Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói olyan rendszert fejlesztettek ki, amely atomvékony félvezetők segítségével képes adatokat továbbítani. A félvezető 100 ezerszer vékonyabb, mint egy papírlap, és rendkívül energiatakarékos, mivel a kutatók szerint nem ad le hőt.
A kutatók szerint ez az első félvezető, amely sikeresen demonstrálta az információhordozók - a számítógépekben az adatokat szállító részecskék - ilyen szintű hatékonyságát. A projekt kutatásvezetője, Matthias Wurdack szerint a technológia a pazarló energiafogyasztás csökkentésével potenciálisan utat nyithat a számítástechnika fenntartható jövőbeli növekedése felé.
"A számítógépek már most is a globálisan rendelkezésre álló összes villamos energia mintegy 10 százalékát használják fel, ami hatalmas pénzügyi és környezeti költségekkel jár, és az előrejelzések szerint a számítástechnika iránti növekvő igény miatt 10 évente megduplázódik. Mivel az energia előállítása, tárolása és szállítása mindig költségekkel jár, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő légszennyezést és éghajlatváltozást, rendkívül fontos, hogy a fenntarthatóbb jövő érdekében csökkentsük az áramfelhasználásunkat" - mondta Wurdack.
A kutatók most továbblépnek a projekt következő fázisába, amely a technológia tranzisztorba való beépítéséből áll - közölte az ANU.
Világszerte félvezetőhiány van, ami számos iparágat érintett, az autóipartól az okostelefonokig. Például az autógyártók a világjárvány kezdete óta a hiány miatt kénytelenek csökkenteni a kibocsátásukat. A Ford például mintegy 700 ezer járművet veszített el, amelyek gyártását 2021 második negyedévére tervezték, míg a General Motors azt nyilatkozta, hogy a félvezetők hiánya miatt keletkező veszteségek akár 2 milliárd dollárt is elérhetnek.
Az egyetem ugyanakkor egy új kutatóközpontot is indított, amely a "releváns, szilárd és helyes" technológiai politika kialakítására összpontosít. A Tech Policy Design Centre a technológiai politika közös megtervezésén fog dolgozni az üzleti szférával, a kormányzattal, a civil társadalommal, a politikai döntéshozókkal és a tudományos körökkel - fejtette ki az ANU, ahol úgy vélik, hogy a technológiapolitika négy területre fog épülni: emberek, hatalom, demokrácia és adatok.
Az egyetem közölte, a központ azt fogja kutatni, hogy ki az adatok tulajdonosa és kinek van engedélye azok felhasználására. A technológiai óriások növekvő befolyását és hatalmát, az online jogokat és biztonságot, valamint a félretájékoztatás, dezinformáció és a külföldi beavatkozás hatását a demokráciára szintén vizsgálják.
