A New York Genome Center (NYGC) és az IBM bejelentették közös kezdeményezésüket, mely a genomikai orvoslás új korszakának beköszöntét jelentheti. Projektjük célja, hogy alkalmazott analitikával támogassa az agydaganatban szenvedő betegek genomikai kezelését. Ezért az IBM és a NYGC együtt teszteli Watson, a szuperintelligens számítógép különleges prototípusát, amelyet kifejezetten genomikai kutatásokhoz terveztek, hogy segítségével az onkológusok személyre szabottabb terápiákat kínálhassanak betegeiknek.
Az NYGC és orvosi társintézményei azt tervezik, hogy alaposan megvizsgálják és értékelik Watson képességeit, vagyis hogy mennyiben képes segíteni az onkológusoknak a személyre szabottabb kezelések kialakításában, glioblasztómások esetében. A glioblasztóma olyan agresszív és rosszindulatú agydaganat, amely évente 13 ezer ember életét követeli az Egyesült Államokban.
Bár már születtek jelentős felfedezések és a korábbinál jobban belelátnak a glioblasztómához hasonló daganatos betegségek genetikai hátterébe, egyelőre kevés beteg kap olyan személyre szabott kezelést, amely kifejezetten a rá jellemző rákmutációhoz alkalmazkodna. Nincs sem idő, sem eszköz arra, hogy a klinikák DNS-alapú kezelési lehetőségeket kínáljanak a betegeknek. Hogy képesek legyenek erre, ahhoz össze kellene kötniük a genetikai szekvenálás adatait az orvosi szaklapokban publikált felfedezések tömkelegével és a klinikai tapasztalatokkal – mindezt egy olyan korszakban, amikor az orvosi információk mennyisége ötévente megduplázódik.
Watson és az NYGC közös kutatási kezdeményezése arra törekszik, hogy felgyorsítsa ezt a komplex folyamatot, és hogy mintákat azonosítson a genom szekvenálásában és az orvosi adattömegben. Így olyan belátások születhetnek, amelyek közel hozzák a genomikai orvoslás ígéretét a betegekhez. Az IBM a NYGC genomikai és klinikai tapasztalatára építve fejleszti és finomítja Watson szolgáltatását, hogy segítsen az orvosoknak a személyre szabott kezelések fejlesztésében.
Az új felhőalapú Watson-szolgáltatást arra tervezik, hogy genetikai információkat elemezzen együtt a biomedicína átfogó szakirodalmával és gyógyszeradatbázisokkal – amely egy ma még nem létező gyakorlat. Ráadásul Watson képes folyamatosan „tanulni”, ahogy újabb és újabb betegek kórképével találkozik, és ahogy egyre több információ válik elérhetővé az új orvostudományi kutatások, újságcikkek és klinikai vizsgálatok révén. Figyelembe véve Watson képességeit, a hatalmas adattömegek mély és gyors elemzését, ezúttal azt a célt tűzték az együttműködés elé, hogy növelje a betegek számát, akik hozzájutnak a betegségük DNS-ére szabott kezelési opciókhoz.
„Mióta először térképezték fel az emberi genomot egy évtizeddel ezelőtt, óriási előrelépést tettünk a betegségek genetikai okainak feltárásában. Az most az igazi kérdés, hogy miként vesszük hasznát a genetikai információnak, hogyan kötjük össze gyorsan a biomedicína elérhető szakirodalmával, és ezt az információt hogyan fordítjuk át jobb kezelésekké” – mondta Robert Darnell, M.D., Ph. D., a NYGC vezetője. „Watson kognitív számítási képességei forradalmasítani fogják a genomikát, és megnövelik annak lehetőségét, hogy hatásos és személyre szabott kezelési megoldásokhoz jussanak a halálos betegségben szenvedők”.
Először vetik be Watsont genomikai kutatásokban
Watson gyors DNS-szekvenálást tesz lehetővé és jelentősen gyorsabban veti majd össze a páciensek genetikai profilját a szakirodalommal, kutatási eredményekkel vagy releváns terápiás tapasztalatokkal. A folyamat célja, hogy átfogó értékeléshez vezessen és a szakorvosoknak olyan kezelési terveket, módszereket ajánljon, amelyeket a páciens genomjának ismeretében egyénre tudnak szabni.
E mellett abban segíti majd a New York Genome Center tudósait, hogy feldolgozzák az adatokat, amelyek eltérő gén-szekvenciákat jeleznek a jóindulatú tumort vagy agydaganatot mutató szövettani vizsgálatoknál.
„A genomikai kutatások előrehaladásával egyre több információnk van, ezért könnyebben hozzáférhető és alkalmazható elemzési módszerre van szükségünk, olyan felhő-alapú, kognitív innovációk segítségével, mint Watson” – tette hozzá John E. Kelly PhD, az IBM kutatási igazgatója. „Ezzel a tudással felvértezve az orvosok hatékonyabban szállhatnak harcba a rákkal és egyéb súlyos betegségekkel, kezelésüket pedig az egyén és az adott betegség saját DNS-profiljának ismeretében egyénre szabott tervvel indíthatják. Ha sikerrel járunk, az gyökeres változást hozhat milliók életminőségében, akik világszerte ezekben a betegségektől szenvednek”.
A projekt konkrét célja, hogy Watson új, genomikára fejlesztett prototípusa az NYGC klinikai kutatása során egyénre szabott genomikai elemzésekkel segítse a klinika dolgozóit. A megoldáson egy évtizede dolgoznak az IBM Research bioinformatikával – a biológia és a számítástechnika határán dolgozó tudományággal – foglalkozó központjában.
