A tegnapi napon a Microsoft és az Európai Bizottság képviselői bejelentették, hogy hosszú vita után sikerült megegyezésre jutniuk a Windowsok részét képező beépített Internet Explorer ügyében indult trösztellenes eljárásban. A megállapodásuk alapján a redmondi szoftvercég szinte minden pontban engedett, így sikeresen elkerülte a 6 milliárd eurós bírságot.
Ennek értelmében három hónapon belül az XP, a Vista és a Windows 7 operációs rendszerek gazdáinak a gépein kopogtatni fog az úgynevezett böngészőválasztó képernyő, amely az alapértelmezettnek szánt alkalmazásról volt érdeklődni. Mindez a becslések szerint több mint 100 millió számítógépet fog érinteni a jövőben, s ezen belül is 30 millió rendszeren fog megjelenni az elkövetkező 5 évben.
A két fél megállapodása értelmében a sokat vitatott képernyőn 12 böngésző fog helyet kapni, azon belül is 5 lesz előtérbe helyezve: az Internet Explorer, a Safari, a Google Chrome, a Firefox és az Opera. Míg az AOL, a Maxthon, a K-Meleon, a Flock, az Avant Browser, a Sleipnir és a Slim a második vonalba szorul majd. Fontos még, hogy a korábbi javaslatoknak megfelelően az alkalmazások véletlenszerű sorrendben jelennek majd meg, így is biztosítva az egyenlő feltételeket. A Microsoft mindemellett vállalta még, hogy a külső gyártók számára biztosítani fogja a hozzáférést a népszerű termékeinek - Windows, Windows Server, Office, Exchange, SharePoint - a dokumentációjához, hogy így is segítse munkájukat.
Több sampon lesz
"Ez az internet jövőjének a győzelme" - kommentálta a megállapodást Jon vont Tezchner, a beadvány megfogalmazó Opera vezérigazgatója, majd később hozzátette: "A döntés mindemellett a nyílt web ünnepét is hozta, hiszen ennek köszönhetően az innováció is új lendületet kaphat."
"Mindez olyan, mintha bemennék a boltba és csak egy sampon közül választhatnánk. Mi lehetőséget adtunk arra, hogy a polcon más termékek is megjelenjenek, amelyekről immár mindenki tudni fog. Vagyis minden böngészőt szem elé helyeztünk, ami nagy lökést adhat a szabad versenynek" -nyilatkozta Neelie Kroes, az EU versenypolitikai biztosa a döntést követően. Míg mellettük Mitchell Baker a Mozilla első embere blogjában szintén üdvözölte a döntést, kiemelve, hogy a megvalósulás során az Internet Explorer így teljesen száműzhető lesz az operációs rendszerből.
Persze optimizmusukkal nem mindenki ért egyet. Ron White, a böngészőválasztó képernyő második vonalába szorul Maxthon szóvivője szerint az emberek többsége teljesen indifferens lesz a megoldás iránt. A Seattle Post-Intelligencer kérdésére a kenyérpirító példáját hozta fel. Érvelése alapján ugyanis az embereket nem érdekli a kenyérpirító, ők a pirított kenyérre vágynak, és teljesen lényegtelen számukra, hogy miként jutnak hozzá.
"Az átlag felhasználók továbbra is az Internet Explorert fogják választani, még akkor is, ha a többiek logója is megjelenik majd a képernyőn". Ezen ok miatt cégük nem is vár nagy lökést a képernyő megjelenésétől, hiszen előrejelzésük szerint maximum majd azok választják az ő megoldásukat, akik amúgy is érdeklődnek az alternatív böngészők iránt. "Nem fognak az emberek ezen töprengeni. S ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem gondolkodnak, egyszerűen nincs bennük semmi kíváncsiság" - zárta mondandóját.
Retteghet a Microsoft?
Érvelése után jogos lehet a kérdés, hogy vajon a böngészőválasztó képernyő megjelenése mennyire bolygathatja fel a piacot, illetve a Microsoftnak kell-e félnie annak a megjelenésétől? Habár ez a jövő kérdésére, de valószínűsíthető: hatása lesz a böngészők piaci súlyára, de eget rengő változások nem várhatóak. A redmondi szoftvercég ugyanis négy mentsvárban reménykedhet.
Egyrészt könnyen elképzelhető, hogy a böngészőválasztó képernyő egyáltalán nem jelenik majd meg. Mivel az a Windows Update szolgáltatásán fog érkezni, nem fog kopogtatni azon gépeken, ahol a felhasználók blokkolták a Microsoft frissítéseit, félve attól például, hogy a kalóz Windows rendszereiket így kiszúrják majd.
Másodszor mivel egy felugró ablakról van szó, ezért könnyen megtörténhet, hogy a felhasználók jelentős része nem fog vele foglalkozni, és gyorsan bezárja azt, mielőtt végigolvasná. Harmadrészt mivel sokan nem rendelkeznek mély informatikai ismeretekkel, és az Internet Explorer böngészőjén kívül más alkalmazásokat nem ismertnek, ezért Ron White érveléséhez visszakanyarodva valószínűleg nem fognak kísérletezni, és megtartják majd a már megismert (egyedül ismert) böngészőjüket.
Végül negyedsorban az sem zárható ki, hogy habár az adott felhasználó pontosan ismeri a rivális böngészőket, ő mégis marad az Internet Explorernél, mivel azt tartja a legjobb alkalmazásnak. S belegondolva ez sokkal szerencsésebb, mintha csak azért döntene ismeretlenül a Chrome mellett, mert ott van kedvenc keresőjének a neve, a Safari esetében végre Apple felhasználónak mondhatná magát, illetve ne adj isten operába járó emberként a norvég megoldást preferálná.
Végezetül érdemes még lejegyeznünk a böngészők jelenlegi piaci részesedését, hogy a böngészőválasztó képernyő megjelenése után valódi mérleget tudjunk vonni. A Net Applications globális felmérése szerint az Internet Explorer jelenleg 63,62 százalékos piaci részesedéssel bír, amely mögött a Firefox a második (24,74), a Chrome a harmadik (4,4), a Safari pedig a negyedik (4,37) helyet foglalja el. Ha a hazai piacot nézzük, akkor a Gemius adatai szerint Magyarországon megkérdőjelezhetetlen a Firefox népszerűsége (52,66 százalék), míg az Internet Explorer 39,05, a Chrome 4,31, az Opera 3,01, a Safari pedig 0,54 százalékon áll.
