenül a játékipar erősödése folytatódik: az NPD Group jelentése szerint a 2007-es konzolos játékeladások közel 18 milliárd dollárt termeltek, s ez kis híján kétszerese a 2006-os forgalomnak. És semmi nem utal arra, hogy megtorpanna ez a fejlődés.
De mennyiben érint ez minket? A hazai játékeladások kérdése külön téma lehetne (oldalakat lehetne megtölteni a - főleg PC-n megkerülhetetlen - kalózjátékok piacromboló hatásának boncolgatásával), de legyen elég annyi, hogy már legalább nem vagyunk minden nemzetközi kiadó szemében "roe", azaz "rest of Europe". Vannak hazai képviselettel rendelkező kiadók vagy éppen helyi forgalmazók, akik akár milliós összegeket is ölnek abba, hogy a hazai vásárlók minél több játékot érhessenek el magyar nyelven is. Külső szemlélő számára ez talán nem is tűnik olyan nagy dolognak, pedig az, már csak a tendencia miatt is.
Ami viszont az egész IT-szektor számára érdekesebb, az az a kérdés, hogy a hazai játékfejlesztés miért nem húzóágazat a húzóágazaton belül? Hiszen Magyarország szinte a játékfejlesztés hőskorától kezdve képviselteti magát a piacon, és semmi kétségünk nincs afelől, hogy a hazai fejlesztők kötelékeiben számtalan nemzetközi színvonalú szaktudással bíró grafikus vagy programozó dolgozik. Világos az is, hogy a hazai fejlesztőcsapatok nemzetközi színvonalon dolgoznak - hogy milyen jelentős is a hazai játékipar, azt jól mutatta a tavaly első alkalommal Budapesten megrendezett Game Developers Forum sikere, illetve a rendezvény idei folytatása iránti érdeklődés is.
Azt azonban világosan kell látni, hogy a játékfejlesztés alá nem csupán a PC-s vagy konzolos "nagy" játékok (az ún. AAA - triple A - címek) tartoznak. Ide sorolhatunk minden játékos alkalmazást a mobiljátékoktól kezdve a kis kézi konzolokra - Nintendo DS, Sony PSP - szánt alkotásokig, sőt a közösségi oldalakra írt egyszerű kis játékokig mindent. Hogy az utóbbi mekkora üzlet, azt jól példázza az Activision (a tavaly decemberben bejelentett Activision-Vivendi Games fúzió óta ez a legnagyobb fejlesztő és kiadóvállalat) vezetője, Bobby Kotick közelmúltban tett kijelentése, miszerint a játékipar egészére nézve a következő évek legnagyobb kihívását a Facebook közösségi oldal (és társai) jelentik - pontosabban ezek rém egyszerű minijátékai: ez az online játékfejlesztésre szakosodott programozók és webdizájnerek új generációját hozhatja el.
Hosszasan lehetne folytatni a listát, de nem kell különösebben érvelni amellett, micsoda lehetőségeket rejt az IT egésze számára az erősödő játékipar. A "nagy játékok" fejlesztési költségei az utóbbi években valóban az egekbe szöktek (a már említett Grand Theft Auto IV három és fél éves fejlesztési periódusa 100 millió dollárt emésztett fel, és ez éppenséggel ötszázszorosa a legendás Doom (1993) 200 ezer dolláros büdzséjének), de a játékipar egésze sokkal több részből áll, és mindenkinek jut lehetőség. Igazán lecsaphatnánk rájuk.
