A cikkek alaphangja ugyanaz lehet: az OSS-alkalmazások olcsóbbak (akár ingyenesek), birtoklási költségeik (TCO) kedvezőbbek. A helyzet annak ellenére sem változott gyökeresen, hogy a válság intenzíven csapkod körülöttünk. Csupán az elmúlt negyedév történéseit tekintve körvonalazódik komolyabb, stratégiai jelentőségű váltás: a kormányok hozzányúltak oktatási és informatikai költségvetéseikhez, s az önkormányzatok az utolsó lyukat keresik a nadrágszíjaikon. Ám ennek a statisztikákban mérhető jele majd csak fél év múltán jelentkezik. Az operációs rendszerek terén komoly részesedést rabolt az Apple iOS-a, így a Linux részesedésének lassú növekedése megtorpant, de a Windows 7 sem hagyja magát. Az OSS terén komoly jelentőséggel bír az Android (és a többi mobilrendszer) hatása is. A desktop területén lassan és fokozatosan csökkenhet a telepített Office-szoftvercsomagok uralma amiatt, hogy mind többen térnek át az ingyenes és előfizetős online alkalmazások használatára. A szoftver egyre inkább szolgáltatássá válik, s ez a nyílt alkalmazásokat fejlesztők és forgalmazók számára biztató jel lehet, de ennél semmi több.
Bizakodás után letargia
Európában már 2008-ban sokasodtak a biztató jelek; az év tavaszán, amikor az európai vita a Microsoft bírságáról folyt, az elemzői várakozások az OSS elterjedését jövendölték. Az Európai Bizottság végül is nem támogatta elég hathatósan azt az elképzelést, hogy a tagországokat arra sarkallják: intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. Az EU így nem lett hivatalosan a nyílt forráskód propagátora. Annak ellenére sem, hogy a szervezet a nyílt szabványú rendszerek mellett tette le a voksát, és létrehozta az Európai Interoperabilitási Keretrendszert, ajánlva, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon”. Ezért érthető az a letargia, amely az OSS táborát még tavaly is jellemezte.
– Európa csak szóban pártolja a nyílt forráskódot – állították egy New York Timesban megjelent hír nyomán, amely szerint az Európai Bizottság közbeszerzés nélkül tárgyal a 36 ezerre rúgó Windows-licencmegállapodások meghosszabbításáról. A vádakra az EB azzal válaszolt, hogy Brüsszel a legnagyobb felhasználója a nyílt forráskódú megoldásoknak Európában (ez igaz), az intézményekben használt 250-féle open source szoftverrel. Az uniós munkát támogató 1200 szerver mindegyikén nyílt forrású szoftverek dolgoznak. Tény, hogy az EU működésében nem vádolható elfogultsággal a tulajdonosi szoftverek javára. Az Európa Parlamentben még az is vitára adott okot, hogy az Adobe Acrobat Reader letöltési helyére mutató link jelent meg egy hivatalos oldalon, s öt képviselő ezt egy tulajdonosi szoftver reklámjának tekintette. De a másik oldal nem ír petíciót, hogy az EU bármely intézménye a Drupal tartalomkezelőt favorizálja, javasolja.
Nagy a nyomás az Európai Bizottságon, miként azt az ACTA-ügy is jól mutatja: a céges lobbik – amelyek mégiscsak a gazdasági erőt és az EU fejlődésének motorját adják –, valamint a média és a demokratikus csoportok irányából. Az EB azt a középutat keresi, miként lehet elérni, hogy a különböző iparágak gazdasági érdekei, a meglevő jogszabályok és tradíciók, illetve az innováció fejlesztésének érdekei egyformán érvényesüljenek, hogyan kedvezzen a médiában és a politikai képviseletben egyre nagyobb teret szerző, a hagyományos gazdasági modelleket támadó elképzeléseknek. Egyelőre az vélelmezhető, hogy fordulóponthoz érkezhet a vita a szabadságjogok, a szerzői és szabadalmi jogok, a tulajdonlás és a szellemi termékek felhasználása kérdésében. Az elmúlt másfél évtizedben ezek a kérdések újra és újra felvetődtek, s mind magasabb szinten termelték újra a problémákat. A felhasználók, alkotók (jogtulajdonosok), forgalmazók küzdelme más és más köntösben jelenik meg, s hosszú távon akkor lehet a felhasználó nyertese e harcnak, ha olyan alternatív üzleti modelleket lehet felmutatni, amelyek a konvergens iparágak minden résztvevője számára is elfogadhatók.
Sikertörténetek
Az immár 21. életévébe lépő Linux történetét sikertörténetnek is tekinthetjük. De ennek mérhetősége kétarcú. A SourceForge-on 3,4 millió fejlesztő 324 000 projektje érhető el, s mintegy 46 millió felhasználó töltött le nyílt forrású szoftvereket. A Githubon 1,37 millió fejlesztő 2,2 millió munkája, szoftverkódja érhető el. A fejlesztői oldalak webhasználati statisztikái azt mutatják, hogy a különböző Linux-kiadások részesedése 2011 júliusában került a csúcsra 5,3 százalékkal, de a Windows 7 és különösen az iOS erősödése miatt visszagyengült 2011 decemberére 4,9%-ra (w3schools, w3counter). Ezzel szemben a Netmarketshare 92,1 százalékos Windows-fölény mellett 1,6 százalékra teszi a Linux arányát. S ha belegondolunk abba, hogy a híradások szerint hány millió ázsiai, dél-amerikai, afrikai és európai használ nyílt forrású operációs rendszert, akkor ez a szám meglepően alacsony. Az OSS a statisztikák szerint nem lett a számítógépek favorizált operációs rendszere az elmúlt 20 év alatt, annak ellenére (vagy éppen azért) sem, hogy Linux-választékból nincs hiány. A Linux operációs rendszerek területén az Ubuntu vívta ki magának a desktopok között az első helyet, s a népszerű rendszer immár helyet követel magának az Android futtatására alkalmas mobiltelefonokon is. A Canonical legújabb fejlesztésében a telefont dokkolóba állítva a felhasználó elindítja az Ubuntu for Androidot, és a dokkolóhoz kapcsolt monitoron egy teljes értékű asztali környezetet kap. A kétmagos processzorú telefonba sűrített PC koncepciója a legizgalmasabb innovatív megoldások egyike lehet 2012-ben.
De amíg a desktopokon a Windows az úr, a szerveralkalmazások területén tartósnak ígérkezik az OSS fölénye. A webszerverek között az Apache részesedése 66,3 százalék, s a második helyezetté 18,4 (MS IIS). Az Open Source CMS Market Share Report jelentése szerint a webes tartalomkezelők között a Wordpress folytatja hódító útját a Joomla és a Drupal előtt. Talán nem véletlen, hogy a Microsoftot is a WordPress propagálói között találjuk, s ezt blogszerkesztője, a Windows Live Writer is támogatja.
Nem található arra széles körű felmérés, hogy a világgazdaság egészében az OSS-alkalmazások gazdasági értéke miként viszonyul a tulajdonosi szoftverek által uralt informatikagazdasági ökoszisztémához. Csak feltételezni lehet, hogy az informatikai ipar és fejlesztés jelenlegi struktúrájára komoly csapást mérne, ha a tulajdonosi szoftverek által generált bevételek megszűnnének, de az is látható, hogy az OSS-megoldások nélkül komoly zavarokra lehetne számítani az internet működésében. Például a Statistic Finland szerint a finn vállalkozások 79%-a használ OSS-technológiákat (jelentős részben úgy, hogy nem is tudja, hogy nyílt forráskódú rendszert használ, elég számára az ingyenesség). A Gartner felmérése szerint pedig a tulajdonosi szoftverek 80%-a tartalmaz nyílt forrású technológiákat. A Gartner tavaly jelentette azt is, hogy minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, annak szolgáltatásaira, funkcióira támaszkodik. Az IDC 2009-ben azt jósolta: az open source megoldásokból származó bevétel megháromszorozódhat 2013-ra. Ezt támasztják alá a hazai jelentések is, ugyanis a nyílt forráskódú termékek szolgáltatói is fellendülést várnak, bízva az open source technológiák rugalmasságában és a költségcsökkentés kényszerében.
Látható, hogy a rendszerek vevői – legyenek üzleti vagy magánfelhasználók – a legmagasabb „felhasználói élményt” keresik, tehát az ideológiák a tulajdonosi és nyílt forráskódú rendszerek versenyében visszaszorulóban vannak. Ez az élmény egyszerre jelentkezik az alkalmazás kínálta szolgáltatásokban, az árban és a megcélzott eredmény elérésének támogatásában. Ez vezetett ahhoz, hogy Németország külügyminisztériuma tavaly a Linuxról visszamigrált Windowsra, de e gondolat jegyében tart az Egyesült Királyság a nyílt forráskódú megoldások felé, annak ellenére, hogy a brit Cabinet Office kiadványa megjegyzi: „Az open source megoldások bevezetése nem ad és nem kínál gyors és könnyű win-win szcenáriót (…) és az open source sem minden esetben olcsó.”
Az OSS-megoldások szaporasága mellett az egységesülés irányát jelzi, hogy az egyedi fejlesztések eltűnőben vannak, mint azt a LinEx projekt sorsa is mutatja. A spanyolországi Extremadura autonóm terület leállította hét éve finanszírozott saját Linux-disztribúciójának fejlesztését. A LinEx Debian-alapú disztribúció volt, amely 85 000 gépet szolgált ki. De ezzel párhuzamosan Debiant telepítettek 40 ezer PC-re, amellyel Európában a második legnagyobb egységes OSS-vertikum lett a francia csendőrség (90 ezer) és München városa (9400) mellett.
Office-küzdelem
Az igazi küzdelem azonban napjainkban az Office-csomagok körül zajlik. Az árak és licencpolitikák ügyében komolyan egymásnak feszültek a felek. E kérdésben az ár feltehetőleg csak rövid távon állhat a kérdés középpontjában, a főbb szempont az, hogy mennyiben szolgálja a helyi informatikai ipar és a gazdaság érdekeit egy-egy IT-kultúra. A Datamonitor 2008-ban azt jelezte előre, hogy a szabad szoftverre fordított költség megduplázódhat a fejlett világ iskoláiban, különösen a támogatási, menedzselési kiadások terén. A kutatás maga nem tért ki arra – bár a tanárok pozitívan fogadták a felmérést –, milyen költségei vannak az átképzésének, az új tananyagok, tanmenetek elkészítésének, új oktatási módszerek kialakításának. Az iskola stratégiai terep, s ezt minden versenyző jól tudja, mert a diákkorban megszokott rendszerek használatán később nehézkes a változtatás.
Napjainkban leginkább az iskolák vannak szorult helyzetben, a megszorítások elérték az oktatási szektort. De a fejlődés mégis töretlen: Törökország nemrég indított egy hároméves programot az iskolák internetre kapcsolásáért, s a gépeken nyílt forráskódú szoftvereket használnak az e-learning alkalmazásokhoz. Az első fázisban digitális táblákat és 620 ezer laptopot helyeznek el a számítástechnikai laborokban és az oktatási hivatalokban. A rendszer úgy épül fel, hogy alkalmas legyen a távoktatásra is. Felkészülnek arra is, hogy mind a Pardus Linux, mind bármilyen tulajdonosi szoftverrel kompatibilis legyen a beruházás. A program második részében 10 millió tábla PC kerül a diákokhoz, ezeknek szintén képesnek kell lenniük mind a tulajdonosi szoftver, mind a Pardus futtatására. A szegénységből kovácsolnak erényt Romániában, ahol az egyetemek egyre komolyabb szintre jutnak el az OSS-rendszerek használatában.
A nyílt forráskód előretörése az eLearning rendszerek területén is mérhető. Ausztriában a kormányzat eLearning kompentencia-központot nyitott, hogy támogassa az iskolákban olyan eszközök, mint a Moodle és a SUSe Linuxra épülő Desktop4education, Server4education használatát.
Az Office-küzdelem az önkormányzatokban is zajlik. München polgármestere decemberben az EU-ban lobbizott a LibreOffice európai használata mellett. Helsinki az OpenOffice-ban találta meg a legjobb megoldást. A svéd közigazgatás 21 százalékát már nyílt rendszerek szolgálják ki, és a most folyó francia választási kampányban is téma lett a nyílt szoftverek helyzete. A spanyol statisztikai hivatal jelentése szerint a közhivatalok 90 és a cégek 75 százaléka használ szabad szoftvereket. Norvégia és Németország is létrehozott szabad szoftver kompetencia-központot, míg Brazília maga jelezte a nyílt forrású szoftverek komoly támogatását. Mégis ezen a területen a legjelentősebb támogató az Intel lehet, amely felvette a LibreOffice-t alkalmazás-áruházának kínálatába. Az elemzők szerint ezt a lépést azért tette a Microsoft korábbi szövetségese, mert a redmondi cég az ARM-architektúrákra is megjelenteti Windows 8-as rendszerét. Az Intel tagja lett a LibreOffice mögött álló The Document Foundation (TDF) tanácsadó testületének is. A cég az alternatív platformokon nem új játékos, MeeGo operációs rendszerét a Nokiával közösen fejlesztette ki. Most, hogy a finn cég szorosra fonja szövetségét a Microsofttal (és a MeeGo is Tizen néven fut tovább), az Intel is új utakat keres.
MeeGo, Bada, Android
Az a hatalmas fejlesztői potenciál, amit a mobilgyártók elértek a MeeGo, Bada és az Android fejlesztésében azt jelzi, hogy a nyílt forráskódú rendszerek közösségei megerősödtek, s magas minőségi szintre jutottak. A mobil alkalmazáséhség kedvet csinál a szoftverfejlesztőknek a munkához, s ebből az OSS-rendszerek is profitálnak. A Coverity utolsó jelentése szerint a nyílt forráskódú megoldások minősége semmiben nem marad el a tulajdonosi szoftvereké mögött.
Jöhet a Linux éve –, írta a Computerworld 2008-ban. De az idejét nem tudjuk. A széttagolt projektek, próbálkozások még nem értek egységes egésszé a különböző államokban. A komolyabb nyílt forráskódú programmal a Dél-afrikai Köztársaság, Brazília és Vietnam rendelkezik, de ők is többéves építkezés után még félúton tartanak. Olyan hírek, mint hogy Ukrajna nem akar tulajdonosi szoftvert használni, inkább a hitelképesség szintjére utal, és nem a szabadságfok mértékére.
A nyílt forráskódnak jövője van. És egyre nagyobb múltja.
