A vállalatnak dolgozó mérnökök, kibernetikusok, matematikusok, számítógépes szakemberek és pszichológusok mind részt vettek abban az érdekes kutatásban, amely a fáradtsági szint érzékelését célozta. Az egyik leghatékonyabb technológia az arcra irányított infravörös kamerával vizsgálja, hogy a vezető milyen gyakran pislog, illetve egy-egy alkalommal milyen hosszan tartja csukva a szemét. Szükséges esetben a sofőrt figyelmeztető hang riasztja.
Másik hatékony módszer az elektro-enkefalográf (EEG) használata, illetve a dinamikus vezetési értékek, mint például a fékezések és gyorsítások karakterisztikájának kiértékelése. Intő jel, ha a sofőr egyre nagyobb időközönként mozdítja meg a kormányt. A sindelfingeni kutatók vizsgálatai azt is kiderítették, hogy az egyes megoldások igazán eredményesen csak egymással párhuzamosan működnek, külön-külön egyik sem éri el a kívánt hatást. A Mercedes Benz új technológiája erre a felismerésre épül, eredményességéhez pedig hozzájárul az egyéni vezetési stílus tárolása, a napszak és az aktuális közlekedési helyzet, valamint az utazás hosszának figyelembe vétele.
Elektromos impulzusok segítik az ébren maradást
A komolyabb balesetek nagy részét okozza az úgynevezett mikroalvás, vagyis azok az apró figyelemkiesések, amelyeknek hatására a reakcióidő vészesen megnő. Ehhez nem is feltétlenül szükséges, hogy a sofőr szeme lecsukódjon, ugyanis ebben az állapotban az agy csak lassan, vagy egyáltalán nem dolgozza fel a szemből érkező ingereket. A sötétség és a monotónia nagyban erősítik ezt a hatást, és a szakemberek szerint 4 órányi folyamatos vezetés már 50 százalékkal megnöveli a reakcióidőt.
További probléma, hogy Nyugat-Európában sokan küzdenek éjszakai alvásproblémákkal - egyedül Németországban 800 ezren -, de Kanadában is minden negyedik ember alszik napi 6 óránál kevesebbet. Ez szintén növeli vezetés közben a mikroalvás esélyét, ami tulajdonképpen a fáradt szervezet önvédelmi reakciója.
