Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke pénteken sajtótájékoztatón számolt be az európai hírközlési keretirányelv várható változásairól, az irányelv brüsszeli vitája során kialakult helyzetről. A Bizottság eredeti javaslata az európai hírközlési keretirányelv felülvizsgálatára még 2007 őszén született meg, az azóta számos változtatáson átesett szöveget az Európai Parlament május 6-án szavazta meg. Az egyetlen probléma, hogy amíg az EU működésének sajátosságai miatt általában a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott kompromisszumos jogszabályi szöveget szokták elfogadni, addig most egy módosítást is elfogadtak a kompromisszumos szöveghez képest, miszerint előzetes bírósági végzés nélkül nem lehetne korlátozni az internethasználatot.
Június 12-én újabb mérföldkőhöz érkeznek: a Miniszterek Tanácsa ekkor tart zárószavazást az elektronikus hírközlési szabályozási csomagról. Elvileg elfogadhatja ugyan a csomagot, de általában ragaszkodnak ahhoz, hogy kompromisszumos javaslat szülessen, emiatt elképzelhető, hogy akár az egész egyeztetést is újból kell kezdeni. Amennyiben mégis elfogadnák a keretirányelvet, úgy 2010 végére módosulhatnak a nemzeti jogszabályok, és az idén ősszel megalakulhat az Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) - magyarázta Pataki Dániel. Ha a Tanács nem fogadja el a módosított szöveget, úgy ősztől újabb egyeztető szakasz kezdődhet, ebben az esetben leghamarabb 2011 közepére módosulhatnak a nemzeti jogszabályok, és a közös európai hatóság is csak 2009 negyedik negyedévében állhat fel.
Jó kompromisszum
Az NHH elnöke abban bízik, hogy júniusban elfogadják a szabályozást, mivel egy jó kompromisszumos szabályozást alakítottak ki, amelynek elfogadásával már az aktuális kérdésekre - spektrumgazdálkodás, újgenerációs hálózatok szabályozása - lehetne koncentrálni. A keretirányelv módosításában egyébként nincs drámai változás az eddigi szabályozáshoz képest, marad a jelenlegi versenyjogi szabályozás, mindössze a fogyasztók védelmét erősítik és a viszonylag gyenge nemzetközi hatóság felállítása mellett további jogosítványokat kaphatnak a nemzeti hatóságok is.
A fogyasztókat érintő leglényegesebb változtatás az lehet, hogy a jelenleg átlagosan nyolc napig tartó számhordozást egy napra kell a távközlési szolgáltatóknak leszorítaniuk, emellett elő kell segíteniük a fogyatékkal élők könnyebb hozzáférését is; a módosítás a személyes adatok fokozottabb védelmét és a kéretlen elektronikus levelek elleni fokozottabb védekezést is előírja. A szabályozási kérdések közül a szolgáltatókat az éritheti leginkább, hogy bizonyos feltételek mellett a hatóság kötelezheti a távközlési szolgáltatót, hogy a nagykereskedelmi üzletágát szervezze ki.
Vezeték nélküli szélessáv
Pataki Dániel ismertette az idei évben az NHH által vezetett Radio Spectrum Policy Group - az európai frekvenciagazdálkodó hatóságok csoportjának - az analóg televíziózásról a digitálisra való átállás során felszabaduló frekvencia felhasználására tett javaslatát is. A szervezet szerint a következő 5-8 évben nem várható, hogy kevés lesz a rendelkezésre álló frekvencia, mindenestre azt javasolják a Bizottság számára, hogy három spektrumban, a digitális átállás kapcsán felszabaduló 800 Mhz-es sávban, a 900 Mhz-es GSM, illetve a 2,6 Mhz-es sávban, európai szinten harmonizáltan tegye lehetővé a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások kiépítését. Erről a javaslatról szintén június 12-én, az előző csomaggal együtt dönthet a Tanács.
A legnagyobb esély az új európai roaming szabályozás elfogadására lehet, amelyről a Tanács külön szavaz majd. A szabályozásba bekerült az SMS kis- és nagykereskedelmi részről is, továbbá a nagykereskedelmi adatforgalom; a felhasználókat folyamatosan tájékoztatni kell majd arról, hogy milyen forgalmat bonyolítottak le. Az évente felülvizsgálandó szabályozás következtében tovább csökkenhetnek a különböző EU-tagországokban kezdeményezett, illetve fogadott hívások díja - tette hozzá Pataki Dániel.
