Jóllehet, az ipar 4.0 gyorsan átalakítja a gyártást, a vállalatoknak csak kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy a működése forradalmi átalakulása révén valódi versenyelőnyre tegyen szert - derül ki a PwC huszonhat országot felölelő idei Strategy& felméréséből. A globális gyártóvállalatoknak mindössze 10 százaléka tekinthető úgynevezett digitális bajnoknak, azaz olyan vállalatnak, ahol a digitalizációval kapcsolatos szemlélet jóval túlmutat az automatizáláson és a hálózatépítésen. Míg az ázsiai gyártók 19 százaléka sorolható a digitális bajnokok közé, addig Amerikában ez az arány 11, az EMEA-régióban pedig csupán 5 százalék.
Az ázsiai vállalatok a nyugatiaknál sokkal ügyesebben manővereznek a digitalizációt illetően, aminek egyik oka a társadalom magas fokú digitális intelligenciája. További ok a zöldmezős beruházások nagy aránya; ezeket könnyebb az ipar 4.0-megoldások beépítésével megvalósítani, mint a meglévő technológiákat utólag felszerelni ilyen megoldásokkal. Ezen túlmenően a digitalizáció révén a gyártás minősége is ellenőrizhetőbbé válik. Összességében az ázsiai vállalatok szívesebben próbálnak ki új üzleti modelleket, illetve fejlesztenek ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amit a társadalmi, technológiai és makrokörnyezetük is támogat - állapítja meg Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási területért felelő cégtársa.
Élen az autó- és az elektronikai ipar
A globális gyártóvállalatok kétharmada nem, vagy éppen csak elkezdte működése digitalizálását. Különösen a feldolgozóiparban, a fogyasztási cikkek és a gyáripar területén csupán néhány cég vált digitális bajnokká. Az ipari berendezéseket gyártó vállalatok már előrébb járnak, de kétségkívül az autóipari és az elektronikai vállalatok a digitálisan leginkább érettek. Működési folyamataikat az autóipari vállalatok már évtizedek óta optimalizálják, automatizálják és összekapcsolják. Az elektronikai gyártók a kiszervezett gyártás élvonalában állnak, ehhez különféle rendszereket és partnereket kell összekapcsolni és kezelni a teljes értéklánc mentén.
Az egyik oka, hogy az autóipari és az elektronikai vállalatok túlszárnyalják más iparágakban lévő versenytársaikat, az ellátási lánc nagyfokú integrációja, továbbá a jól integrált, végpontok közötti tervezés. Az autóipari szereplők folyamatosan keresnek jobb módszereket és új technológiákat, amelyekkel finomíthatják a már jól
bevált ellátási láncaikat. Az elektronikai cégek általában hosszú távú és szoros kapcsolatot ápolnak beszállítóikkal, és gyakran vesznek igénybe kiszervezett szerződéses gyártókat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kereslet nagymértékű változásaiból és a termékek rövid életciklusából származó kihívásoknak - emeli ki Riba Gábor, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási területért felelő vezető menedzsere.
AI: kezdeti szakaszban
Noha széles körben alkalmaznak új technológiákat a felmérésben részt vevő vállalatok, csak a digitális bajnokok használják ezeket a teljes értéklánc mentén történő valódi összekapcsolódás és együttműködés érdekében. Ez utóbbiak 16 százaléka számít arra, hogy az új technológiák a következő öt évben költségmegtakarítást eredményeznek, szemben a digitálisan legkevésbé érett vállalatokkal, az úgynevezett digitális újoncokkal, akiknél ez az arány csak 10 százalék.
A digitális bajnokok legalább 90 százaléka akár kísérleti jelleggel is bevezetett már néhányat a legújabb technológiákból, vagy tervezte bevezetésüket - ilyen például a dolgok internete (IoT) vagy a fejlett robotika. Ezzel ellentétben a digitális újoncoknak csak közel egyharmada vezette be a legelterjedtebb működési technológiákat, például a prediktív karbantartást vagy az integrált ellátásilánc-tervezést.
A digitális bajnokok egyharmada alkalmaz mesterséges intelligenciát (AI) a főbb működési területeken, elsősorban a manuális és a kognitív feladatok automatizálására. Ezzel szemben a digitális újoncok 98 százaléka egyáltalán nem végez mesterséges intelligenciával támogatott tevékenységet. A tanulmány szerint az AI alkalmazása összességében továbbra is kezdeti szakaszban van. Még a digitális bajnokok között is 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincsenek meg a megfelelő készségei az AI-rendszerek széles körű bevezetéséhez, illetve bizonytalan az AI-rendszerek által előállított adatok hasznosíthatóságával kapcsolatban. Az ázsiai vállalatok azonban e területen is élen járnak: 15 százalékuk fogott bele jelentős AI-megoldások kivitelezésébe, míg az EMEA-régió ezen a területen is lemaradt (5 százalék).
Magyarország és az ipar 4.0
Előbb-utóbb a hazai vállalatok számára sincs más út, mint az ipar 4.0. Több felmérés és tanulmány szerint a legnagyobb támogatásra a kis- és középvállalkozói szektornak van szüksége, e kör ugyanis mind az elérhető tudás, mind a lehetséges források tekintetében hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben.
Az átállás elősegítésére már megtörténtek az első - főként ismeretterjesztő, a technológiai lehetőségeket bemutató - lépések. Egyidejűleg több ilyen tárgyú, EU-finanszírozású program zajlik. Ezek egyike az IFKA-IVSZ konzorciuma által koordinált GINOP 1.1.3 Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt, amelynek keretében öt mintagyár (három multinacionális és két közepes vállalatnál) és a BME-n kialakított Ipar 4.0 Technológiai Központ várja az érdeklődő termelő kis- és középvállalatokat.
- Az érdeklődés felmérésére ezer kkv-ra kiterjedő kutatással indítottunk, ezt is figyelembe véve választottuk ki a mintagyárakat. Néhány hete nyílt meg honlapunkon, a www.ipar4.hu-n a regisztrációs felület és előjegyzési naptár. A kkv-k részéről megvan a nyitottság és az érdeklődés a program iránt. Eddig hetente 50-60 szervezet regisztrált, de kapacitásunk még távolról sincs kihasználva - tájékoztat Tordai Balázs, az IVSZ ipar 4.0 szakmai vezetője.
- Mivel csak a program elején tartunk, az érdeklődőkre vonatkozó messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni. Egyelőre érezni a termelő kkv-k közül az autóipar környéki diszkrét gyártással foglalkozók dominanciáját, de örvendetes, hogy az élelmiszer- és vegyipar képviselői is egyre nagyobb számban jönnek. Az IVSZ tagvállalatainak körében meghirdettük, hogy kis- és középvállalati ügyfeleiket ingyenesen képezzük. Keressük a kapcsolatot azokkal a multinacionális cégekkel és hazai nagyvállalatokkal, amelyek kiterjedt magyarországi beszállítói körrel rendelkeznek; kkv-partnereiket akár csoportosan is küldhetik a mintagyárakba - hívja fel a figyelmet Tordai Balázs.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a cégek felkészültsége nagymértékben korrelál a cégmérettel. Minél kisebb egy cég, jellemzően annál messzebbről indul. Míg egy közepes vállalatnak sokszor természetes, hogy van fejlesztési stratégiája, addig a kisebbeknél a tulajdonosok általában elmerülnek a napi problémákban. Miközben a nagyobbak többsége már túlvan az informatikai infrastruktúra alapjainak megteremtésén, és azon gondolkozik, hogyan terjessze ki azt a gyártócsarnokra is, addig a kisebbeknél a megrendelések mailes visszaigazolása is kihívást jelenthet.
- Az általunk megkérdezett cégek többsége az anyagi források hiányát jelölte meg elsődleges problémaként, de mi úgy véljük, hogy ez félrevezető lehet. Nem becsülve le a finanszírozás fontosságát, azt tapasztaljuk, hogy ha hirtelen rendelkezésre állna a kívánt forrás, akkor is nagy nehézségbe ütközne annak hatékony felhasználása. Alapvetően a termelési kultúra megújításába volna szükséges invesztálni. Kialakítani azt a szemléletet, amely a fenntartható növekedési pályára állítja át a vállalkozásokat - fogalmaz az IVSZ szakértője.
Ideje előkészülni
Egy másik, a GINOP 1.1.3-mal összefüggő EU-finanszírozású, futó program a GINOP 3.2.6. A konstrukció lényege, hogy a feltételeknek megfelelő - tehát már kellően felkészült - kis- és középvállalatok ipar 4.0-fejlesztésekre akár 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. - A két GINOP program együtt lesz igazán hatásos. Mivel a felkészítés és a kkv-k minősítése még javában zajlik, a GINOP 3.2.6 várható folytatásához fűzünk igazán nagy reményeket. Az első körben, amelynek a jelentkezési határideje április 5. volt, 24 pályázatot adtak be. A jelentkezők összesen mintegy másfél milliárd forint támogatási összeget igényeltek. Becsléseink alapján 400-500 olyan kis- és középvállalat van, amely igénybe tudja majd venni a támogatást. A GINOP 3.2.6-os konstrukció - a szakpolitikai szándékokkal összhangban - valamilyen formában folytatódni fog, ezért már most érdemes a felkészüléssel, az érettségi szintnek megfelelő előkészítéssel foglalkozni - mondja Magyari Donát, az IVSZ Fejlesztési és EU források munkacsoportjának vezetője.
Mielőtt egy vállalat belevágna az ipar 4.0 fejlesztésekbe, megtérülés-számításokat kell végeznie. Ez lényegesen komplexebb, mint egy sima informatikai projektnél, egy ilyen projekt ugyanis komplexebb termelésszervezést, folyamat-átalakítást igényel. Az eddigi kalkulációk alapján egyértelmű, hogy az ipar 4.0 bevezetése számottevően növeli a gyártás hatékonyságát. Érdemes kisebb lépéssel indulni, amire a GINOP 3.2.6 által kínált konstrukció megfelelő. Ezt követően az ipar 4.0-megoldásokat fokozatosan lehet kiterjeszteni a további területekre. A teljes folyamat sikerében nagy szerepe van a ROI-számításoknak. Emellett minden esetben komoly beruházás-előkészítési tevékenységet és megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Ebben is nagy segítséget kapnak azok a kis- és középvállalatok, amelyek részt vesznek a GINOP 1.1.3 programban.
