Egy a millió közül

A digitális fényképezőgépek a képeket pixelekből, vagyis meghatárotott színű képpontokból építik fel. A felvétel minősége tehát leginkább a gyakran elhangzó, megapixelnek nevezett értéktől függ, ami megmutatja, hány millió darabból állítja össze a képet a kamera. Az 1 megapixeles kép mérete hozzávetőleg 1280×960 pixel, ami fotónyomtatón kinyomtatva 10×15-ös képnek felel meg. (A nyaralásból származó felvételeket számítógépükön nézegető felhasználók közül kevesen tudják: noha ilyen "alacsony" felbontású fényképezőgépeket szinte már nem is lehet kapni, a legtöbb monitor esetébent ez is bőven elég lenne, hiszen az nem is képes ennél többet megjeleníteni.)

A Rice University kutatói az Amerikai Optikai Egyesület 90 éves születésnapján, október 11-én mutatják be forradalminak tűnő felfedezésüket. A képkockánként több millió fénypont rögzítése helyett az új technológia mindössze egyetlen fénypontot (pixelt) vesz fel, csakhogy többezerszer egymás után. Richard Baraniuk, az egyetem professzora elmondta, hogy a módszer kulcsa az úgynevezett fehér zaj, melyet a televíziók képernyőjéről mindenki jól ismerhet egy-egy adásszünet idejéről. Hála a néhány éve már kidolgozott magasabb matematikai módszereknek, a véletlenszerűen felvett mintákból a technológia egy okos szilíciumlapka és az egyetlen szenzor segítségével már koherens képet tud alkotni.

Baraniuk és társa, Kevin Kelly professzor elkészítették a felvevő első működőképes modelljét, mely mindössze egy mikroszkópikus tükörrendszerrel és az említett fotodiódával dolgozik. A jelenleg használt kamerák többmillió fotodiódával operálnak, itt a tükörrendszer baktérium-méretű elemeinek száma rúg többszázezerre. A kutatók mindenesetre azt állítják, módszerük sokkal hatékonyabb a napjainkban elterjedt technológiánál. Állításukat egy hét múlva a igazolhatják a New York-i Rochesterben tartott Frontiers in Optics 2006 rendezvényen.