Ali Shah: Az Ericsson több mint 135 éves, nem ez az első eset, amikor kemény versenytársakkal kell szembenéznünk. A metódus ma is ugyanaz, mint korábban volt: a változásokat, az inflexiós pontot kell figyelni, és minderre a stratégia szintjén kell válaszolni. Esetünkben a nagy változást az jelenti, hogy az emberek mellett egyre nagyobb számban kapcsolódnak össze a tárgyak is. Tíz év múlva várhatóan 50 milliárd végpont működik hálózatba kötve, azaz megvalósul a hálózatba kapcsolt társadalom.
CW: Az Ericsson jobb válaszokat tud adni ezekre a kihívásokra, mint a versenytársai?
A.S.: Megfelelő stratégiával, kiváló szakemberekkel és óriási tapasztalattal rendelkezünk. Ez mindennek az alfája és ómegája. Állandóan szem előtt tartjuk megrendelőink, az infokommunikációs szolgáltatók legújabb igényeit, amelyek csak magas szintű kutatás-fejlesztéssel elégíthetők ki. Elkötelezettek vagyunk a kutatás-fejlesztés iránt, nem véletlenül ruházunk be oly sokat erre a területre, így például a magyarországi K+F központba. Úgy tervezzük a befektetéseinket, hogy a születő új termékek tökéletesen megfeleljenek a szolgáltatók, illetve a felhasználók egyre bonyolultabb igényeinek. Ne felejtsük el: a távközlési szolgáltatásban rendkívül magasak az elvárások. Néhány perces szolgáltatáskimaradás sem megengedhető. És ebben nemcsak a szolgáltatónak, hanem a rendszerszállítónak is óriási a felelőssége. Az Ericsson sok-sok évtizede sikerrel oldja meg ezt a feladatot.
CW: Melyek a legfontosabb elvárásaik a kutató-fejlesztő központokkal szemben?
A.S.: Tehetségekre mindig óriási az igény! Kiváló kapcsolatokat ápolunk több magyar egyetemmel, valamint az akadémiai szektorral. Különböző projekteken dolgozunk együtt, és ennek számos pozitív hozadéka van.
CW: Igaz, még rövid ideje van Budapesten, de hogyan ítéli meg a magyar mérnököket?
A.S.: Vitathatatlan, hogy a magyarok kiváló eredményeket értek el a tudományos életben. Semmi kétség, a mai generáció is képes ilyen jó teljesítményre. Örömmel dolgozom egy ilyen tehetségekben bővelkedő szervezetben. Egy terület, amit fejleszteni szeretnék, hogy ügyfeleinknek, részvényeseinknek vagy más fejlesztőknek érthetően, élvezetesen tudjuk elmagyarázni innovatív ötleteinket. Különösen fontos ez a hálózatba kapcsolt társadalom korában, amikor egyre bonyolultabb, szofisztikáltabb eszközökkel kell megismertetni a felhasználókat. Célom, hogy az Ericsson Magyarországnál dolgozó - technológiában igencsak jártas - mérnökök egyre több előadást tartsanak, és rutint szerezzenek a nyilvános szereplés terén is.
CW: Az Ericsson évek óta vállalkozik rá, hogy a távközlési társaságok hálózati infrastruktúrájának felügyeletét is átvállalja. Mennyire sikeres a menedzselt szolgáltatási üzletág?
A.S.: A globális piacon egyértelműen sikerekről számolhatok be. Egyaránt fókuszálunk az infrastruktúra létrehozására, menedzselésére, valamint az alkalmazások kialakítására, hiszen mindhárom hozzátartozik a hálózatba kapcsolt társadalom építéséhez. Így tesszük lehetővé, hogy ügyfeleink, a szolgáltatók, azzal foglalkozzanak, ami valóban a feladatuk, azaz előfizetőik igényei szerint optimalizálják kínálatukat. A közép-európai piacokért nagy küzdelem folyik. Ebben a térségben a piacok nagyon telítettek, így a szolgáltatóknak egyre versenyképesebb ajánlatokkal kell megjelenniük, hogy ügyfeleik számát, illetve bevételeiket növeljék. Az Ericssonnak megvannak a legjobb emberei és eszközei, hogy ebben a folyamatban segítséget nyújtson az operátoroknak.
CW: A mobiltársaságok megkezdték 4G/LTE hálózatuk építését. Látszik már a mobilvilág jövőképe?
A.S.: A mobiltechnológiáknak különböző generációik vannak, amelyek folyamatosan fejlődnek, most a 4G jelenti a csúcsot. Jelenleg több 4G-technológiával is találkozhatunk; az terjed majd el széles körben, amelyikkel a legolcsóbban lehet a hálózatokat kiépíteni, illetve a legalacsonyabb szolgáltatási árakat lehet elérni. Éppen ezért oly fontos a szabványosítás. A 3GPP-ben is a szabványosítás az egyik fókuszpont. Számos iparági elemző szerint ebből a szempontból az LTE az egyértelmű nyertes. Általánosságban elmondható, hogy folytatódik a 4G rendszerek evolúciója, a hálózatokba egyre több intelligenciát építenek, ezzel összefüggésben a mainál magasabb szintre kerül a teljesítménykontroll, illetve nő az energiahatékonyság. A mobilitás és a szélessávú kommunikáció terjedése, a hálózatba kapcsolt társadalom ma még alig, vagy egyáltalán nem látható üzleteket teremt.
CW: Melyek az elkövetkező néhány év fő elvárásai a mobilhálózatokkal szemben?
A.S.: A középpontban a gép-gép kommunikáció áll. Alapkövetelmény, hogy bármit bármivel össze lehessen kapcsolni. Rendkívül fontos a zavartalan használat. Ne felejtsük el, a mobilhálózatok több generációja él együtt. A felhasználót cseppet sem érdekli, milyen technológia van a háttérben, a szolgáltatók és a rendszerszállítók feladata, hogy mind a hálózat, mind a készülékek oldaláról zavartalan legyen a működés, a használat. A szolgáltatások folyamatos fejlődéséről sem szabad megfeledkezni. Jó minőségű hang-, adat- és képátvitel csak csúcsminőségű hálózaton képzelhető el. Ehhez pedig a szolgáltatónak szállítói garanciákra van szüksége. Mi megadjuk ezt a garanciát az ügyfeleinknek. Megjegyzem, az Ericsson nem csupán a mobilitásban, hanem a fix-mobil konvergenciában hisz. A technológia pedig lehetővé teszi, hogy az operátorok egyetlen konvergens architektúrával szolgálják ki az összes vezetékes és mobilkommunikációs igényt.
