Mindinkább személyre szabottá válik majd az egészségügyi ellátás a jövőben. A viselhető digitális eszközök és a rájuk épülő fitnesz-, illetve egészségügyi alkalmazások, a hálózatra csatlakozó távgyógyászati és beültetett eszközök elterjedésével mind több, az egészségügyi ellátás javításában és optimalizálásában hasznosítható, személyes adat fog rendelkezésünkre állni. Becslések szerint ez az adattömeg egy átlagember élete alatt akár az 1 millió gigabájtot is elérheti majd – ami 300 millió könyv információtartalmának felel meg.
De amilyen nagy lehetőség ez az egészségügy számára, olyan nehéz a viselhető eszközökről érkező, folyamatosan növekvő és változó adatfolyam integrálása, összevetése és elemzése az egészségügyi dolgozók által hagyományosabb alkalmazásokban rögzített adatokkal, a klinikai kutatások eredményeivel, vagy például egy adott páciens egyedi géntérképével. Mindehhez rendkívül jól méretezhető és biztonságos, világszerte elérhető információs platform szükséges, amely egészségügyi kérdésekben gyors és megalapozott döntésekhez segíti az embereket – mutatott rá az IBM két hete, amikor bejelentette, hogy Watson Health néven új üzletágat hozott létre, és elindította hasonló nevű felhőszolgáltatását.
Orvosi tanácsok a felhőből
A baltimore-i központú Watson Health üzletág feladata, hogy az IBM kognitív, analitikai, biztonsági és felhőalapú megoldásaira építve hozzásegítse az orvosokat, a kutatókat és a biztosítókat a naponta keletkező, hatalmas mennyiségű, személyes egészségügyi adat új és értékes betekintést adó elemzéséhez. Az Apple, a Johnson & Johnson és a Medtronic az elsők között kezdte használni a Watson Health Cloud szolgáltatást.
Biztonságos és fejlett analitikai képességeket felvonultató felhőplatformot fog adni az IBM szolgáltatása az Apple HealthKit és ResearchKit fejlesztőkészletéhez és orvosi kutatási keretrendszeréhez, beleértve az egészségügyi adatok támogatását is – a biztonságos tárolástól kezdve a sokrétű elemzésig –, amelyek a végfelhasználók iOS-alapú digitális eszközein futó appokból érkeznek.
Emellett az IBM – a két cég üzleti alkalmazások terén meglévő együttműködéséhez hasonlóan – a HealthKit eszközeivel olyan iOS-alapú, vállalati wellness-alkalmazásokat is fejleszt, amelyekkel a szervezetek szorosabban együttműködhetnek munkavállalóikkal az egészséggel kapcsolatos igények kezelése terén, legyen szó krónikus betegségről vagy a fitnesszel összefüggő elvárásokról.
A Johson & Johnson olyan intelligens személyiedző-rendszereket fejleszt az IBM-mel, amely a komolyabb műtétek előtt álló vagy azokat követően felépülő pácienseket fogja tanácsokkal és mérésekkel segíteni a helyes életvitel kialakításában és fenntartásában. Az alkalmazások a Watson Health Cloud kognitív képességeit fogják hasznosítani, és a páciensek mobileszközökről érhetik majd el a szolgáltatást.
A Medtronic a cukorbetegek számára fejleszt megoldást az IBM felhőplatformján, amellyel a kezelés nagymértékben személyre szabható lesz. A megoldás a Medtronic különböző digitális orvosi eszközeiről, például inzulinpumpákról és cukorszintmérőkről beérkező adatokat elemezve dinamikus módon tanácsokkal fogja ellátni a pácienseket és orvosaikat a cukorbetegség jobb menedzseléséhez.
Személyes hálózat
Már az év elején, a januárban Las Vegasban megrendezett International CES konferencia felhozatala sem hagyott kétséget afelől, hogy a viselhető, internetre csatlakozó egészségügyi eszközök mind több fejlesztő és szállító képzeletét ragadják meg. A palettát olyan különlegességek színesítik, mint az okos cumisüvegek, a bőrre ragasztható, szenzoros izomtapaszok és a fitnesz füldugók – utóbbiak zenét is játszanak, miközben a kocogás sebességét és a szívverést is mérik.
Ugyancsak a mobilitás – az okostelefonokra és tabletekre készülő alkalmazások –, valamint ezzel összefüggésben az adatbiztonság és az integráció kérdése állt a Berlinben április közepén lezajlott conhIT 2015 konferencia fókuszában, amelyen 14 ország 388 szállítója mutatta be az egészségügy számára fejlesztett IT-megoldásait.
Nyitott az e-egészségügyi újításokra a lakosság is, legalábbis az A&D Medical megbízásából a Harris Poll által készített felmérés (Connected Health Study) szerint, melynek során a megkérdezettek 56 százaléka mondta, hogy viselhető és hálózatra csatlakozó digitális eszközön keresztül megosztaná orvosával a vérnyomást, fizikai aktivitást – a nemi életet leszámítva –, testsúlyt, étrendet, gyógyszerszedést, alvás- és látásminőséget bemutató adatokat.
Ha a lakosság élénken érdeklődik a viselhető digitális eszközök iránt – az Egyesült Államokban a fogyasztók 45, Európában 32 százaléka mondta, hogy vásárolni szeretne ilyen eszközt –, a vállalatok még nagyobb lehetőséget látnak bennük. A Forrester által múlt év végén megkérdezett informatikai és üzleti vezetők 68 százaléka jelentette ki, hogy prioritásként kezeli a viselhető eszközök használatában rejlő lehetőségek mérlegelését.
A viselhető technológia vonzerejét a Forrester szerint az adja, hogy a szervezetek felismerték, alkalmazásával egyszerre javíthatják működésük hatékonyságát és a felhasználók – ügyfelek, partnerek, munkavállalók – élményét. Szem előtt kell azonban tartaniuk, hogy ez a történet nem a hardverről, hanem az alkalmazásokról és szolgáltatásokról szól, amelyeket viselhető eszközeiken a felhasználók mobil helyzetekben érhetnek el. A Ralph Lauren Polo Tech okosinge, amelyet a piacelemző cég példaként hoz fel, az OMsignal technológiájával többek között folyamatosan méri viselőjének szívverését.
A Forrester szerint a viselhető eszközök a jövőben olyan hálózatot fognak alkotni, amely folyamatosan monitorozza az ember életfunkcióit és aktivitását, és a mért adatokat elemző, összefüggésbe helyező alkalmazásokkal, szolgáltatásokkal személyre szabott visszajelzéseket ad felhasználójának.
Legfrissebb előrejelzésében (Worldwide Quarterly Wearable Device Tracker) az International Data Corporation (IDC) is arra számít, hogy a viselhető eszközök piaca idén 45,7 millióra bővül, ami a tavalyi évhez képest 133,4 százalékos növekedésnek felel meg. A piacelemző cég szerint évi átlag 45,1 százalékos bővüléssel a piac mérete 2019-ben már el fogja érni a 126,1 millió darabot.
Idén az olyan, ún. okos viselhető eszközök iránti kereslet fog lendületet adni a piacnak, amelyek harmadik féltől származó appok futtatására is alkalmasak. Az IDC ebbe a kategóriába sorolja például az Apple Watch, a Motorola Moto 360 és a Samsung Gear okosóráit. Míg 2014-ben összesen 4,3 millió darab okos viselhető eszköz talált gazdára világszinten, addig idén ez a szám 25,7 millióra szökhet fel a piacelemző cég szerint, ami nem kevesebb, mint 510,9 százalékos növekedést hozna. A másik csoportba tartozó, alapszintű – azaz harmadik féltől származó alkalmazásokat nem futtató – viselhető eszközök piaca idén 30 százalékkal 15,4 millió darabra nőhet.
Nem meglepő módon a csuklón viselhető digitális eszközök – okosórák, -karkötők és -pántok – a legnépszerűbbek, az évtized végéig ezek alkotják majd az értékesített eszközök több mint 80 százalékát. Feljövőben vannak azonban az ún. moduláris eszközök, amelyek a test más részein viselhetők, ezek egyszerűbbek és olcsóbb is az előállításuk, ugyanakkor jól működnek az adott alkalmazás céleszközeként. A harmadik legnagyobb kategóriát az okos ruházati cikkek – ingek, zoknik, kalapok és cipők – alkotják az IDC szerint, majd az okos szemüvegek következnek, amelyek első körben az üzleti alkalmazásokban terjedhetnek el. Végül a piacelemző cég az okos fülhallgatókat említi, amelyek – az okos ruházati cikkekhez hasonlóan – szintén megjelentek az egészségügyi és fitneszalkalmazásokban.
Betegápolástól az egészséggondozásig
Drága, sokak számára megfizethetetlen szolgáltatások, hosszú várólisták, hullámzó színvonalú ellátás – az egészségügy megannyi országban óriási problémákkal küzd. Itt az ideje, hogy a kormányok és a szolgáltatószervezetek újraértékeljék az egészségügyi ellátás szolgáltatási modelljeit az alapul szolgáló kompetenciákkal együtt, és stratégiai döntéséket hozzanak velük kapcsolatban – hívja fel a figyelmet az IBM Institute for Business Value tanulmánya (Healthcare 2015 and Care Delivery).
A szerzők szerint a hatékonyság növelése érdekében többek között a lakosság aktív bevonására, felelősségtudatának erősítésére is szükség lesz. Hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy jobb döntéseket hozhassanak életmódjukat illetően, mert az nagymértékben kihat egészségi állapotuk alakulására. A koszorúér-szűkület kialakulása az esetek mintegy 80 százalékában megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne megfelelő étrend, kellő testmozgás és a dohányzás elhagyása mellett.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében ez az arány 90, míg a rákbetegségek esetében 30-70 százalék az orvosi szaklapokban hivatkozott kutatások szerint. Az egészségügyi szolgáltatásokra fordított költés több mint felét éppen az ilyen krónikus betegségek kezelése emészti fel.
Sokat segíthetnek a viselhető eszközök és a rájuk épülő alkalmazások az egészséges életmódra való áttérésben. Noha sokak számára ez is komoly kihívást jelent, a jelekből ítélve mégis könnyebbnek ígérkezik, mint egy-egy ország teljes egészségügyi rendszerének átfókuszálása a betegellátásról a megelőzésre, az egészséggondozásra.
