Akár egy hullámvasút, olyan pályát járt be az elmúlt nyolc hónapban a kriptovaluták árfolyama. Január közepén az összességében 823 milliárd dollárra becsült piac 200 milliárdra esett vissza, sőt egyes kriptovaluták még ennél is nagyobb mértékben veszítettek értékükből. Azóta voltak időszakok, amikor megállt a csökkenés, és időszakosan 20-30 százalékot is nőtt az árfolyam (legutóbb augusztusban), a trend azonban még mindig csökkenő. A jelenség fő oka a szabályozás hiánya. Egyelőre nem született döntés arról, hogy pontosan minek is tekinthető a kriptovaluta, lehet-e pénzügyi eszközként kezelni, vagy hasonlóképpen kereskedni vele, mint például az arannyal vagy az olajjal. A késlekedésben kulcsszerepet játszik a pozícióit féltő pénzügyi lobbi. Mindazonáltal a kriptovaluta-piac - mai állapotában - nem jelent kockázatot a pénzügyi rendszerre. (Összehasonlításképpen: a 200 milliárd dolláros piac értéke mindössze az egyötöde a legértékesebb tőzsdei vállalat, az Apple tőkekapitalizációjának.) Jelenleg 2000 kriptovalutával kereskednek a tízezernél is több kereskedési rendszeren, közülük mindössze 18 tőkeértéke haladja meg az 1-1 milliárd dollárt.
- Meggyőződésem, hogy a kriptovaluták mögött álló blockchain a jövő technológiája. Annyira meg fogja változtatni az informatikát és az üzleti világot, mint annak idején az internet tette. A blokklánc-technológia visszahozhatja a transzparenciát, a megbízhatóságot az üzleti életbe, és adott esetben a valós idejű elszámolást is, függetlenül attól, hogy ez dollárban vagy bármi másban történik. Már a nagy cégek is - mint például az IBM - saját fejlesztésekbe, új pénzügyi szolgáltatási ökoszisztémák kialakításába fogtak. A blokklánc fokozatosan terjed, és apró lépésekben válik majd mindennapjaink részévé - fogalmaz Pataki Gábor, a CoinBroker.hu alapítója.
A szkeptikusok leginkább a technológia lassúságát hozzák fel ellenérvként. A kritika nem légből kapott, ám az újonnan megjelenő blokkláncalapú rendszerek tranzakciós sebessége lényegesen meghaladja a Bitcoinét vagy az Ethereumét. Itt van például a Zilliqa, amely másodpercenként 2500 tranzakció elvégzésére képes, de vannak már ennél gyorsabb blokkláncalapú kísérletek is.
És mi a helyzet a biztonsággal? Időről időre jelennek meg olyan hírek a sajtóban, hogy sok százmillió dollárnyi kriptovalutát loptak el. A szakértő szerint ezek mind emberi mulasztásból fakadtak. Egyetlen esetben sem a technológia hiányossága állt a háttérben - legalábbis a napvilágra került csalások esetében. A technológia tehát rendkívül biztonságosnak tekinthető, és a ráépülő rendszerek folyamatosan fejlődnek.
Saját fejlesztés helyett
Tény, hogy a kisebb cégek nem tudják megfizetni a horribilis fizetésekért dolgozó blokkláncfejlesztőket. Így aztán egy startup vagy kis- és középvállalat nem foghat saját blokkláncalapú fejlesztésekbe. Várható azonban, hogy belátható időn belül egyre több olyan üzleti megoldás születik, amelyhez viszonylag olcsón és könnyen lehet csatlakozni.
A kriptovalutát elfogadó BitPay.com megoldása például rendkívül könnyen, programozói tudás nélkül illeszthető a weboldalba. (A BitPay 1 százalék jutalékért átváltja a kriptovalutát dollárra/euróra, ami másnap megérkezik a cég bankszámlájára.) Ma még ugyan nincs számottevő forgalmi értéke annak, ha egy webshop kriptovalutát is elfogad, a lehetőség felkínálása azonban komoly marketingértékkel bír.
A legfrissebb kutatások szerint az Egyesült Államokban a 25 év alatti korosztály 17 százaléka birtokol már kriptovalutát, és minden bizonnyal más országok fiataljai körében is egyre népszerűbbé válik a decentralizált, biztonságos, központi irányítórendszer nélkül működő világ. A cégeknek tehát - stratégiájuk megalkotásánál - feltétlenül figyelembe kell venniük a jövő generációjának igényeit.
Kriptovaluta-választási szempontok
A megfelelő kriptovaluta kiválasztása előtt célszerű alaposan tájékozódni a piacon. Ebben segítséget nyújt a bitgur.com oldal. A szakértő szerint fontos szempont a tőkekapitalizáció, azaz az adott kriptovaluta tőkeértéke és napi forgalma, amelyek minél nagyobb értéket érnek el, annál kisebb kilengések várhatóak az árfolyamban. Ezután következhet a szóba jöhető kriptovaluta white paperének alapos áttanulmányozása, amiből az is kiderül, hogy pontosan kik állnak mögötte. A kriptovaluta-projektekre hatványozottan igaz, hogy sikerességüket nem az összegyűjtött tőke, hanem a csapat tudása és tapasztalata határozza meg.
A kibocsátott kriptovaluták száma korlátos, erről programozásuk gondoskodik. Ennek megfelelőn a Bitcoinból például 2140-re 21 millió darab lesz a piacon (jelenleg 17 millió darab van forgalomban). Noha az előre meghatározott szabályrendszerek szerint folyamatosan képződnek a kriptovaluták, olyan a rendszer, hogy minél többen bányásszák, azaz minél többen adnak számítási kapacitást a hálózathoz, annál kevesebb keletkezik belőlük. Ma nagyjából 3800 darab Bitcoin keletkezik naponta. Ezt a mennyiséget és az utalási költségeket osztják szét a decentralizált hálózat üzemeltetői között.
A második legnagyobb platform, az Ethereum képviselői más irányba szeretnének haladni. Céljuk, hogy ne a bányászok, hanem a felhasználók üzemeltessék a hálózatot. Az Ethereum azért is különleges, mert több mint 1000 kriptovalutát az Ethereum hálózatán keresztül bocsátottak ki, amelyek azon keresztül is működnek.
Jöhetnek az okosszerződések
- Mind a mai napig a tőkebevonás bevett gyakorlata a részvényjegyzés, és a részvényesek tulajdoni hányaduk arányában vehetnek részt a vállalat irányításában, illetve részesülhetnek a nyereségből. A blokklánc-technológiát érintő szabályozás életbe lépését követően megváltozik a helyzet. Virtuálisplatform-vállalatok jönnek létre, amelyeknél az irányítás, valamint az eredmény vagy akár a bevétel szétosztása okosszerződések alapján történhet. Másképpen fogalmazva: egy társaság alapító okirata egyenlő egy kriptovaluta white paperével. Az történik majd, megmásíthatatlanul, amit az okosszerződésekben leprogramoztak - vetíti előre a jövőt Pataki Gábor.
De vajon meddig kell erre várni? Pontos menetrendet természetesen senki sem tud mondani, különösen úgy, hogy nincs szabályozás.
- Jelenleg a Föld lakosságának mintegy 0,5 százaléka birtokol kriptovalutákat. Ez önmagában akár soknak is tekinthető, de ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államokban az emberek 40 százalékának van részvénye, akkor a 0,5 százalék - arányaiban - elenyésző. A kriptotőzsdéken tapasztalható élénk mozgás azonban már előrejelzi a jövőt. A validált forgalom alapján a legnagyobbnak számító Binance kriptotőzsdének például már 10 millió előfizetője van úgy, hogy a cég belső elszámolását és a rendszer indításához gyűjtött tőkét a binance token adta. A projekt különlegessége, hogy a Binance-t csak tavaly alapították, és tokenjeinek értéke 911 millió dollár. Mutassanak még egy olyan részvénytársaságot, amely ennyi idő alatt 10 millió "részvényest" szerzett! A Binance-en egyébként januárban volt egy időpillanat, amikor felfüggesztették a regisztrációt, mert előző nap 250 ezren regisztráltak - mutat rá Pataki Gábor.
ÚTTÖRŐK ÉS AGGODALMAK
A PwC globális felmérésében a megkérdezett cégvezetők 84 százaléka számolt be folyamatban lévő blokklánc-kezdeményezésről. A válaszadók ugyanakkor aggodalmaiknak is hangot adtak: véleményük szerint a szabályozási bizonytalanság és a bizalom hiánya a technológia üzleti elterjedésének legnagyobb akadálya. Jelenleg az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália számít a blockchain-fejlesztések élharcosának. A felmérés a blokklánc felhasználásában a pénzügyi szolgáltatások korai erőfölényét mutatja. A válaszadók szerint a három-öt éven belül növekvő potenciállal rendelkező ágazatok közé tartoznak az energia- és közműszektor, az egészségügy és a gyáripar.
- Egy jól megtervezett blockchain nemcsak a közvetítőket váltja ki, hanem csökkenti a költségeket, ugyanakkor növeli az üzleti folyamatok sebességét, hatókörét, átláthatóságát és nyomon követhetőségét. Az üzleti megtérülés vonzó lehet, ha a szervezetek megértik, mi a technológia felhasználásának végső célja, és ezt összeegyeztetik a tervezésükkel - mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási területért felelő cégtársa. - Itthon a blockchain felhasználása egyelőre csak pénzügyi területen, azon belül is az új innovatív startupok körében indult el, azonban nagyvállalati és állami felhasználása, illetve kiterjesztése más iparágakra még várat magára - tette hozzá.
Egyébiránt a Digitális Jólét Program megbízásából a Blockchain Kompetencia Központ megalkotta a magyarországi blokkláncstratégia tervezetét, amelyet várhatóan a közeljövőben tárgyal majd a kormányzat. Az anyag megvitatása, véleményezése folyamatban van.
