Tavaly újabb komoly eredményeket produkált a blokklánc-technológia. A kiskereskedelemtől kezdve a szállítmányozási szektorig a legkülönfélébb iparágakban tevékenykedő szervezetek használják a technológiát a kihívások megválaszolására, valamint új piacok megszerzésére és új bevételi források kiaknázására.
Ilyen nagyszabású projekt például az IBM Australia közös kezdeményezése a Herbert Smith Freehills, Data61 és King & Wood Mallesons cégekkel az ausztrál nemzeti blokklánc (Australian National Blockchain, ANB) kialakítására. A konzorcium nagyvállalati osztályú blokkláncot tervez és épít, ez szolgál majd az ausztrál vállalatok blokkláncprojektjeinek gerincéül, egyúttal régi, széles körű problémára kínál megoldást: hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi a szerződéskötési folyamatot. Az ANB az okosszerződések ökoszisztémájaként működik majd.
A blokkláncot fejlesztő szakemberektől gyakran kérik a vállalatok, hogy segítsenek nekik előre jelezni a piaci változásokat, a versenytársak szándékait. Sokan kíváncsiak arra is, mit tartogat 2019 a blokklánc számára. Az alábbiakban hat olyan trendet ismertetünk, amelyek komoly hatással lesznek a technológia fejlődésére.
A blokklánc szép csendben elterjedtté válik. A mindennapi élet egyre több területén fognak találkozni az emberek a blokklánc alkalmazásával, sok esetben nem is tudva, hogy voltaképpen ezt a technológiát használják. A legtöbb alkalmazás valamilyen ellátási lánc lesz egy olyan élelmiszer-ökoszisztéma kialakítása érdekében, amely növeli a vásárlói bizalmat, javítja a biztonságot és a nyomon követhetőséget.
Akcióba lépnek a szabályozó hatóságok. A kormányhivatalok várhatóan világszerte állásfoglalásokat tesznek majd közzé, miközben a blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatások szabályozásán dolgoznak, és hosszú távú regulációs keretrendszereket alakítanak ki. Így ennél az elméletben határok nélküli technológiánál a határok komoly szerepet fognak játszani.
Kormányzati blokklánc-kezdeményezések indulnak. Kormányok által támogatott projektek megjelenésére számíthatunk, amelyek megadják majd az alaphangot. Ilyen kezdeményezés például a Debreceni Egyetem élelmiszerbiztonsági kompetenciaközponttá válása, valójában tudományos-üzleti összefogás az élelmiszerhamisítás ellen. Az intézményben iparági együttműködés keretében képezik ki az oktatói gárdát, továbbá közösen dolgozzák ki az oktatási anyagokat és tematikákat. A cél, hogy az egyetem rövid idő alatt nemzetközi kompetenciaközponttá váljon az élelmiszerbiztonság és nyomon követés területén.
Egyre képzettebbek lesznek a szakemberek. A kísérleti kezdeményezéseket nem különösebben nehéz megvalósítani, az élő tranzakciókat kezelő, több szervezetre kiterjedő, éles blokkláncrendszerek kifejlesztése azonban komoly szakértelmet, magas szinten képzett mérnököket igényel. Az újdonságokra nyitott szoftverfejlesztők közül várhatóan sokan fognak átnyergelni a blokklánc területére, hogy kihasználják a képzett szakemberek iránt megnövekedett igényt. A sokszínű, több területhez értő fejlesztői csapatok jelentősége itt is nagy lesz, hiszen különféle technológiákat, mint a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, az analitika stb. kell integrálni a blokklánccal annak érdekében, hogy a módszertanra épülő hálózatok komoly értéket teremtsenek a korai alkalmazóknak.
Kommunikáló blokkláncok. A jelenleg működő, ugyanazon technológiára épülő blokklánchálózatok általában elszigetelten működnek. De 2019-ben, ahogy a szervezetek integrálják meglévő rendszereiket és üzleti folyamataikat ezekbe a megoldásokba, szükség lesz a hálózatok összekapcsolására. Mindenki tudja, hogy a blokkláncok közötti együttműködés egy ponton elengedhetetlen lesz, a kérdés csupán az, hogy ez mikor és hogyan fog megvalósulni a megoldásokban. Az IBM dolgozik ezen a területen, és várhatóan az idén az együttműködés biztosítása már alapvető kérés lesz a konzorcium és az ügyfelek részéről. Ugyanakkor szabványokra feltétlenül szükség lesz e kihívás leküzdéséhez is.
Egyértelművé válnak a társulások. A szervezetek társulása ugyancsak kiemelt jelentőséggel bír majd a blokkláncmegoldások fejlesztésekor és alkalmazásakor. A társulások célja az együttműködés, ami nélkül a blokklánchálózatok növekedése és hatékony működése elképzelhetetlen. Csakhogy nem könnyű egy konzorcium vagy üzleti vállalkozás mobilizálása, amikor a megosztott adatok és az elosztott rendszerek felügyeletét megvalósító kormányzati modell megvalósítására vagy a termékfejlesztés felgyorsítására kerül sor.
A blokkláncrendszerek rendkívüli bonyolultsága miatt nagy szükség van komoly tapasztalatokra és szakértelemre akkor, amikor a fejlesztési projektek átlépnek a kísérleti fázisból a működőképes, éles állapotba. Azok a szakemberek és vállalatok lesznek képesek a társulások kezdeményezéseit sikerre vinni, amelyek jól ismerik a technológiát, és megvalósítottak már erre épülő projekteket.
