A tintasugaras nyomtatók ugyanolyan kontrasztos dokumentumokat adnak ma már, mint a lézernyomtatók.
Nagyon sokat fejlődött a normál papírra történő tintasugaras nyomtatás, de azért ez még mindig nem mondható el nyugodt lélekkel. A lézernyomtatók a festékpor erősen fedő jellegéből adódóan még mindig kontraszt és élénkség előnyt élveznek a tintasugarasokkal szemben. Utóbbiak folyékony tintája valamelyest mindenképpen beszivárog a papír rostjai közé, ami csökkenti a kontraszt hatást és a telítettséget. Ez az különbség azért nem tetemes, inkább az olyan járulékos körülmények számítanak, hogy a lézernyomatok jobban bírják a postázás kihívásait, a legközönségesebb papíron sem maszatolódnak el a nedvességtől.
A kombinált tintapatronokat használó színes tintasugaras nyomtatók üzemeltetése drágább, mint a különálló patronokkal feltölthető modelleké.
Teljesen logikus feltételezés, hogy ha egy kazettában több alapszín - jellemzően a cián, bíbor, sárga - van, akkor szükségszerűen nem egyszerre fogynak el és a kazetta cseréjével több-kevesebb maradék tinta is a szemétbe kerül. Nem lehetne tehát kérdéses, hogy a különálló patronok a gazdaságosabbak, hiszen itt nincs feleslegesen kidobott tinta. Ez bizony csak bizonyos feltételekkel igaz!
Ha egyhuzamban rengeteget nyomtatunk és csak cseréljük a patronokat, akkor a legtöbb nyomtatónál valóban jól jövünk ki a különálló tintákkal. Azonban a valóságban nem egyvégtében használjuk a nyomtatót, hanem igény szerint, egyik nap egy tucat fotó, mondjuk öt nap szünet, megint egy kisadag fotó vagy dokumentum, és így tovább. A ki-be kapcsolás vagy akár hosszas nyugalmi állapot után a nyomtató szervizfutamba kezd és rutinlégtelenítést és tisztítást hajt végre a fej beszáradását elkerülendő. Ehhez egyszerűen a fej alá rejtett törlőszivaccsal nyeleti el a drága millilitereket, akkor is, ha utána 100 oldalt nyomtatunk, és akkor is, ha egyet. Minden leállás pazarlással jár hát, ami összességében rendszertelen otthoni jellegű használat esetében felemésztheti a patronok kapacitásának mintegy 20 százalékát is.
Minél kisebb a patronok kapacitása, minél jobban elaprózzuk nyomtatási feladatainkat, annál kevésbé használhatjuk ki a különpatronos megoldás elvileg gazdaságos voltát, csupán kényelmetlenséget nyerünk, gyakrabban kell patront cserélgetnünk.
Ne reméljünk takarékosságot 25000 forintos készülékektől, ha igazán spórolni akarunk, akkor válasszunk nagyobb masinát, nagyobb tankokkal. Az is igaz ugyanis, hogy minél több alapszínnel és minél nagyobb kapacitású tankokkal dolgozunk, annál többet takaríthatunk meg külön patronokkal.
Idegen eredetű tinta automatikusan érvényteleníti a nyomtató garanciáját
Közkeletű hiedelem, hogy automatikusan érvényteleníti a tintasugaras nyomtatók garanciáját, ha kiderül, hogy nem eredeti, hanem utángyártott vagy újratöltött festékpatronnal használták. Ez így bizonyosan nem igaz, a gyártók nem határolják el magukat automatikusan a garancia érvényesítésétől, csupán nem vállalnak semminemű felelősséget mások termékének (ez esetünkben az idegen tinta) minőségéért. Ha vizsgálatuk kideríti, hogy a meghibásodás nem rendeltetésszerű használatnak, vagy a nem eredeti tinta minőségének róható fel, akkor természetesen nem tartoznak mások hibájáért jótállni.
A kérdés inkább az, milyen mértékben áll fenn a veszély, hogy valóban kárt okozhatunk a nyomtatóban? Amennyiben olyan nyomtatónk van, ahol a tintapatronban megtalálható, így csere során kidobásra kerül maga a nyomtatófej is, akkor nem járhatunk túl rosszul. Ha nem jönne be az alternatív gyártmány, csak vásárolnunk kell egy eredeti patront és mivel az egy új fejet is tartalmaz, minden rendben lesz. Ilyen konstrukció a legtöbb kisebb HP modell, a legkisebb Canon készülékek és minden Lexmark nyomtató. Közös jellemzőjük, hogy nem színenként cserélhetők patronjaik, a három alapszín és a fekete egy blokkban foglal helyet.
Az Epson minden esetben fix fejet alkalmaz és a nagyobb HP és Canon készülékekben is ilyeneket találunk, ami már más kockázatokkal jár. Ilyen esetekben a tintapatron lényegileg csak tintát tartalmaz, rövid élettartamú fejet nem. Vagyis ha nem megfelelő a tinta és eltömíti a fúvókákat, az nem jön helyre a tintapatron cseréjével. A tartós fej cseréje legtöbbször drágább, mint az egész nyomtató, ami ennek folytán a kukában fog kikötni, de csinálhatunk belőle kenyértartót is. Érdemes meggondolni hát, hogy próbáljunk-e szerencsét alternatív termékekkel. Ha próbát tennénk, semmiképpen se a legolcsóbb távol-keleti terméket válasszuk, hanem egy ellenőrizhető, helyi hírnévvel rendelkező gyártót, tapasztalatok után érdemes fórumokon kutakodni.
Hogy mennyire éri meg minőségben, kapacitásban és élettartamban az „utánzatok" használata, az már egy másik kérdés.
Mindig olcsóbban üzemeltethető a lézernyomtató, mint a tintasugaras
Ez a nézet stabilan tartja magát, de az utóbbi egy-két évben már nem jelenthetjük ki ilyen egyértelmű határozottsággal. Általában, ha a belépő árszintű vagy nagyobb lézernyomtatók és belépő tintasugarasok költségeit vetjük össze, akkor a lézernyomtatók nyernek. Ha azonban feljebb megyünk egy szinttel, akkor találhatunk fejlett tintasugaras nyomtatórendszerrel rendelkező modelleket, melyek takarékosan dolgoznak. Léteznek százezer forint alatti, mégis négy forint körüli monokróm lapköltséggel dolgozó tintasugaras berendezések, míg egy hasonló árú kompakt lézernyomtató költségei 6-7 forintra rúgnak. Hasonlóképpen az irodai kategóriában rontja a lézeres nimbuszt a gélnyomtató technológia, mely a tintasugaras egy vállfajának tekinthető, mégis lézernyomtató szintű költségeket hoz kisirodai kategóriában is.
Elmondható tehát, hogy eredeti megállapításunk nem minden kategóriában és esetben igaz és a tintasugaras nyomtatás fejlődésével a helyzet csak fokozódhat.