A Google a Chrome böngészőjének tervezésekor úgy döntött, hogy a szoftverfrissítéseket oly módon valósítja meg, hogy azokból a felhasználók tulajdonképpen semmit se vegyenek észre. Emiatt a Chrome a felhasználók jóváhagyása nélkül képes a háttérben letölteni, majd telepíteni a legújabb verziókat. A Google szerint ez a módszer annyira bevált, hogy nem is kíván rajta változtatni. "A szoftverfejlesztőknek komolyan fontolóra kellene venniük, hogy háttérben zajló frissítéseket alkalmazzanak, hiszen ez mind nekik, mind a felhasználóknak kedvez. Különösen az olyan gyakran támadott alkalmazások esetében, mint amilyenek a webböngészők, illetve az azokhoz készülő kiegészítők" - nyilatkozta még 2009-ben a Google egyik mérnöke.
Úgy tűnik, hogy a Chrome jó példával szolgált, mert egyre több gyártó kezdi alkalmazni ezt a technikát. Közéjük tartozik például az Adobe is, amely a Reader és az Acrobat alkalmazásaiban vezette be a háttérben zajló frissítéseket, igaz e programok esetében ezt a lehetőséget manuálisan kell engedélyezni. Mostanra pedig az is bizonyossá vált, hogy a felhasználói beavatkozást nem igénylő verzióváltásokra a Firefox 4 is képes lesz.
Alex Faaborg, a Firefox vezető fejlesztője elmondta, hogy a böngészőbe kerülő új frissítési eljárás az összes biztonsági hibajavítást automatikusan, a háttérben fogja telepíteni, de a kisebb verzióváltásokat is képes lesz lekezelni. Felhasználói jóváhagyásra egyedül a nagyobb verziócserék alkalmával lesz csak szükség, például akkor, amikor majd megjelenik a Firefox 4.5 vagy a Firefox 5. Fontos megjegyezni, hogy a Google-lel ellentétben a Mozilla lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy ez a háttérben futó frissítési mechanizmus kikapcsolható legyen, vagyis a jövőben is lesz mód arra, hogy mindenki eldöntse, mikor frissíti a Firefoxot.
"Úgy gondolom, hogy a felhasználók azokat az alkalmazásokat részesítik előnyben, amelyek nem zaklatják őket mindenféle részletkérdésekkel. Sok panasz érkezik hozzánk a Firefox jelenlegi frissítési mechanizmusával kapcsolatban. Az emberek szerint túl gyakran jelennek meg az új verziók, és azok között nem látják a különbséget (ami igaz is, hiszen sokszor biztonsági frissítésekről van szó)" - mondta Alex Faaborg.
Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy 21 napon belül az egyes alkalmazások hány százaléka kerül frissítésre a számítógépeken. A kutatás megállapította, hogy a legjobb helyzet a Chrome esetében tapasztalható, ugyanis három héten belül a böngésző példányainak 97 százaléka frissül. Ugyanez az arány a Firefox esetében 85 százalék, a Safari kapcsán 53 százalék, míg az Opera ebből a szempontból mindössze 24 százalékot ért el a felmérésben.
A hír testvéroldalunkon, a Computerworld biztonság rovatában jelent meg.
